Elkezdték leszedni a Macedónia feliratokat az épületekről

Publikálás dátuma
2019.02.11 16:00

Fotó: AFP/ ROBERT ATANASOVSKI
A macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kormánya” elnevezés.
A macedón hatóságok megkezdték a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg. Vasárnapról hétfőre a macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kormánya” felirat, amelyet a bejelentések szerint a napokban az „Észak-Macedón Köztársaság kormánya” felirattal helyettesítenek majd.      Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kezdik el használni minden szinten az Észak-Macedónia elnevezést, ám az előkészületek alapján ez legkésőbb a hónap végéig megtörténik.

Csaknem harmincéves vita ér véget

Görögország a múlt héten ratifikálta az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Szkopje között létrejött csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárul egy majdnem harmincéves folyamat, a görög–macedón névvita címen elhíresült diplomáciai csatározás. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. Miután a felek 27 éves csatározás után megállapodtak a névváltoztatásról, további hét hónap kellett ahhoz, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek. A görög és a macedón külügyminiszter tavaly június 17-én írta alá a névváltoztatásról szóló megállapodást. Az egyezmény értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság elnevezést. A megállapodást ezt követően a macedón parlament ratifikálta, majd Zoran Zaev kormányfő népszavazást kezdeményezett, hogy kiderüljön, mennyire támogatják az állampolgárok az ország nevének megváltoztatását. A nem ügydöntő referendumon feltett kérdésre – Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt – ugyan a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt, ám a részvételi arány alig haladta meg a 36 százalékot, így érvénytelen lett a népszavazás. Ennek ellenére a miniszterelnök alkotmánymódosítást kezdeményezett, és azt a parlament az idén január 11-én meg is szavazta. Két héttel később pedig a görög törvényhozás is jóváhagyta a névváltoztatásról szóló megállapodást. Macedónia és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor.
Szerző

Amerika megy is, marad is Szíriában

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:58

Fotó: AFP/ Murat Cetin
Az Egyesült Államok mégsem vonja ki az összes csapatát Szíriából, egy nagyjából kétszáz fős „békefenntartó” erővel határozatlan ideig még maradni fog – derült ki a Fehér Ház közleményéből, amit azután adtak ki, hogy Donald Trump amerikai és Recep Tayyip Erdogan török elnök telefonon egyeztetett egymással.
Már a létszámból is egyértelmű, hogy politikai, és nem biztonsági döntésről van szó. A kérdés csak az, hogy kinek szól? Washington Törökországnak üzen, hogy kész közvetítőként nyomást helyezni a törökök által terroristaként számon tartott szíriai kurdokra egy biztonsági zóna felállítása érdekében? Vagy az Iszlám Állam elleni harcban fontos szövetségesnek bizonyuló kurdok biztonságát igyekszik garantálni, egy esetleges török offenzívával szemben, esetleg mind a kettő? Donald Trump még múlt év decemberében jelentette be mindenkit meglepve, hogy azonnal kivon minden amerikai csapatot Szíriából, mert a céljukat elérték, az Iszlám Államot legyőzték. Később már finomított álláspontján, bár tartotta magát a kivonuláshoz, határidőt nem szabott. A folyamatról azóta is keveset tudni, állítólag a felszerelések egy részét már elkezdték elszállítani, ám a nagyjából kétezer fős kontingens még a helyén van, a tervek szerint április végéig távozhatnak. Közben vannak arra utaló jelek, hogy az Egyesült Államok európai szövetségeseitől várja, hogy pótolják Szíriában. Patrick Shanahan amerikai védelmi miniszter a múlt heti müncheni biztonsági konferencián legalábbis arra szólította fel szövetségeseit, hogy fokozzák az Iszlám Állam elleni küzdelmet, az amerikai távozás után is. A The Washington Post értesülései alapján Európában azonban erre nincs túl nagy étvágy, bár a csütörtökön a Pentagonba látogató Didier Reynder belga védelmi miniszter már cáfolta, hogy visszautasították volna az amerikai kérést, szerinte az egyeztetések csak most kezdődtek. Azt biztosan lehet tudni, hogy francia és brit csapatok állomásoznak Szíriában, de csak nagyon kis létszámban.

Weber: Meglennénk a Fidesz szavazatai nélkül is

Publikálás dátuma
2019.02.22 12:57

Fotó: AFP/Miniszterelnöki Sajtóiroda
Nem ezeken a voksokon fog eldőlni Európa jövője – mondta az EPP listavezetője.
Manfred Webert, az Európai Néppárt listavezetőjét kérdezték csütörtök este a német közszolgálati ZDF egyik műsorában arról, hogy mit jelentene a választási eredmény szempontjából, ha kizárnák a Fideszt a pártszövetségből – vette észre a 444.hu. Weber azt válaszolta:
„A Fidesznek 13 helye van az Európai Parlamentben. Egy olyan parlamentben, aminek 750 képviselője van, nem ezeken a szavazatokon fog eldőlni Európa jövője.”
Erről a ZDF megjegyezte, hogy Weber először fenyegette nyíltan kizárással a Fideszt. Weber emlékeztetett arra, hogy ő is megszavazta a 7-es cikkely szerinti eljárás megindítását, amit a legerősebb fegyvernek nevezett, mert szerinte a magyar kormány vállalhatatlan döntéseket hozott. Hozzátette, hogy Orbán Viktornak meg kell változtatnia az irányvonalát, és az európai értékek tekintetében nem ad kedvezményt Orbánnak sem a Néppárton belül, sem a néppárton kívül. 
Lapunknak Stockholmból Gunnar Hökmark néppárti EP-képviselő azt nyilatkozta: az európai néppárti frakció túlnyomó része rendkívül bizalmatlanul követi Orbán Viktor tevékenységét. Nincs olyan tagpárt, amelyet a Fidesz politikája kisebb nagyobb mértékben ne töltene el aggodalommal. Ez a politika szembemegy azokkal értékekkel, amelyeket a pártcsaládunk magáénak vall. A svéd konzervatív-liberális Mérsékelt Párt tagját alaposan felbőszítette a magyar kormány legújabb propagandakampánya. Szerinte Orbán „súlyos károkat okoz Magyarországnak”. A képviselő a napokban azt javasolta, hogy az Európai Néppárt (EPP) parlamenti frakciójának vezetése vitassa meg a Fidesz és az EPP kapcsolatait, és tűzze a témát a politikai csoport következő ülésének a napirendjére.