Kétélű fegyver

Azóta, hogy tavaly december elején Annegret Kramp-Karrenbauert választották meg a kereszténydemokraták élére, mintha nyugalom költözött volna a német nagykoalíció életébe. Angela Merkel kancellár és a pártelnök között eddig jól működik a munkamegosztás. Csakhogy inkább amolyan vihar előtti csend ez, s az is elképzelhető, hogy a kormány jelenlegi összetételében felbomlik. Bár a Zöldek szárnyalásának vége, az SPD a felmérések szerint nem tud közelebb kerülni hozzájuk. Gerhard Schröder egykori szociáldemokrata kancellár a napokban meg is jegyezte: szerinte Andrea Nahles nem alkalmas a párt irányítására.

Teljesen nyilvánvaló, hogy ebben a helyzetben az SPD-nek valamit fel kell mutatnia. A centrum felé már nem tud terjeszkedni, azt lefedte ugyanis a CDU, ráadásul sok szociáldemokrata szavazó szerint a párt túlságosan elszakadt hagyományos értékeitől. A pártvezetés ezért hétvégén meghirdette új szociális programját, ami egyértelmű balra mozdulást jelent. „Új szociális állam az új időkre” - hangzik az elnökség által megszavazott program, ami a 2004-ben épp a Schröder-féle SPD által elfogadott szociális programmal, a Hart IV-gyel való szakítást jelenti. Ez utóbbi rendkívül átfogó változásokat hozott a munkaerőpiacon, és a gazdaságra is pozitív hatást gyakorolt. Az új program értelmében a jelenlegi 9,19 euróról 12-re emelnék a minimális órabért, és – egyebek mellett - további könnyítéseket kívánnak elérni a munkanélküliek számára.

Olyan javaslatokról van szó, amelyek gyakorlati megvalósítására vajmi kevés az esély. A CDU rögtön nemet mondott a felvetésekre, és bírálta az SPD-t, amiért felrúgja a szociális kérdésekben eddig meglévő konszenzust. Az SPD célja egyértelmű: ha nem képes javítani pozícióin, akkor előkészíti a koalícióból való kilépést arra hivatkozva, hogy a kereszténydemokraták elzárkóznak programjuk végrehajtásától. Arra azonban semmi biztosíték nincs, hogy ellenzékben hirtelenjében népszerűvé váljon a párt azon milliók számára, akik az eltelt másfél évtizedben elpártoltak tőle.