Bölcsődei férőhelyek: Novák Katalin nem emlékszik a korábbi ígéretre

Publikálás dátuma
2019.02.11. 19:32
Novák Katalin
Fotó: Vajda József / Népszava
2016-ban 2018-as határidőről beszélt az államtitkár, most azonban közölte: a célkitűzésük mindig 2020-ig szólt.
Már korábban is ígért teljes bölcsődei ellátást a kormány, de 2500 településen egyáltalán nem működik ilyen intézmény Magyarországon – hangzott el az RTL Klub híradójában. Orbán Viktor miniszterelnök vasárnap arról beszélt, hogy 2022-re minden gyerek számára lesz bölcsődei férőhely: közölte hogy 21 ezer új férőhelyet létesítenek. A Bölcsődei Dolgozók Szakszervezeténél azonban kételkedve fogadták a miniszterelnök bejelentését, mivel szerintük a korábbi, évekkel ezelőtti ígéretek sem teljesültek. Szűcs Viktória, a szakszervezet elnöke kiemelte:
„hallottunk ilyen ígéreteket már kormányzati képviselőktől 2015-2016 magasságában, amikor 60 ezer férőhelyet ígértek a lakosságnak. Most jelen pillanatban tartunk 47 ezer férőhelynél.”

A csatorna felidézi: erről 2016 január végén Novák Katalin beszélt, aki azt mondta, hogy mintegy 100 milliárd forintból hatvanezerre nő a férőhelyek száma 2018-ig (az erről szóló közlemény a kormány honlapján is megtalálható). Most viszont már egészen mást állított az államtitkár: szerinte a célkitűzésük mindig 2020-ig szólt, addig tervezték elérni a 60 ezer bölcsődei férőhelyet. A szakszervezet szerint ha ez meg is valósul, várhatóan a szakdolgozókból lesz hiány, mert az alacsony bérek miatt sokan elhagyják a pályát. 
Szerző

Gázt és fegyvert is vennénk Amerikától - Pompeo és Szijjártó szépen mosolyognak

Publikálás dátuma
2019.02.11. 18:21

Fotó: Szigetvári Zsolt / MTI
Elmaradt a nyílt magyar kormánykritika Michael Pompeo látogatásán. Amerikai gyártású légvédelmi rendszert vásárolhatunk – mint azt lapunk korábban megírta.
Szívélyes hangnemben zajlott a magyar és az amerikai külügyminiszter sajtótájékoztatója, bár korábban a Népszava több forrása is arról számolt be, kritikák is érhetik a magyar kormányt a zárt tárgyalásokon. Ennek utólag nem adott hangot Michael Pompeo. A sajtótájékoztatón Szijjártó Péter kiemelte, hogy hét és fél éve nem volt amerikai külügyminiszter Budapesten. Elkezdtük építeni a magyar-amerikai kapcsolatrendszer harmadik pillért is, Ennek korábban csak a gazdasági és a védelmi pillére létezett, de amióta Donald Trump az elnök, gyors javulást hoztak a politikai kapcsolatok. Mindkét kormányzat „hazafias politikát folytat”, mindkét kormányzat alapvető kötelességének tekinti saját polgárai biztonságát – így működött együtt Budapest és Washington a globális migráció ellen, és közösen lépnek fel azért, hogy Izrael nemzetközi megítélése igazságos legyen. Szijjártó Péter szerint mivel a magyar kormány a kölcsönös tisztelet talaján áll, elvi alapon vétózott meg minden uniós döntést,, ami az Egyesült Államok szuverén külpolitikai döntéseit bírálta volna. Ugyanakkor őszinte külpolitikát is folytatunk, így Szijjártó Péter szerint könnyen megvitathattak olyan kénye ügyeket is, mint Ukrajna, a Kárpátaljai magyarok helyzete, a Kínához, Oroszországhoz fűződő viszony. Szijjártó szerint Nyugat-Európában elképesztő képmutatás megy Oroszország felé, a felszín fölött megy a kritika, miközben komoly üzleteket kötnek Moszkvával. A magyar kormány bővíti koszovói misszióját és részt veszünk idén a Balti államok légterének védelmében. A kétoldalú védelmi együttműködés megkötéséről lezárták a tárgyalásokat, így azt a jövő héten az Országgyűlés honvédelmi bizottsága elé terjesztik. A jövő héten szintén ehhez a bizottsághoz fordulnak közép hatótávolságú légvédelmi rendszer beszerzése témájában – mint a Népszava elsőként megírta, norvég-amerikai Kongsberg légvédelmi rendszer beszerzése jöhet szóba. Energiabiztonság terén a magyar kormány kérte az amerikai partner, hogy hasson oda, az Exxon mobile romániai gázkitermeléséből magyar cégek vásárolhassanak, jelenleg is 3 milliárd köbméter gázt tudnánk azonnal lekötni. Mickael Pompeo azt mondta, külön jelentőséget ad a látogatásának, hogy harminc éve dőlt meg a kommunizmus, majd a magyarok szabadság iránti elkötelezettségét méltatta. Mint mondta, örül, hogy lezárhatták a megbeszéléseket a közös védelmi egyezményről és hogy megállapodhattak a védelmi magyar képességek növeléséről. Washingtonnak fontos, hogy a magyar kormány elkötelezett a védelmi kiadások növelése mellett a GDP 2 százalékos arányáig. Fontos, hogy támogassuk Ukrajna területi egységét, Oroszország soha nem lesz soha a kis népek szabadságának támogatója a térségben, erre felhívtam magyar partnerem figyelmét - mondta Pompeo, hozzátéve, hogy Pekinggel kapcsolatban ugyanez a helyzet. „Oroszország és Kína nem elkötelezett a demokrácia iránt. Ezért fontos, hogy olyan civilekkel is találkozhattam, akiknek ez fontos – fogalmazott. Bejelentette még, hogy ösztöndíjprogramot indítanak magyar középiskolásoknak, akik kinti tanulmányaik mellett amerikai családoknál lakhatnak majd, erősíteni fogják a katonai együttműködést, magyar katonák vehetnek részt amerikai katonai akadémiák képzéseiben. Megismételte, hogy a teljes régióban támogatni fogják a helyi média működését és függetlenségét. „Túl gyakran előfordult, hogy az USA hiányzott a régióból és ilyenkor más próbálta ezt a teret kitölteni, ennek most véget vetnek, itt akarnak lenni és védeni a szabadságot – mondta végül. Kérdésre válaszolva Szijjártó azt mondta, a Kínával folytatott kereskedelmi kapcsolataink nem akadályoznak minket abban, hogy lojális tagjai legyünk a NATO-nak. A legnagyobb kínai kommunikációs cég itt van Magyarországon – de egy német és egy brit cég a legfőbb partnere. Majd megismételte, hogy álszentség Magyarországot bírálni, amíg épül az Északi Áramlat 2,, amíg a francia elnököt sztárként fogadják a szentpétervári gazdasági fórumon és általában: egy csomó nyugati állam sokkal nagyobb volumenben köt orosz üzleteket. Az M1 Híradó kérdésére Szijjártó azt mondta, Magyarország mindent megtett az elmúlt években, hogy diverzifikálja gázbeszerzéseit, most már technikailag tudnánk román vagy horvát forrásból is gázt venni, de utóbbi jóval drágább, mintha például Hollandiából vennénk. „De Nyugat-Európának nem érdeke, hogy Közép-Európa diverzifikálni tudja a gázbeszerzéseit, erre bizonyíték az Északi Áramlat 2. építése” - mondta. Mike Pompeo látogatására némi diplomáciai huzavona után került sor, Orbán Viktor még január elején jelentette be, hogy telefonon beszélt az amerikai külügyminiszterrel, aki nemsokára Budapestre jön, majd Washingtonból azt közölték, hogy egyelőre nincs konkrét időpontja az útnak – ami a diplomáciában klasszikusan a nyomásgyakorlás eszköze. Ezek után írt az Átlátszó, a Direkt 36 és lapunk is arról, hogy több téma miatt is komoly elégedetlenség van az Egyesült Államok részéről a magyar kormány irányába, elsősorban Ukrajna NATO-integrációjának blokkolása, az amerikai energetikai- és fegyver üzletek elmaradása és a kétoldalú védelmi egyezmény aláírásának lebegtetése miatt. A magyar diplomácia ezért „tűzoltó üzemmódba” kapcsolt és Szijjártó Péter a múlt héten Washingtonban minden bizonnyal jelentős engedményeket tett Wess Mitchell külügyi államtitkárnak.

Pompeo szóvá teszi a civil szervezetek problémáit a kormányzati találkozókon

Publikálás dátuma
2019.02.11. 17:57

Fotó: SZigetvári Zsolt / MTI
Kiemelt figyelmet kaptak a jogállamisággal kapcsolatos aggályok és a civilek helyzete Mike Pompeo és a Magyar Helsinki Bizottság (MHB), a Társaság a Szabadságjogokért (TASZ), valamint a K-Monitor hétfő délutáni találkozóján. Pardavi Márta, az MHB társelnöke – a civilszervezetek közleménye alapján – többek között a hatalommegosztás és a független igazságszolgáltatás csorbításáról beszélt. Felsorolta a jogállamiságot gyengítő kormányzati intézkedéseket és azokról az elmúlt években elfogadott törvényekről is szót ejtett a miniszternek, amelyek gyengítik a magyar demokrácia szilárdságát. Pardavi közölte azt is, hogy az utóbbi évek civilellenes kampányával és jogalkotási lépéseivel szűkül a különböző vélemények megjelenésének lehetősége, megbélyegzés és fenyegetés éri azokat, akik a kormányzatétól eltérő álláspontot képviselnek, illetve felszólalnak a jogállamiságért és az emberi jogokért. Pardavi a Népszavának azt mondta, Pompeo azt kérdezte tőle, a TASZ-os Kapronczay Stefániától, és a K-Monitor igazgatójától, Léderer Sándortól, hogy mit jelent az életükben a kormányzati gyűlöletkampány. Mindhárman azt válaszolták, hogy rajta voltak a Figyelő-listáján is, és akik a nyilvánosság elé lépnek sokszor kerülnek a hatalom célkeresztjébe. Pardavi arról is tájékoztatta lapunkat, hogy Pompeo szerint – bár az Egyesül Államok demokráciája sem tökéletes –, a civilszervezetek által felsorolt problémák fontos értékek, ezért a külügyminiszter megígérte, hogy szóbahozza ezeket a magyar kormányzattal való találkozóin. Kapronczay Stefánia a független és sokszínű sajtó demokratikus fontosságáról beszélt. Szót ejtett a sajtószabadság korlátozásáról a folyamatos központosításon, a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány létrehozásán, illetve a független sajtó jogainak korlátozásán keresztül. „Két okból különösen fontos ez – emelte ki Kapronczay. – Egyrészt a propagandamédia gyakran indít lejárató kampányokat azok ellen, akik a kormánytól eltérő álláspontot képviselnek. Másrészt a decemberben létrejött médiaholding különösen hatékony lehet a dezinformáció terjesztésében.” Kapronczay tájékoztatta még az amerikai külügyminisztert a Magyar Tudományos Akadémia függetlenségét érintő tervezett korlátozásokról, amelyek szintén veszélyeztetik a vélemények sokszínűségét. Léderer Sándor a korrupció helyzetéről számolt be a találkozón. Kiemelte, hogy a mindennapi korrupció visszaszorításában történt ugyan előrelépés az elmúlt 10 évben, de a politikai korrupció átszövi az egész gazdaságot, és a társadalom is jelentős problémaként érzékeli. Ez nem csak a demokratikus értékeket erodálja, de sok esetben biztonságpolitikailag is veszélyes.
Szerző
Frissítve: 2019.02.11. 18:21