Elkezdték leszedni a Macedónia feliratokat az épületekről

Publikálás dátuma
2019.02.11. 16:00

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kormánya” elnevezés.
A macedón hatóságok megkezdték a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg. Vasárnapról hétfőre a macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kormánya” felirat, amelyet a bejelentések szerint a napokban az „Észak-Macedón Köztársaság kormánya” felirattal helyettesítenek majd.      Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kezdik el használni minden szinten az Észak-Macedónia elnevezést, ám az előkészületek alapján ez legkésőbb a hónap végéig megtörténik.

Csaknem harmincéves vita ér véget

Görögország a múlt héten ratifikálta az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Szkopje között létrejött csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárul egy majdnem harmincéves folyamat, a görög–macedón névvita címen elhíresült diplomáciai csatározás. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. Miután a felek 27 éves csatározás után megállapodtak a névváltoztatásról, további hét hónap kellett ahhoz, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek. A görög és a macedón külügyminiszter tavaly június 17-én írta alá a névváltoztatásról szóló megállapodást. Az egyezmény értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság elnevezést. A megállapodást ezt követően a macedón parlament ratifikálta, majd Zoran Zaev kormányfő népszavazást kezdeményezett, hogy kiderüljön, mennyire támogatják az állampolgárok az ország nevének megváltoztatását. A nem ügydöntő referendumon feltett kérdésre – Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt – ugyan a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt, ám a részvételi arány alig haladta meg a 36 százalékot, így érvénytelen lett a népszavazás. Ennek ellenére a miniszterelnök alkotmánymódosítást kezdeményezett, és azt a parlament az idén január 11-én meg is szavazta. Két héttel később pedig a görög törvényhozás is jóváhagyta a névváltoztatásról szóló megállapodást. Macedónia és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor.
Szerző

Tibeti függőhíd és üvegalagút épül a horvát tengerparton

Publikálás dátuma
2019.02.11. 15:43
Illusztráció
Fotó: OLIVER WINTZEN / ROBERT HARDING PREMIUM / AFP
Újabb turisztikai látványosságokkal bővül a horvát tengerpart: függőhíd épül a Krka kanyon felett, valamint egy panoráma üvegalagutat is kialakítanak a Sibeniktől nem messze lévő Primosten üdülővárosban - írta a helyi sajtó.
A 462,5 méter hosszú függő gyalogoshíd projektéről, amely a harmadik leghosszabb lesz a világon és a második leghosszabb Európában, és amely Necven, valamint Trosenj középkori várait fogja összekötni a Krka kanyon felett, a Krka Nemzeti Park igazgatója számolt be. 
Kresimir Sakic a sajtónak elmondta: a függőhíd lesz a fejlesztési projektek és a látogatói infrastruktúra kiépítésének koronája. Fordulópont a közeli járások és községek számára, amely felgyorsítja a fejlődést és tovább növeli a térség vonzerejét - hangsúlyozta. 
A tibeti stílusú függőhidat másfél-két éven belül kezdik építeni, attól függően, hogy mikorra sikerül kijárni az építési engedélyt és elkészíteni a teljes dokumentációt. A híd 140 méter magasan függ majd, ötvözve a kilátó és a gyalogút szerepét, valamint a környezet, és a szinte érintetlen természet felejthetetlen élményét nyújtja az odalátogatók számára. A tájba való beilleszkedés miatt egy viszonylag laza szerkezetű függőhíd építését tervezik. A híd szélessége 160 centiméter lesz, amely teljesen megfelel a kétsávos gyalogutak szélességének. 
Harminchat kilométerrel lejjebb, Primosten városában az ottani önkormányzat egy hatvan méter hosszú és hat méter széles panoráma alagút építésébe fogott, amely a tengerszint alá, 18 méter mélységbe kalauzolja el a turistákat. A nem mindennapi séta során üvegfalon keresztül lehet majd megcsodálni az élővilágot. A városi tanács az idei költségvetésben mintegy másfél millió eurót (477 millió forint) hagyott jóvá a projekt kivitelezésére. Porat-öbölben épülő alagútban a tervek szerint egy víz alatti étterem is helyet kap majd a jövőben, így a város felveheti a versenyt a világ legnépszerűbb üdülőhelyeivel is - olvasható a városi önkormányzat honlapján.
Szerző

May nem siet - az ellenzék akcióba lendült

Publikálás dátuma
2019.02.11. 15:02

Fotó: Ben Stansall / AFP
A brit Munkáspárt gyakorol a kormányfőre, hogy elkerülje az utolsó pillanatra maradó döntést az uniós kilépésről.
Akármilyen jó arcot igyekezett vágni Theresa May múlt heti brüsszeli és dublini tárgyalásai után, vitathatatlan tény, hogy nem hozott vissza Londonba olyan engedményt, melynek segítségével a Brexit-megállapodást át lehet segíteni a westminsteri gólvonalon. Mint emlékezetes, a kormány január 15-én történelmi, rekord mértékű vereséget szenvedett az alsóházban, amikor az Európai Unióval kötött alkuját 230 fős többséggel utasították el konzervatívok és ellenzékiek egyaránt. A tory vezető akkor február 13-ra tűzte ki a parlament korábbi határozatának értelmében kötelező érdemi szavazást. Most azonban úgy látszik, ezen a héten aligha születik történelminek nevezhető döntés. Politikai megfigyelők arra számítanak, hogy Theresa May szerdán állásfoglalásban ismerteti tárgyalásai eredményeit és beszámol arról, hogyan viszonyultak uniós partnerei a “backstop” helyére lépő ún. “alternatív megoldásokhoz”. Korrigált törvényjavaslat híján a miniszterelnök asszony úgynevezett semleges indítványt terjeszt elő, amely alkalmas lesz a másnapi, Valentin-napi vitára, illetve módosítások benyújtására. Hasonlóan a január 29-én közzétett javaslatokhoz, az újabb felvetések is jelentősen rányomhatják bélyegüket a Brexit-folyamatra, jogi megoldásokat kínálva a brüsszeli „deal” újratárgyalására. A kormányfő időt kér a parlamenttől, hogy elérje a képviselőket megnyugtató változásokat az északír határkérdés rendezésével kapcsolatban. Az elmúlt napok fontos fejleménye a Munkáspárt akcióba lendülése. A reménytelenül megosztottnak látszó Konzervatív Párt helyett mintha a Labour vette volna át a kezdeményezést Brexit-ügyben. A Jeremy Corbynnak a kormányfőhöz írt levelében említett öt javaslata, köztük az egyfajta vámunióhoz való csatlakozás és a munkavállalók jogainak védelme, Brüsszel érdeklődését is felkeltette. Az ellenzék vezére után a Labour Brexitért felelős árnyékminisztere, Sir Keith Starmer megismételte a The Sunday Times-nak adott interjújában: meg kell akadályozni, hogy a kormányfő halogassa a döntést és csak a március 21-re kitűzött EU-csúcs után, egyben nyolc nappal az EU március 29-i elhagyása előtt rendezze meg az “érdemi” voksolást. May zzel a manőverrel kényszeríthetné a képviselőket, hogy vagy az ő dealjét fogadják el, vagy vegyék tudomásul az EU-ból való rendezetlen távozást. Az erre vonatkozó, összpárti támogatást élvező javaslatot várhatóan csütörtökön nyújtja be a Munkáspárt, kérve, február 27-én kerüljön sor a sorsdöntő voksra. A Labour koncepciója a kormánytól sem teljesen idegen. Corbynhoz intézett friss válaszlevelében May üdvözölte a két párt közötti „mielőbbi” megbeszéléseket a „backstop” helyébe lépő „alternatív megoldásokról”. Ezek révén megállapodás születhetne az EU-val, és az ellenzéknek „sem idő előtti parlamenti választást, sem egy második népszavazást nem kellene sürgetnie”. A kormányfő megkérdőjelezi viszont egy vámunió előnyeit a szigetország újszerű, saját kereskedelmi szerződéseivel szemben. Felemelte a szavát a hétvégén a “no deallel” szemben az északír megbékélésben múlhatatlan érdemeket szerzett Tony Blair is. A szigetországot tíz évig irányító munkáspárti politikus szerint rendezés híján “az Ír-sziget északi és déli része között masszív határ alakulna ki, ami ellentétes a nagypénteki egyezmény szellemével. Blair vitatta a Brexit-pártiak állításait, mely szerint a “no deal” nem ártana a gazdaságnak. Úgy véli, “”óriási veszteségeket okozna az Egyesült Királyságnak, veszélyeztetné az észak-ír békefolyamatot és akár végzetes feszültségekhez is vezetne”.
Frissítve: 2019.02.11. 16:12