Isten kezében

Látszólag két világ létezik 2019 Magyarországán, melyeket - képletesen is - gondosan kifeszített fekete lepel választ el egymástól. A kívül maradottaknak semmi közük ahhoz, hogy miképpen ballagnak ki- és befelé a kormányfő szokásos tél végi évértékelőjére a meghívásukat a kiváltság jelének tekintők. A Várkert Bazár első sorában feszítők: a miniszterelnök leggazdagabb magyarrá tett földije, a plagizálásába belebukott köztársasági elnök, avagy  a magyar tudományosság likvidálásán iparkodó akadémikus miniszter. Ezen a szürke vasárnap délutánon, a fekete lepel  láttán valaki fennhangon kezdte szavalni Babits Mihály versét: "Fekete országot álmodtam én,/ ahol minden fekete volt,/ minden fekete, de nem csak kívül:/ csontig, velőig fekete,/  fekete, fekete, fekete, fekete." 
Félreértés ne essék, a sötét színek nem az orbáni Magyarország állapotát vagy a kormányfő jövőképét tükrözték, azok ugyanis felettébb rózsaszínek. Különösen akkor, ha Orbán a 2010-es gazdasági starthelyzetre emlékszik vissza - a valóságtól jócskán elrugaszkodott statisztikai adatokkal -, miközben arról megfeledkezik, hogy a gazdasági világválságtól a magánnyugdíjpéztárak vagyonának elkobzásával és az uniós támogatások gáláns juttatásával kikövezett, a nemzetközi konjunktúrával fényesre sepert út vezetett az általa emlegetett felemelkedésig. 
De mielőtt - ki tudja, milyen forrásból finanszírozandó - ígérethalmazával megajándékozta volna tátott szájú, lelkesen tapsoló híveit, megsúgta, hogy azért az a fránya gazdasági növekedés 2019-ben, no meg azután sem lesz 4 százalék körüli. Persze burkoltan tette ezt: megelégszünk azzal, hogy 2 százalékkal felülmúljuk a nemzetközi összefogásra törekvő, éppen ezért a kormányfő frázisaiban a gonosz képében megjelenő Európai Uniót. Mert mi nagyon nem szeretjük ám ezt a globális gazdaságot. Ha csak nem magyar befektetők külföldi aktivitásáról van szó, akkor ugyanis mindent bele! Még a profitot is hazavárjuk! A visszaforgatásáról, beruházásról, bővülésről szó sem lehet! (Még szerencse, hogy azon kevés vállalkozó, aki ebben érdekelt, a cége prosperitására is gondol.)
S ha már megalapoztuk a jövőnket, jöhet az ígérgetés. Kapjon 700 milliárd forintot a romjaiban vergődő egészségügy. Gomba módra nőjenek ki a földből a bölcsődék. Röpködjenek a milliók a családjuk bővítésén gondolkodóknak. Elvégre mi a magyarok országát kívánjuk, s nem holmi kevert hont, ahol népünk egyszerűen "elporlad" az úton. A lakástámogatásból a falusiak még kimaradnak ugyan, de most már a használt lakások megvásárlására is futja. 
Valóban ígéretes jövő, rövid fejszámolással kiderül, az ezer milliárd forintot is túllépi az ára. Egy növekedésében visszaeső gazdaságban, súlyos munkaerőhiány közepette pláne csábító ez a jövőkép. S ha a fedezet nincs is meg, a fekete leplen kívül rekedtek se bánkódjanak. Ide már nem elég a szokásos szlogen: Hajrá Magyarország! Hajrá magyarok! Ha nem sikerül a földi erőkkel, akkor - Orbán Viktort idézzük - "a Jóisten mindnyájunk felett áll". Egy közepes csoda bármikor beüthet.
Szerző
Bonta Miklós
Frissítve: 2019.02.11. 08:53

Bárcsak

Jó lenne, ha az amerikai külügyminiszter elérné a célját, és a magyar kormány végre komolyan venné nyugati orientációját. Ebben ugyanis egybevág az amerikai és a magyar nemzeti érdek. De bármilyen ígéretekkel kábítsák is Budapesten Mike Pompeót, még ki se ér Ferihegyre, amikor Orbán Viktor majd a saját szája íze szerint értelmezi félre a történteket. Amit könnyű szívvel felajánlhat az amerikai gyanakvás enyhítésére, az a tengerentúlról érkező cseppfolyós gáz vásárlása és némi haditechnikai beszerzés. Egyik sem érinti a lényeget, és mindkettőre az adófizetők zsebéből veszi majd ki a pénzt. Már ha bármelyikből lesz egyáltalán valami. Pompeo nem nyeretlen kétéves. Osztályelső volt a West Point-i katonai akadémián, a századosságig vitte a páncélosoknál, majd a Harvardon szerzett jogi diplomát. Belekóstolt az üzleti életbe, jó ütemben lépett politikai pályára. Trump elnök a Képviselőházból hívta meg a CIA igazgatói posztjára, aztán külügyminiszternek. Kemény, céltudatos tárgyaló hírében áll. Most kiderül, tényleg az-e. Persze nem világos, hogy tud-e egyáltalán ajánlani valamit, ami kell Orbánnak. Pusztán a nyílt bírálat kerülése, netán a washingtoni meghívás már kevés lehet. A látványos összeboruláshoz többre volna szükség: a magyar politika lelkes dicséretére, Soros György közös emlegetésére és a különutasság jóváhagyására.  Az amerikai külpolitikai körök hangulatát és a várható sajtóvisszhangot tekintve az első kettő is kizárt, a harmadik meg egyenesen elképzelhetetlen. A törvényhozásban régóta kétoldali egyetértés van a magyar kormány negatív megítélésében - most pedig a Demokrata Párt került többségbe az alsóházban. Úgyhogy a kamerák előtt marad a migráció emlegetése, a fal és a kerítés előnyeinek ecsetelése. Négyszemközt meg a vita. Érdekes lesz összehasonlítani, ugyanaz lesz-e az üzenet Orbánnak és a civil szervezeteknek. Bárcsak ne lenne igazunk, de Pompeo nem fogja tudni visszaterelni az elkódorgott gidát. Túl messzire távolodott. Különben is, a báránynak nincsenek ekkora tépőfogai.
Frissítve: 2019.02.11. 08:55

Nincs parola

Újra és újra kiderül, hogy a Soros György alapítványai által támogatott magyarországi civil közösségek nem foglalkoznak migránsok hazánkba csábításával. Ettől még érvényben vannak azok az egy éve született önkormányzati ajánlások, amelyekkel tucatnyi város fideszes vezetése migránsbarátnak és nem kívánatosnak minősítette a Soros-támogatta szervezeteket.
A sikerrel pályázó körök horgászni és jógázni viszik a mozgáskorlátozottakat, önkéntes szolgálatban vigyázzák a gyümölcsösöket, drogmegelőző foglalkozást tartanak, autista gyermeket nevelő családoknak segítenek, kórházban ápolt kisiskolásokkal játszanak, filmklubot működtetnek, táboroztatnak. Tudják ezt azok a helyi, kormánypárti politikusok is, akik előre elítélték a Sorostól pénzt elfogadó civileket. Ám azóta se mondták, hogy elnézést, tévedtünk, ti azért dolgoztok, hogy az életünk élhetőbb, színesebb legyen. 
Sose fogják elismerni – legyintett erre a felvetésemre az egyik pécsi civil kör tagja. Azzal folytatta, hogy ő korábban remek kapcsolatban volt Pécs fideszes irányítóival, szavazott is rájuk, most meg nem fogadja el kézfogásukat és köszönésüket. Azt kívánja, hogy legyen gyötrő lelkiismeretfurdalásuk, mivel a hazug migránsozással maguk is hozzájárultak a magyarság butításához, végzetes megosztásához. Érzelmileg lepusztították az országot, morális háborús bűnt követtek el – tette hozzá. – Márpedig a háborús bűnök nem évülnek el.
Amikor megjegyeztem, hogy főnökük kampányutasítására tették, ennyit felelt: – Őt személyesen nem ismerem, így meg se tagadhatom. Csak a pécsi ismerőseimet. Ennyit tehetek. Ha ezt mindenki, aki látja, hogy átverték, megteszi a maga körében, akkor talán kijózanodnak a parancsra háborúskodó helyi vezetők. Rájönnek, hogy vacak dolog ott megöregedni, ahol nem fogadják a köszönésüket.
Szerző
Ungár Tamás
Frissítve: 2019.02.11. 08:54