Korrektorverseny – a sajtónyelvi helyesírásért

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:54
Illusztráció
Shutterstock
A sajtó helyesírási kultúrájának emeléséért korrektorversenyt hirdet a Magyar Nyelvi Szolgáltató Iroda, amelyen összemérhetik tudásukat a korrektorként elhelyezkedni kívánók és az egyes médiumoknál már tevékenykedők.
A versenyt a Duna Palotában tartják március 23-án. A verseny két részből áll: helyesírási tesztből és szövegjavításból. A versenyzők a saját laptopjukkal dolgoznak, erre tölthetik le a teszteket és a javítandó szöveget. A feladat elvégzésekor saját maguk véglegesítik és küldik be a tesztet és a javítást, amit a szakmai javítók ellenőriznek és pontoznak. Minden javítás nyilvános és ellenőrizhető. Az adott év három, szakmailag legjobb korrektora megkapja „Az év korrektora 2019” címet, amelyet egy igazolással a birtokában használhat. Ezzel az a cél, hogy a lapok az impresszumukban is feltüntessék ezt a kitüntetést, amely a kiadvány nyelvi minőségi színvonalát garantálja. A verseny fődíja egy háromnapos wellnesshétvége négycsillagos szállodában, a második helyezett egy notebookot, a harmadik e-book-olvasót kap. Az első tíz helyezett értékes könyvjutalomban részesül. Jelentkezni 2019. február 15-éig az alábbi oldalon lehet: Korrektorverseny - a sajtónyelvi helyesírásért
Szerző
Témák
verseny

Nyomkövetőt kaptak az elektronikus hulladékok

Publikálás dátuma
2019.02.08 11:30

Speciális jeladót tettek az elektronikus hulladékokra, hogy felderítsék, hol kötnek ki az EU-s országokban kidobott eszközök.
Az Unió tagországaiban összesen 314 eszközre: számítógépekre, nyomtatókra és monitorokra telepítettek GPS-nyomkövetőt. A jeladók adatait összesítve kiderült, hogy 19 elektronikai cikket, azaz a hulladék 6 százalékát exportálták, ebből 11 volt olyan, amely nagy valószínűséggel illegálisan került ki az EU-ból. A célállomások Ghána, Hongkong, Nigéria, Pakisztán, Tanzánia, Thaiföld és Ukrajna voltak. Talán ez az arány nem tűnik túl nagynak, de ha ezt rávetítjük az EU teljes elektronikaihulladék-termelésére, akkor kiderül, hogy évi
352 477 tonnányi
 e-hulladék kerül ki illegálisan az Európai Unióból fejlődő országokba. Ez összesen 17 466 nagy méretű konténernyi e-szemetet jelent, ha pedig mindezt teherautókra rakodnánk, a járművek 401 kilométer hosszan kígyóznának a kidobott kütyükkel. A vizsgált 10 ország közül (Ausztria, Belgium, Dánia, Egyesült Királyság, Írország, Lengyelország, Magyarország, Németország, Olaszország és Spanyolország) csak Magyarország volt az, ahol nem észleltek exportot. A nemzetközi mezőnyben az Egyesült Királyság szerepelt a legrosszabbul, itt találták a legtöbb, összesen öt jogsértést. A Bázeli Akcióhálózat munkatársai felkerestek néhány célállomást, ahol nem meglepő módon azzal szembesültek, hogy a munkásokra és a környezetre egyaránt veszélyes módszerekkel nyerik ki a hulladékból az értékes alapanyagokat. Leégetik, leolvasztják róla a burkolatokat, vagy savval maratják le, hogy kinyerjék a rezet, az acélt, az aranyat és az alumíniumot. Voltak olyan termékek is, amelyeket megjavítottak, hogy újra használhatóak legyenek, de ezeknél sem foglalkoztak sokat a mérgező anyagok megfelelő kezelésével. Például a higanyt, ólmot vagy mérgező brómozott égésgátlókat tartalmazó alkatrészeket, amelyeket kicseréltek, egyszerűen elégették, vagy helyi hulladéklerakókra dobták. A civil szervezet attól tart, hogy az elektronikai cikkeket gyártó vállalatok ki fogják lobbizni, hogy az elromlott, értékvesztett elektronikai cikkeket lehessen exportálni, így azok el fogják árasztani az azokat feldolgozó szegényebb országokat. Ez teljességgel aláásná a bázeli egyezményt, amelynek célja, hogy megakadályozza a fejlett országok veszélyeshulladék-exportját. A szervezet ezért sokkal szigorúbb ellenőrzést és fokozott erőfeszítéseket követel az EU-tól a bázeli egyezmény betartásáért és a körkörös gazdaság megvalósításáért.
Szerző
Frissítve: 2019.02.08 11:30

Előre látható volt a brazíliai gátkatasztrófa

Publikálás dátuma
2019.02.06 17:40

Fotó: DPA / dpa Picture-Alliance/ Rodney Costa
Már tavaly júliusban javítani kellett azt brazíliai gátat, amely tíz napja átszakadt, 142 ember halálát okozva.
A bányavállalat, a Vale SA alkalmazottai azt elmondták, az irodákat és az ebédlőt a szivárgás ellenére sem helyezték át a veszélyeztetett területről. Így történhetett, hogy 600 ember tartózkodott bennük, amikor a katasztrófa történt január 25-én. 194 ember még mindig eltűntként tartanak nyilván. A cég már a gátszakadás után azt állította, az építményt rendszeresen ellenőrzik, három nappal korábban kapott a német TÜV SÜD vizsgálócégtől „stabil állapot” minősítést. A rendőrség azonban a vállalat három alkalmazottját és két TÜV SÜD-mérnököt őrizetbe vett, de aztán a legfelső bíróság elrendelte szabadon bocsátásukat. Egy Vale dolgozó most azt közölte a Guardiannal, a szivárgás annyira aggasztotta a bátyját – aki most az eltűntek között van –, hogy azt tervezte, otthagyja a munkahelyét. Egy másik munkás szerint, apját, aki meghalt a balesetben, és aki egész életében bányákban és gátakon dolgozott, tavaly júliusban egyik este 10-kor hívták, hogy a szivárgás eltömítésén dolgozzon. A munkát másnap délután fejezték be, azután a gátat biztonságosnak nyilvánították, de apja figyelmeztette, ne menjen a közelébe. Tavaly Minas Gerais állam egyik képviselője olyan törvényjavaslatot nyújtott be, miszerint az ilyen módon készült gátak 90 százalékát meg kellene szüntetni, a többi működését pedig sokkal szigorúbban szabályozni, de a törvény megszavazását az erős bányalobbi megakadályozta. Szeptemberben a TÜV SÜD biztonságosnak nyilvánította a gátat, de vízelvezetési problémákat jelzett, és azt javasolta, helyezzenek el víznyomásmérőket rajta. Ez azonban csak négy hónappal később, a baleset napján történt meg.