Rágalomhadjárat, ártalmas jogszabályok – Magyarországot bírálta az Európa Tanács biztosa

Publikálás dátuma
2019.02.11 16:35
Dunja Mijatovic és Kovács zoltán 2011-ben Budapesten
Fotó: AFP/ Pörneczi Bálint
Dunja Mijatovic arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól.
Az emberi jogok védelmének romló magyarországi helyzetét bírálta hétfői sajtóközleményében Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) illetékes biztosa, mondván: „rendkívül szűk korlátok közé szorult” a kormánykritikus civil szervezetek, jogvédők és újságírók tevékenysége. A boszniai emberi jogi biztos múlt heti ötnapos magyarországi látogatását követően arról számolt be, hogy az országban bizonyos jogvédők és NGO-k rágalomhadjárat célpontjaivá váltak, illetve több törvényt is elfogadtak a tevékenységük korlátozására.
„A kormánynak vissza kellene fordítania az emberi jogok védelmét befolyásoló, aggasztó lépéseit, visszavonva az ártalmas jogszabályokat, helyreállítva a támogató környezetet, amely segíti a jogvédők, a civil szervezetek és a független média értékes munkáját, amint az a demokratikus társadalmakban elengedhetetlen”
– szögezte le.
Mijatovic a nemek közötti egyenlőség területén is visszalépéseket azonosított, például azt, hogy a parlamenti képviselőknek mindössze 12,6 százaléka nő, illetve hogy az ország az utolsó előtti helyezést érte el a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vonatkozó mutatóját illetően 2017-ben. Továbbá felszólított a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos figyelemfelhívásra, arra figyelmeztetve, hogy a 15 évnél idősebb magyar lányok és nők 28 százalékát érte már fizikai vagy szexuális erőszak. Aggasztónak nevezte emellett, hogy jelenleg rendkívül nehéz menekültstátushoz jutni Magyarországon, azt szerinte nagyon kevesen igényelhetik, és közülük is szinte mindenkit elutasítanak a hatóságok, a menedékkérőket pedig a kísérő nélküli kiskorúakat leszámítva rendszerszinten őrizetben tartják.
„Magyarországon a menedékkérők nem élhetnek azon jogukkal, hogy védelmet kérjenek a hatályos nemzetközi és európai jognak megfelelően. A kormányzatnak elérhetővé kellene tennie a rendes menekültügyi eljárásokat, véget kellene vetnie az indokolatlan »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek« és fel kellene hagynia a menedékkérők tranzitzónákban való fogva tartásával”
– emelte ki az ET-biztos.
Dunja Mijatovic hozzátette:
„Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól.”
Mijatovic végezetül aggodalmát fejezte ki a közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy a kormánynak erős befolyása lesz a szervezet működése felett, ezért a tervezettnél szilárdabb biztosítékokra lenne szükség. Az emberi jogi biztos magyarországi látogatásának tapasztalatairól írott teljes jelentés későbbre várható.
Szerző

Amerika megy is, marad is Szíriában

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:58

Fotó: AFP/ Murat Cetin
Az Egyesült Államok mégsem vonja ki az összes csapatát Szíriából, egy nagyjából kétszáz fős „békefenntartó” erővel határozatlan ideig még maradni fog – derült ki a Fehér Ház közleményéből, amit azután adtak ki, hogy Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon egyeztetett egymással.
Már a létszámból is egyértelmű, hogy politikai, és nem biztonsági döntésről van szó. A kérdés csak az, hogy kinek szól? Washington Törökországnak üzen, hogy kész közvetítőként nyomást helyezni a törökök által terroristaként számon tartott szíriai kurdokra egy biztonsági zóna felállítása érdekében? Vagy az Iszlám Állam elleni harcban fontos szövetségesnek bizonyuló kurdok biztonságát igyekszik garantálni, egy esetleges török offenzívával szemben, esetleg mind a kettő? Donald Trump még múlt év decemberében jelentette be mindenkit meglepve, hogy azonnal kivon minden amerikai csapatot Szíriából, mert a céljukat elérték, az Iszlám Államot legyőzték. Később már finomított álláspontján, bár tartotta magát a kivonuláshoz, határidőt nem szabott. A folyamatról azóta is keveset tudni, állítólag a felszerelések egy részét már elkezdték elszállítani, ám a nagyjából kétezer fős kontingens még a helyén van, a tervek szerint április végéig távozhatnak. Közben vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseitől várja, hogy pótolják Szíriában. Patrick Shanahan amerikai védelmi miniszter a múlt heti müncheni biztonsági konferencián legalábbis arra szólította fel szövetségeseit, hogy fokozzák az Iszlám Állam elleni küzdelmet, az amerikai távozás után is. A The Washington Post értesülései alapján Európában azonban erre nincs túl nagy étvágy, bár a csütörtökön a Pentagonba látogató Didier Reynder belga védelmi miniszter már cáfolta, hogy visszautasították volna az amerikai kérést, szerinte az egyeztetések csak most kezdődtek. Azt biztosan lehet tudni, hogy francia és brit csapatok állomásoznak Szíriában, de csak nagyon kis létszámban.

Weber: Meglennénk a Fidesz szavazatai nélkül is

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:57

Fotó: AFP/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Nem ezeken a voksokon fog eldőlni Európa jövője – mondta az EPP listavezetője.
Manfred Webert, az Európai Néppárt listavezetőjét kérdezték csütörtök este a német közszolgálati ZDF egyik műsorában arról, hogy mit jelentene a választási eredmény szempontjából, ha kizárnák a Fideszt a pártszövetségből – vette észre a 444.hu. Weber azt válaszolta:
„A Fidesznek 13 helye van az Európai Parlamentben. Egy olyan parlamentben, aminek 750 képviselője van, nem ezeken a szavazatokon fog eldőlni Európa jövője.”
Erről a ZDF megjegyezte, hogy Weber először fenyegette nyíltan kizárással a Fideszt. Weber emlékeztetett arra, hogy ő is megszavazta a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását, amit a legerősebb fegyvernek nevezett, mert szerinte a magyar kormány vállalhatatlan döntéseket hozott. Hozzátette, hogy Orbán Viktornak meg kell változtatnia az irányvonalát, és az európai értékek tekintetében nem ad kedvezményt Orbánnak sem a Néppárton belül, sem a néppárton kívül. 
Lapunknak Stockholmból Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő azt nyilatkozta: az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. Nincs olyan tagpárt, amelyet a Fidesz politikája kisebb nagyobb mértékben ne töltene el aggodalommal. Ez a politika szembemegy azokkal értékekkel, amelyeket a pártcsaládunk magáénak vall. A svéd konzervatív-liberális Mérsékelt Párt tagját alaposan felbőszítette a magyar kormány legújabb propagandakampánya. Szerinte Orbán „súlyos károkat okoz Magyarországnak”. A képviselő a napokban azt javasolta, hogy az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére.