Hajtóvadászat indult a bosnyák gyilkos ellen, aki látszólag véletlenszerűen választja ki áldozatait

Publikálás dátuma
2019.02.11. 17:13
KÉpünk illusztráció
Fotó: Denis Zuberi / AFP
A lakosság pánikba esett a történtek miatt, sokan iskolába sem engedték a gyerekeiket.
Hajtóvadászatot indított a boszniai rendőrség egy férfi ellen, akit azzal gyanúsítanak, hogy a múlt hét folyamán látszólag minden ok nélkül meggyilkolt két embert. A szarajevói sajtó beszámolói szerint a hír pánikot keltett az országban, sokan iskolába sem engedték a gyerekeiket, mert attól tartanak, hogy a gyilkos, Edin Gacic véletlenszerűen választja ki áldozatait, így mindenki veszélyben van. A rendőrség közleményben kérte a lakosság segítségét, viszont azt is közölték, hogy senki se próbálja meg megállítani a 42 éves férfit, mert fegyvere van, és veszélyes. Edin Gacic 2017-ben szabadult a börtönből, ahol húszéves büntetését töltötte emberölésért, a büntetés kétharmadát ülte le. A szarajevói sajtó jelentései szerint Edin Gacic az 1992-1995-ös boszniai háború idején az ott harcoló mudzsahed harcosokhoz tartozott, 1998-ban egy korábbi társát, 2002-ben pedig saját anyját gyilkolta meg. A rendőrség gyanúja szerint a férfi áldozata ezúttal egy délkelet-boszniai kisváros zöldségese, valamint egy közeli település rendőre volt a múlt héten.
Szerző

Rágalomhadjárat, ártalmas jogszabályok – Magyarországot bírálta az Európa Tanács biztosa

Publikálás dátuma
2019.02.11. 16:35
Dunja Mijatovic és Kovács zoltán 2011-ben Budapesten
Fotó: Pörneczi Bálint / AFP
Dunja Mijatovic arra szólította fel a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól.
Az emberi jogok védelmének romló magyarországi helyzetét bírálta hétfői sajtóközleményében Dunja Mijatovic, az Európa Tanács (ET) illetékes biztosa, mondván: „rendkívül szűk korlátok közé szorult” a kormánykritikus civil szervezetek, jogvédők és újságírók tevékenysége. A boszniai emberi jogi biztos múlt heti ötnapos magyarországi látogatását követően arról számolt be, hogy az országban bizonyos jogvédők és NGO-k rágalomhadjárat célpontjaivá váltak, illetve több törvényt is elfogadtak a tevékenységük korlátozására.
„A kormánynak vissza kellene fordítania az emberi jogok védelmét befolyásoló, aggasztó lépéseit, visszavonva az ártalmas jogszabályokat, helyreállítva a támogató környezetet, amely segíti a jogvédők, a civil szervezetek és a független média értékes munkáját, amint az a demokratikus társadalmakban elengedhetetlen”

– szögezte le.

Mijatovic a nemek közötti egyenlőség területén is visszalépéseket azonosított, például azt, hogy a parlamenti képviselőknek mindössze 12,6 százaléka nő, illetve hogy az ország az utolsó előtti helyezést érte el a Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézetének (EIGE) vonatkozó mutatóját illetően 2017-ben. Továbbá felszólított a nők elleni erőszak felszámolását célzó isztambuli egyezmény ratifikálására és a nők elleni erőszakkal kapcsolatos figyelemfelhívásra, arra figyelmeztetve, hogy a 15 évnél idősebb magyar lányok és nők 28 százalékát érte már fizikai vagy szexuális erőszak. Aggasztónak nevezte emellett, hogy jelenleg rendkívül nehéz menekültstátushoz jutni Magyarországon, azt szerinte nagyon kevesen igényelhetik, és közülük is szinte mindenkit elutasítanak a hatóságok, a menedékkérőket pedig a kísérő nélküli kiskorúakat leszámítva rendszerszinten őrizetben tartják.
„Magyarországon a menedékkérők nem élhetnek azon jogukkal, hogy védelmet kérjenek a hatályos nemzetközi és európai jognak megfelelően. A kormányzatnak elérhetővé kellene tennie a rendes menekültügyi eljárásokat, véget kellene vetnie az indokolatlan »tömeges bevándorlás okozta válsághelyzetnek« és fel kellene hagynia a menedékkérők tranzitzónákban való fogva tartásával”

– emelte ki az ET-biztos.

Dunja Mijatovic hozzátette:
„Felszólítom a magyar hatóságokat, hogy tartózkodjanak az idegenellenes érzelmek felkorbácsolására alkalmas, migránsellenes retorikától és kampányoktól.”

Mijatovic végezetül aggodalmát fejezte ki a közigazgatási bírósági rendszer felállításával kapcsolatban is, hangsúlyozva, hogy a kormánynak erős befolyása lesz a szervezet működése felett, ezért a tervezettnél szilárdabb biztosítékokra lenne szükség. Az emberi jogi biztos magyarországi látogatásának tapasztalatairól írott teljes jelentés későbbre várható.
Szerző

Elkezdték leszedni a Macedónia feliratokat az épületekről

Publikálás dátuma
2019.02.11. 16:00

Fotó: ROBERT ATANASOVSKI / AFP
A macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kormánya” elnevezés.
A macedón hatóságok megkezdték a hivatalos épületeken olvasható feliratok cseréjét, a Macedónia elnevezést mindenhol Észak-Macedóniára változtatják meg. Vasárnapról hétfőre a macedón kormány épületéről is eltűnt a „Macedón Köztársaság kormánya” felirat, amelyet a bejelentések szerint a napokban az „Észak-Macedón Köztársaság kormánya” felirattal helyettesítenek majd.      Egyelőre nem lehet tudni, hogy pontosan mikor kezdik el használni minden szinten az Észak-Macedónia elnevezést, ám az előkészületek alapján ez legkésőbb a hónap végéig megtörténik.

Csaknem harmincéves vita ér véget

Görögország a múlt héten ratifikálta az Észak-atlanti Szerződés Szervezete (NATO) és Szkopje között létrejött csatlakozásról szóló jegyzőkönyvet, ennek következményeként pedig Macedóniát ezentúl Észak-Macedóniának hívják, és ezzel lezárul egy majdnem harmincéves folyamat, a görög–macedón névvita címen elhíresült diplomáciai csatározás. A névvita 1991 óta folyt Macedónia és Görögország között, azóta, hogy Macedónia függetlenné vált Jugoszláviától. Mivel Görögország északi tartományát, ahol jelentős macedón kisebbség él, Makedóniának hívják, a görögök úgy vélték, a macedónok területi követelésekkel állhatnának elő. Ezt megelőzendő tiltakoztak a hasonló névválasztás ellen, és mindeddig akadályozták a nyugat-balkáni ország euroatlanti integrációját. Az ország így a nemzetközi dokumentumokban eddig a Macedónia Volt Jugoszláv Köztársaság nevet viselte, alkotmányában azonban nem szerepelt utalás Jugoszláviára. Macedónia az új névvel, Észak-Macedóniával egyértelművé tette, hogy nem tart igényt az észak-görögországi területre. Miután a felek 27 éves csatározás után megállapodtak a névváltoztatásról, további hét hónap kellett ahhoz, hogy minden szükséges intézkedést megtegyenek. A görög és a macedón külügyminiszter tavaly június 17-én írta alá a névváltoztatásról szóló megállapodást. Az egyezmény értelmében a volt jugoszláv tagköztársaságot a hazai és a nemzetközi dokumentumokban is Észak-Macedóniának hívják majd, az ország hivatalos nyelve a macedón, az ott élők nemzetisége macedón, állampolgársága pedig macedón/Észak-Macedónia állampolgára, minden ország a saját nyelvére fordítva használhatja az Észak-Macedónia, illetve az Észak-macedón Köztársaság elnevezést. A megállapodást ezt követően a macedón parlament ratifikálta, majd Zoran Zaev kormányfő népszavazást kezdeményezett, hogy kiderüljön, mennyire támogatják az állampolgárok az ország nevének megváltoztatását. A nem ügydöntő referendumon feltett kérdésre – Támogatja-e Macedónia EU- és NATO-tagságát azáltal, hogy elfogadja a Macedónia és Görögország között megkötött egyezményt – ugyan a voksolók több mint 90 százaléka igennel válaszolt, ám a részvételi arány alig haladta meg a 36 százalékot, így érvénytelen lett a népszavazás. Ennek ellenére a miniszterelnök alkotmánymódosítást kezdeményezett, és azt a parlament az idén január 11-én meg is szavazta. Két héttel később pedig a görög törvényhozás is jóváhagyta a névváltoztatásról szóló megállapodást. Macedónia és a NATO múlt szerdán írta alá a csatlakozási jegyzőkönyvet, amely lehetővé teszi, hogy Észak-Macedónia a katonai szövetség 30. tagja legyen. Erre várhatóan 2020-ban kerül sor.
Szerző