700 milliárdos blöff Orbán egészségügyi bemondása

Publikálás dátuma
2019.02.12 09:00

Fotó: Népszava
Érdemi változáshoz több kéne, mint ennyi pénzt elszórni infrastruktúrára.
Koncot vetett a miniszterelnök az egészségügynek az évértékelő beszédében - legtöbben így értékelték Orbán Viktor vasárnapi beszédéből az ágazat jövőjét érintő szavait. Ismét csak bejelentette a 700 milliárdos Egészséges Budapestért programot. Az összegre sem lehet új forrásként tekinteni, hiszen már Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkársága idején is ismert volt, hogy a kormányzatnak a fővárosi ellátórendszer megújítása körülbelül ennyibe kerülhet. Az más kérdés, hogy ezt a pénzt egyetlen kormányhatározat sem említi, és a költségvetési törvényekben sem szerepel. Csak az ismert, hogy négy évvel ezelőtt, a szokásos februári évadnyitó frakcióülés után Rogán Antal frakcióvezető bejelentette: a képviselőcsoport a budapesti képviselők javaslatára egy új zöldmezős kórház építéséről döntettek. Az előkészítő munkákra el is különítettek egymilliárd forintot a 2016-os költségvetésben. Az új kórházzal kapcsolatos koncepció 2016 márciusára el is készült, de ebben az egyetlen nagy szuperkórház fölhúzása helyett a már meglévő fővárosi kórházakra épülő három sürgősségi centrum kialakítása szerepelt, amelyek tervezett költsége ekkor már mintegy 200 milliárd forintra rúgott. Júniusban pedig a kormány elé kerülő, a szuper kórház helyének kiválasztásáról szóló újabb koncepció szerint öt év alatt már 335 milliárd forintból szervezték volna át a fővárosiak egészségügyi ellátását, és építettek volna három új centrumot. Azóta számos koncepció készült, ezekben szinte havonta, az épp aktuális közhangulat, politikai kampányok céljainak megfelelően változtak a fejlesztendő kórházak, s velük nőtt a megvalósításra fordítandó virtuális összeg is. Ez lett mostanra – ahogyan azt vasárnap Orbán Viktortól is hallhattuk - 700 milliárd. A kormányfő megemlítette azt is, hogy a szakdolgozók bére 70 százalékkal emelkedik. 
"Örülök, ha valami a főváros egészségügyi rendszerével végre valami történik" – kommentálta lapunknak a kormányfő bejelentését Kincses Gyula egészségpolitológus. Kérdés – tette hozzá –, hogy az ami elkészül, azt megtudják-e tölteni elegendő szakemberrel. Érdemi változáshoz lényegesen többre lenne szükség, mint 700 milliárdot épületekre, eszközökre költeni. A szakember szerint pedig amit az ápolói bérek 70 százalékos emeléséről mondott, abból az idei évre mindössze négy százalék jut. Nem találta túl karakteresnek a kormányfő szavait Kiss László, az 5.12 szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnöke sem. Mint mondta: a béremelés kevés, és megkésett. Az eddigi és a várható emelésekkel nem lehet sok mindent várni az amúgy is nyomott béren foglalkoztatott szakdolgozók életminőségében. És ez nem is az a pénz amitől visszajönnek a pályaelhagyók, vagy vonzóbbá válhatna az egészségügy a pályaválasztók körében. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.12 09:00

Vasárnap már kissé enyhül az idő, de az éjszaka hideg lesz

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:50

Fotó: Shutterstock
Napközben fagypont felett alakul a hőmérséklet, csapadék nem várható.
Az előrejelzés szerint éjszaka többnyire derült lesz az ég, de főként északon, északkeleten előfordulhatnak erősebben felhős területek is. Vasárnap gyengén és közepesen felhős tájak és időszakok egyaránt lesznek. Csapadék nem várható. Éjszakára jelentősen gyengül, és vasárnap is többnyire mérsékelt marad a légmozgás. A legalacsonyabb éjszakai hőmérséklet szeszélyes területi eloszlásban általában -5 és -10 fok között alakul, de a fagyzugos tájakon hidegebb is lehet. A legmagasabb nappali hőmérséklet vasárnap 1 és 5 fok között valószínű.

Bevándorlók érkezésének állítanak hajó formájú emlékművet Baján

Publikálás dátuma
2019.02.23 17:40

Fotó: Wikipedia
A tervek szerint még idén elkészül a németek betelepülésének emlékét őrző ulmi dereglye.
A bajai német nemzetiségi szervezetek az eredeti méretben készülő dereglyével főként a dél- és középnémet területekről, illetve a Rajna vidékéről a 18. században Magyarországra érkező telepesek előtt tisztelegnének - nyilatkozta az emlékmű-állítás projektvezetője, Manz Alfréd. Őseik ugyanis többnyire ilyen hajókkal érkeztek a török idők után elnéptelenedett vidékekre, így a Bácskába is.
A német nevén Ulmer Schachtelt kulturális attrakciónak is szánják, hiszen bár létezik néhány kisebb mása, de eredeti méretű még nem készült Magyarországon. A tervek szerint a hajó fedélzetén kialakított faház oktatási célokat is szolgálna a magyarországi németek történelmével, kultúrájával és nyelvével kapcsolatos interaktív kiállítások formájában.
Az emlékműhöz kapcsolódva az Országos Német Önkormányzat egy nemzetiségi tanösvényt is létesít Baján a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központja területén, amelynek első állomása a betelepítés körülményeit mutatja majd be a hajón szemléltetve. A további hét állomás a magyarországi németek kultúrájába és közösségi életébe nyújt majd betekintést.
A projektvezető az eredeti ulmi tervek alapján készülő, 21 méter hosszú, 4 és fél méter széles dereglyéről elmondta: a történelmileg korhű hajó vörösfenyőből készül. Az emlékmű alapozása már megtörtént, jelenleg a famunkálatokat végzik.
Manz Alfréd emlékeztetett arra, hogy a Duna-menti svábok 18. századi kivándorlásának szimbólumává vált lapos folyami hajó nevét egy korabeli stuttgarti képviselőről kapta, aki az Ulmban gyártott dunai hajókat egyszerű felépítésük miatt doboznak, Schachtelnek nevezte. Az ulmiakat gúnyolták is a kis kereskedőhajók, mert "ezeket csak annyira eszkábálták össze, hogy kibírják a 2-3 hetes utat Ulm és Bécs között" - fogalmazott a projekt vezetője.
A korábban bort és különféle árukat szállító hajókat csak egy irányba, a folyón lefelé használták. Érkezésüket követően a járműveket szétszedték, a fát pedig eladták vagy házépítéshez használták fel. A dereglye építési módjára jellemző volt még, hogy a hajópadlón és a hajófalon a deszkák közötti réseket hosszúszálú mohával tömték ki, "schoppenelték". A tevékenység nyomán nevezték el az ulmi hajóépítőket Schoppereknek.
A dereglyék hajófala nagyjából egy méter magas volt, lapos padlózatukkal közvetlenül a partig lehetett velük haladni. Nagyságuk és alakjuk folyton változott, idővel elérték a 15-22 méteres hosszúságot és a 2-5 méteres szélességet is. A hajó közepén állt egy fakunyhó. A járművet nem hajtotta semmi, csak a sodrás, a hajóorrban és a hajófarban elhelyezett 2-2 rúddal, evezővel csak irányították. Jellemzője volt továbbá a hajótörzsön látható ferde fekete-fehér csíkozás, amely nem Ulm szimbóluma, hanem a világos fenyőből készült hajón a jobb láthatóságot szolgálta.
A hajó formájú emlékműhöz szükseges pénzt "folyami kilométerjegyek" értékesítéséből és adományokból, valamint pályázati forrásokból teremtik meg. A gyűjtéshez bárki hozzájárulhat, így kaptak már támogatást számos nemzetiségi önkormányzattól, állami szervezetektől, kitelepített német családok leszármazottjaitól Németországból, de még a tengerentúlról is. A műtárgy a Bajai Német Önkormányzat, a Bácskai Németekért Közalapítvány és a Bácska Német Kulturális Egyesület együttműködésében, a Magyarországi Németek Általános Művelődési Központjának (MNÁMK) partnerségével épül meg az MNÁMK főépülete előtt.