700 milliárdos blöff Orbán egészségügyi bemondása

Publikálás dátuma
2019.02.12 09:00

Népszava
Érdemi változáshoz több kéne, mint ennyi pénzt elszórni infrastruktúrára.
Koncot vetett a miniszterelnök az egészségügynek az évértékelő beszédében - legtöbben így értékelték Orbán Viktor vasárnapi beszédéből az ágazat jövőjét érintő szavait. Ismét csak bejelentette a 700 milliárdos Egészséges Budapestért programot. Az összegre sem lehet új forrásként tekinteni, hiszen már Ónodi-Szűcs Zoltán államtitkársága idején is ismert volt, hogy a kormányzatnak a fővárosi ellátórendszer megújítása körülbelül ennyibe kerülhet. Az más kérdés, hogy ezt a pénzt egyetlen kormányhatározat sem említi, és a költségvetési törvényekben sem szerepel. Csak az ismert, hogy négy évvel ezelőtt, a szokásos februári évadnyitó frakcióülés után Rogán Antal frakcióvezető bejelentette: a képviselőcsoport a budapesti képviselők javaslatára egy új zöldmezős kórház építéséről döntettek. Az előkészítő munkákra el is különítettek egymilliárd forintot a 2016-os költségvetésben. Az új kórházzal kapcsolatos koncepció 2016 márciusára el is készült, de ebben az egyetlen nagy szuperkórház fölhúzása helyett a már meglévő fővárosi kórházakra épülő három sürgősségi centrum kialakítása szerepelt, amelyek tervezett költsége ekkor már mintegy 200 milliárd forintra rúgott. Júniusban pedig a kormány elé kerülő, a szuper kórház helyének kiválasztásáról szóló újabb koncepció szerint öt év alatt már 335 milliárd forintból szervezték volna át a fővárosiak egészségügyi ellátását, és építettek volna három új centrumot. Azóta számos koncepció készült, ezekben szinte havonta, az épp aktuális közhangulat, politikai kampányok céljainak megfelelően változtak a fejlesztendő kórházak, s velük nőtt a megvalósításra fordítandó virtuális összeg is. Ez lett mostanra – ahogyan azt vasárnap Orbán Viktortól is hallhattuk - 700 milliárd. A kormányfő megemlítette azt is, hogy a szakdolgozók bére 70 százalékkal emelkedik. 
"Örülök, ha valami a főváros egészségügyi rendszerével végre valami történik" – kommentálta lapunknak a kormányfő bejelentését Kincses Gyula egészségpolitológus. Kérdés – tette hozzá –, hogy az ami elkészül, azt megtudják-e tölteni elegendő szakemberrel. Érdemi változáshoz lényegesen többre lenne szükség, mint 700 milliárdot épületekre, eszközökre költeni. A szakember szerint pedig amit az ápolói bérek 70 százalékos emeléséről mondott, abból az idei évre mindössze négy százalék jut. Nem találta túl karakteresnek a kormányfő szavait Kiss László, az 5.12 szakszervezet a Tiszta Egészségügyért elnöke sem. Mint mondta: a béremelés kevés, és megkésett. Az eddigi és a várható emelésekkel nem lehet sok mindent várni az amúgy is nyomott béren foglalkoztatott szakdolgozók életminőségében. És ez nem is az a pénz amitől visszajönnek a pályaelhagyók, vagy vonzóbbá válhatna az egészségügy a pályaválasztók körében. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.12 09:00

Palkovics újra üzent az Akadémiának és a kutatóknak

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:49

Kállai Márton
Minél gyorsabban szeretné lezárni a kormány a magyar kutatás finanszírozásának felülvizsgálatát, erre azonban többféle megoldás is szóba jöhet - mondta az M5 kulturális csatorna Ez itt a kérdés... című műsorában kedden este az innovációs és technológiai miniszter.
Palkovics László hangsúlyozta: a kormányzat szándéka egyáltalán nem az, hogy bármilyen bizonytalanságot fenntartson a kutatókban, hanem az, hogy egy jobban működő rendszert teremtsen. A kutatást, a tudományt, az innovációt a kormány kiemelt értéknek tartja - közölte a miniszter, hozzátéve: az alapkutatások finanszírozása sem kerül veszélybe, mert nem készülnek különbséget tenni az alkalmazott és az alapkutatások között. Hozzátette: az kívánatos cél azonban az, hogy a kutatások jobban foglalkozzanak a mai társadalmakat érintő kérdésekkel és hamarabb vezessenek eredményre. Palkovics László szerint a kormány szándékai egyértelműek a kutatásfinanszírozási rendszer átalakítási koncepciójának tavaly őszi közzététele óta, ez a dokumentum pedig a sikeres német és brit példákból indul ki. Mint felidézte, a Corvinus esetén is az egyetemmel közösen sikerült kialakítani a működési modellt, ahogy a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) vezetésével is zajlanak a tárgyalások. Az elvek világosak, ezek mentén lehet tárgyalni, aminek az eredménye lehet alapítványi modell, de más is - jegyezte meg a miniszter, hangsúlyozva, hogy az új rendszert a kutatókkal közösen szeretnék kialakítani. Palkovics László emlékeztetett arra, hogy az akadémiai kutatóintézetek az adófizetők pénzét költik el, jelen formában azonban erre nincs ráhatása a közösségnek. A kormány máshogy szeretné finanszírozni a kutatási tevékenységet, ettől nem félni kell, hanem meg kell látni benne a lehetőséget - emelte ki. A miniszter a kormány alapelvének nevezte, hogy érték nem veszhet el. Nincs még döntés az alapítványi modellről, de látni kell, hogy nem csak közalkalmazotti státusban lehet kutatni, ahogy azt a vállalati kutatóközpontok bizonyítják - mondta el, hozzáfűzve: az állam tovább szeretné növelni a kutatói munkahelyek számát. Palkovics László felhívta a figyelmet annak a fontosságára, hogy az európai kutatóintézetek is hatékonyan tudjanak reagálni a változó világ kihívásaira, hiszen az európai kutatás most nem versenyképes Amerikával vagy Kínával szemben. Mint elismerte, 2002 óta a kutatásra fordított közösségi források szintje nem változott, ebben elmondása szerint van tennivaló, ám ennek a hasznosulás áttekintésével kell együtt járnia. A miniszter elárulta, hogy pénteken találkozik legközelebb az MTA vezetésével és gyors megegyezésben bízik. Palkovics László elmondása szerint az Innovációs és Technológiai Minisztérium megújítaná a szakképzést is. A Szakképzés 4.0 című munkaanyag - amelyről lapunk írt először - nem tartalmazza a tankötelezettség korhatárának emelését, a kormány szerint ugyanis a korhatárnak nem önmagában van jelentősége. 

Készen állnak a sztrájkra a tanárok

Publikálás dátuma
2019.02.20 06:45

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 támogatja a munkabeszüntetést.
Több ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak úgy nyilatkozott: az eddigi válaszadók mintegy 80 százaléka támogatja a munkabeszüntetést. A sztrájkhajlandóság a városi, nagyvárosi iskolákban a legmagasabb, az érintett tantestületek többségében meghaladja az 50 százalékot. Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 sztrájkolna. A PDSZ-elnök szerint jelentős azok aránya is, akik akár egy több napos sztrájkot is bevállalnának. - Tapasztalataink szerint az aktivitás azon múlik, van-e az adott iskolában olyan vezéregyéniség, aki hiteles a többiek előtt és meg meri fogalmazni a gondokat, panaszokat – mondta Szűcs. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a PDSZ számára a sztrájk nem „számkérdés”, hanem elvi kérdés; mindenképp szeretnék megadni a lehetőséget a sztrájkra hajlandó tanároknak, bármennyien is vannak. A munkáltatókkal (tankerületekkel, szakképzési centrumokkal) a héten kezdhetik meg az egyeztetéseket. A sztrájkhajlandóság felmérését viszont február végéig-március elejéig folytatják. A PDSZ megkezdte az egyeztetéseket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkbizottságához és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumán (SZEF) belül megalakult közszolgálati sztrájkbizottsághoz való csatlakozásról is. Szűcs Tamás szerint nagyobb a valószínűsége, hogy az előbbihez csatlakoznak, az MKKSZ és a PDSZ sztrájkkövetelései könnyebben „összefésülhetők”. Az MKKSZ által március 14-re szervezett országos közszolgálati sztrájkhoz szolidaritási sztrájkkal csatlakoznak majd. Mindemellett a PDSZ által létrehozott sztrájkbizottság továbbra is ragaszkodik a sztrájktörvényben meghatározott egyeztetéshez a kormány által kijelölt képviselőkkel. A kormány erre hetek óta nem hajlandó, az egyértelmű törvénysértés ellenére sem.
Frissítve: 2019.02.20 06:45