Rágalomhadjárat, ártalmas jogszabályok – Magyarországot bírálta az Európa Tanács biztosa

Publikálás dátuma
2019.02.11 16:35
Dunja Mijatovic és Kovács zoltán 2011-ben Budapesten
Fotó: AFP/ Pörneczi Bálint
Dunja Mijatovic arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól.
Az emberi jogok védelmének romló magyarországi helyzetét bírálta hétfői sajtóközleményében Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) illetékes biztosa, mondván: „rendkívül szűk korlátok közé szorult” a kormánykritikus civil szervezetek, jogvédők és újságírók tevékenysége. A boszniai emberi jogi biztos múlt heti ötnapos magyarországi látogatását követően arról számolt be, hogy az országban bizonyos jogvédők és NGO-k rágalomhadjárat célpontjaivá váltak, illetve több törvényt is elfogadtak a tevékenységük korlátozására.
„A kormánynak vissza kellene fordítania az emberi jogok védelmét befolyásoló, aggasztó lépéseit, visszavonva az ártalmas jogszabályokat, helyreállítva a támogató környezetet, amely segíti a jogvédők, a civil szervezetek és a független média értékes munkáját, amint az a demokratikus társadalmakban elengedhetetlen”
– szögezte le.
Mijatovic a nemek közötti egyenlőség területén is visszalépéseket azonosított, például azt, hogy a parlamenti képviselőknek mindössze 12,6 százaléka nő, illetve hogy az ország az utolsó előtti helyezést érte el a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vonatkozó mutatóját illetően 2017-ben. Továbbá felszólított a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos figyelemfelhívásra, arra figyelmeztetve, hogy a 15 évnél idősebb magyar lányok és nők 28 százalékát érte már fizikai vagy szexuális erőszak. Aggasztónak nevezte emellett, hogy jelenleg rendkívül nehéz menekültstátushoz jutni Magyarországon, azt szerinte nagyon kevesen igényelhetik, és közülük is szinte mindenkit elutasítanak a hatóságok, a menedékkérőket pedig a kísérő nélküli kiskorúakat leszámítva rendszerszinten őrizetben tartják.
„Magyarországon a menedékkérők nem élhetnek azon jogukkal, hogy védelmet kérjenek a hatályos nemzetközi és európai jognak megfelelően. A kormányzatnak elérhetővé kellene tennie a rendes menekültügyi eljárásokat, véget kellene vetnie az indokolatlan »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek« és fel kellene hagynia a menedékkérők tranzitzónákban való fogva tartásával”
– emelte ki az ET-biztos.
Dunja Mijatovic hozzátette:
„Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól.”
Mijatovic végezetül aggodalmát fejezte ki a közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy a kormánynak erős befolyása lesz a szervezet működése felett, ezért a tervezettnél szilárdabb biztosítékokra lenne szükség. Az emberi jogi biztos magyarországi látogatásának tapasztalatairól írott teljes jelentés későbbre várható.
Szerző

Kártérítést akar a görög kormány Berlintől

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:30
German troops raising the swastika over the Acropolis, 1941
Fotó: Photo12/Ann Ronan Picture Library/ Ann Ronan Picture Library
Megfizettetnék a német kabinetet a második világháborúban elkövetett rémtettekért. Ez is a választási kampány része.
Görögországban mind a mai napig nem került le a napirendről, hogy Németország fizessen kártérítést a náci érában az országban elkövetett bűnökért. Múlt héten az athéni parlament megszavazta a törvényhozás egyik bizottságának erre vonatkozó ajánlását. A szöveg szerint a kormány tegyen meg minden diplomáciai és jogi lépést arra, hogy Berlinnel fizettesse meg a több évtizeddel ezelőtti károkat. Alekszisz Ciprasz kormányfő a szavazás előtt úgy fogalmazott, Görögország „elidegeníthetetlen” joga, hogy pénzt kapjon Németországtól. Cáfolta ugyanakkor, hogy így próbálja meg hazája csökkenteni jelentős hitelállományát. Bár tavaly véget ért a nemzetközi hitelmegállapodás hatálya, azaz elvben Athén gazdasági és pénzügyi szempontból a saját lábára állhatott, az ország olyan hatalmas adósságot halmozott fel hogy a terheket évtizedeken át több generációnak kell visszafizetnie. A 390 milliárd eurós adósság eléri a GDP 178,6 százalékát. Mi az oka annak, hogy hirtelenjében megint ilyen fontos lett a téma Görögországban? Októberben parlamenti választást rendeznek, s nem áll túlságosan jól Ciprasz pártja, a Sziriza szénája. Közvélemény-kutatóktól függően az ellenzéki, jobboldali Új Demokrácia 10-11 százalékkal vezet Cipraszék előtt. Csak a Vox Pop Analysis nevű iroda becsüli 2,3 százalékosra a különbséget. A Sziriza mindent bevet, hogy őszig megfordítsa az erőviszonyokat, ezért nem ódzkodik a populista témák felvetésétől sem. Az Új Demokrácia szintén támogatja, hogy kártérítést követeljenek a németektől, ám e kérdésben a Sziriza kívánja megadni az alaphangot. Ciprasz már 2016-ban azt közölte, ragaszkodik hozzá, hogy a németek fizessenek meg a második világháborús rémtettekért. Berlin sem tagadja, s ezt már Konrad Adenauer 1949-től 1963-ig hivatalban lévő kormánya is elismerte, hogy a náci Németország 1941 áprilisban minden ok nélkül támadta meg a görögöket, s a következő négy évben brutális rezsimet vezettek be. A Wehrmacht 1944-ig tartotta uralma alatt Görögországot. Az egyik legszörnyűbb vérengzést 1944-ben hajtották végre a német katonák, amikor Disztomo görög faluban hajtottak végre vérengzést, 220 helyi lakos halálát okozva. Ez volt a második világháborúban az egyik legszörnyűbb polgári áldozatokkal járó mészárlás a Balkán-félszigeten. Athén a világháborút követően irreálisan magas pénzösszeget követelt: az összes német kártérítés felét akarták megszerezni. A nagyhatalmak azonban eleve nemet mondtak a görögök túlzó igényeire. A párizsi békekonferencián, 1946-ban, Görögországnak a németek által fizetendő összes kártérítés 4,5 százalékát szavazták meg, amelyet további 2,7 százalékkal toldottak meg. A németek a kárt készpénz mellett gépekben is megfizethették. Ez utóbbiak értéke akkori áron 25 millió dollár volt, ez ma körülbelül 2 milliárd eurónak felel meg. Csakhogy a gépeket sosem kapta meg Görögország. A szállítmány harmadát 1950-ben indították útnak hajón Görögországba, ám sosem érkezett meg a görög kikötőkbe. A másik kétharmad a hamburgi kikötőben rozsdásodott, mígnem eladták a briteknek. Máig nem tudni, hol veszett el a szállítmány, feltehetően kétes hátterű üzletemberek „privatizálták”. Nem kizárható azonban az sem, hogy akkoriban a görög kikötők nem is voltak fogadóképesek. A világháború után ugyanis Görögországban polgárháború tört ki, amely 1949-ben a kommunisták vereségével zárult. A konfliktusban összesen 40-160 ezer ember vesztette életét. Az 1953-as londoni megállapodásban a nagyhatalmak elhalasztották a kártérítésről szóló döntést. Ugyanakkor a németek ezután további jelentős összegeket juttattak Athénnak. 1953-ban 200 millió márkányi befektetési hitelt nyújtottak, 1960-ban pedig 115 millió márkát utaltak át a görögök számára, pontosabban az áldozatok hozzátartozóinak. A kártérítés legnagyobb követelői azzal érvelnek, hogy a világháború idején a görög nemzeti bank 476 millió birodalmi márkát folyósított Németországnak, természetesen nem önszántából. Ezt az összeget ráadásul sosem fizették vissza – állítják. Egyes források ennek mai értékét 8-11 milliárd euróra becsülik kamatokkal együtt. Egy görög szakértői bizottság szintén arra a következtetésre jutott, hogy Németország körülbelül 11 milliárd euróval tartozik a görögöknek. Más kérdés, hogy ha Berlin ki is fizetné, vagy legalábbis elengedné ezt a pénzt a görögöknek, ennyivel biztosan nem lennének kint a vízből. 2015-ben a Die Welt teljesen új megvilágításba helyezte a kölcsön ügyét. A korabeli dokumentumokat böngészve a lap azt közölte, hogy valójában nem volt szó ekkora kölcsönről. Akkor honnan jön a 476 millió? Egy feljegyzés arról szól, hogy ennyibe került a német jelenlét fenntartása Görögországban. A papíron azonban nem szerepel sem a hitel, sem a kölcsön szó. A lap szerint a több százmilliós Németországnak nyújtott görög kölcsön nem több legendánál. Berlin már azt remélte, lecsengett a kártérítés ügye, 2016-ban azonban egy görög parlamenti bizottság 270 milliárd euróban határozta meg azt az összeget, amelyet a németeknek ki kellene fizetniük. A német kormány ezt úgy értékelte, hogy Görögország vele akarja kifizettetni tetemes adósságát. A konfliktusról később alighanem a hágai Nemzetközi Bíróság dönt majd. Időközben azonban a Thesszaloniki Zsidó Közösség is új követeléssel állt elő. A német birodalmi vasút, a Deutsche Reichsbahn utódától, a Deutsche Bahn AG-től követel kártérítést, mert 58 ezer zsidót szállítottak a görög városból az auschwitzi koncentrációs táborba.
Frissítve: 2019.04.24 09:30

Kim Dzsong Un páncélvonata átjutott az orosz határon

Publikálás dátuma
2019.04.24 09:19

Fotó: AFP / HANDOUT/ ALEXANDER ZEMLIANICHENKO
Még a vlagyivosztoki pályaudvar felhajtóját is átalakították miatta.
Kim Dzsong Un páncélvonata áthaladt az Oroszország határon – közölték szerda reggel az orosz hírügynökségek. Kim Vlagyivosztokba tart, ahol csütörtökön fogadja őt Vlagyimir Putyin. 
Ez lesz a két vezető első találkozója.
A határátlépést és az ünnepélyes fogadtatást követően Kim Haszan határközségben ellátogatott az orosz-észak-koreai barátság házába. A létesítményt 1986-ban hozták létre, a jelenlegi észak-koreai vezető nagyapja, Kim Ir Szen látogatásához időzítve. A házat felkereste a távol-keleti kommunista ország második vezetője, a néhai Kim Dzsong Il, Kim apja. Kimet Haszanban Alekszandr Kozlov, a Távol-Kelet és a sarkvidék fejlesztéséért felelős miniszter, illetve Oleg Kozsemjako, a Tengermelléki terület kormányzója fogadta. Sajtójelentések szerint a 
húga és a limuzinja - amelyhez hozzá kellett igazítani a vlagyivosztoki pályaudvar felhajtóját - már a helyszínen várja Kimet.
a vlagyivosztoki tárgyalások homlokterében a Koreai-félsziget „nukleáris problémájának” békés megoldása és Északkelet-Ázsia biztonságának szavatolása áll majd.
Megjegyezte: noha a Hanoiban februárban megtartott második amerikai-észak-koreai csúcs nem hozott látható eredményt, a felek továbbra is a párbeszéd folytatása iránti készségüket hangoztatják. Usakov hangsúlyozta, hogy Moszkva hozzá kíván járulni a pozitív tendenciák megerősítéséhez, és más országokkal együttműködve azon kíván munkálkodni, hogy létrejöjjenek a feltételei a Koreai-félsziget problémája rendezéséről szóló komoly megállapodások megkötésének.