A tudomány szabadságáért tüntettek az Akadémia előtt

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:54

Fotó: Tóth Gergő
Az Akadémiai Dolgozók Fóruma Fogjunk össze a tudományért! címmel tartott demonstrációt a Magyar Tudományos Akadémia főépülete előtt. Lovász László MTA-elnök később lejött a tiltakozókhoz, és átvette az akadémiai elvonások ellen tiltakozók által gyűjtött aláírásokat.
Pénteken találkozik Palkovics László innovációs miniszter Lovász Lászlóval, a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) elnökével, hogy az akadémiai kutatóhálózat finanszírozásának jövőjéről egyeztessenek – értesült lapunk. Az MTA elnöksége kedden úgy döntött: a kutatóintézetek csak akkor indulhatnak az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) által kiírt pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat, amelyeket az ITM jelenleg – az Akadémia szerint jogellenesen – visszatart, bizonytalanságot okozva a kutatóhálózat működésében. Lovász László az ATV-nek úgy nyilatkozott: nem pályázatként, hanem „igénybejelentésként” tekintenek az ITM által kidolgozott pályázati rendszerre, hiszen a kutatóintézetek alapellátásának forrásait a költségvetési törvény garantálja. Az Akadémia szerint nem életszerű, hogy pályázati pénzekből kelljen fizetniük például a rezsiköltségeket. Az MTA elnöke abban bízik, lesz megállapodás, hiszen „a kormánynak sem érdeke, hogy leálljanak a kutatóintézetek és szétszéledjenek az ottani munkatársak”. Az akadémiai dolgozók közben az érdekvédelemhez fordulnak: egyre többen lesznek szakszervezeti tagok. Stefano Bottoni, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak úgy nyilatkozott: intézetük 440 munkavállalójából egy hónap alatt mintegy százan léptek be a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetébe.
"Be lesztek zárva" - üzente állítólag az ajtóból Palkovics László az MTA egyik kutatóközpontjának még az ősszel. Ez volt az a pillanat, ami után az akadémikusok rohamtempóban elkezdtek belépni a szakszervezetekbe.
"Egy évvel ezelőtt ezt el sem tudtam volna képzelni." Akárkivel beszéltünk az utóbbi napokban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) körül zajló eseményekről, ez a mondat valahogy mindig vissza-visszaköszönt. És hát, mi tagadás, egy éve ilyenkor még mi sem hittük volna, hogy ebben a minket körülvevő őrületes médiazajban lesz egy olyan nap, amikor a tudományos finanszírozás, a tudományos autonómia témája tartja leginkább lázban a nyilvánosságot - ahogy az kedden, az MTA épülete előtti tüntetés és élőlánc napján volt. Lám, a politika ezt is "elintézte"...

Tavaly júniusban érkeztek az első hírek arról, hogy a kormány átalakítaná az MTA kutatóhálózatának támogatási rendszerét, sokan pedig ezt már akkor is a "tudomány államosításaként" értelmezték. Maguk az érintettek viszont kezdettől fogva fair tárgyalásokra készültek, amelyek során észérvekkel meg lehet győzni a vitapartnert a teljes, vagy legalább részleges visszakozásról.
Éppen ezért sokáig az sem merült fel a kutatókban, hogy ebben a helyzetben szükségük lenne valamiféle védelemre.

Azóta viszont kiderült, racionális vita helyett kollektív támadás jött, egy olyan küzdelem, amelyben a másik fél a saját maga által felállított szabályokat sem tartja be. Az új helyzet pedig új megoldásokat kíván. Erről lapunknak a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) egyik munkatársa így beszélt: "ennek az egész Palkovics elleni küzdelemnek van egy olyan pozitív következménye, amire korábban senki sem gondolt: az MTA kutatóintézeteiben megnőtt a szakszervezeti aktivitás.
Megindult az akadémiai kutatóintézetek közötti szerveződés, mert a közös cél összehozta a különböző tudományterületek kutatóit."

Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa az ügyben jelentős fordulópontként jellemezte nekünk azt a pillanatot, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics László egy tárgyalásról távozva, az ajtóból visszafordulva "üzente meg" a fentebb említett KRTK-nak, hogy: "be lesztek zárva!" Lőrincz szerint ekkor világossá vált, hogy meg kell vizsgálni, milyen jogi lehetőségeik vannak, milyen védelmet tudnak kapni, ha tényleg elbocsátásokra kerül sor. A legjobb lehetőségnek pedig a szakszervezet bizonyult, így döntés született ezek bővítéséről - ami több esetben egyenesen újraalakítást jelentett.

Merthogy az ilyesfajta aktivitás korábban nem igazán volt jellemző. Stefano Bottoni, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak úgy fogalmazott: "amíg normál üzemmódban mentek a dolgok, sokan nem érezték, hogy szükség lenne rá, hiszen senki nem gondolta, hogy közvetlen veszélyben lenne.
Amikor azonban erős lett a fenyegetettség, mérlegelni kellett a jogi védelem lehetőségeit."

Azt, hogy a szakszervezetek az akadémia berkein belül finoman szólva is "alvó" állapotban voltak, mi sem mutatja jobban, minthogy mikor a mostani belépési hullám előtt a szervezők arról kezdtek érdeklődni, kik a már bent lévő tagok, nem ritkán azt a választ kapták, hogy "már nyugdíjba mentek", ne adj' Isten "már meghaltak". "Régebben a szakszervezet egyfajta ideológiai elköteleződést is jelentett, sokan ezért is ódzkodtak a belépéstől. Most viszont, az új helyzetben, már kezdik felismerni, hogy ez egy érdekvédelmi szervezet, amit igénybe lehet venni" - mondta Lőrincz Viktor.

Ebben a bizonyos "új helyzetben" aztán a kormány által leginkább "kipécézett" humán tudományi területen minden kutatóközpontban villámgyorsan nőtt a szakszervezeti taglétszám. A KRTK egyik kutatója megjegyezte, "a 30-as korosztály tagjai, tehát a fiatal kutatók is aktívak, ami azért is jó, mert ennek a generációnak lesz valamiféle, mondjuk így, mozgalmi tapasztalata." Az általunk megkérdezettek többnyire a TUDOSZ-t, vagyis a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetét választották. Stefano Bottoni szerint náluk
a 440 munkavállalóból 100 lépett be egy hónap alatt.

A bűvös 10%-os küszöböt így messze megugrották: ez az az arány, ami fölött lehetőség van kollektív szerződést kötni, ami garantálhatja a jogokat. Bottoni szerint a cél most ennek megkötése március végéig - "elvileg" ekkor ér véget az akadémiai kutatóintézetek átvilágítása. Más kérdés, hogy a jelek szerint Palkovicsék nem szándékoznak megvárni a nagy horderejű döntésekkel a működést ellenőrző vizsgálat eredményét.

Lőrincz Viktor szerint is a fő cél, persze a forrásmegvonások elleni tiltakozás mellett, hogy minél tovább jussanak a jogi garanciák terén. Mint mondta, a végkielégítés mértékétől egy kollektív szerződésben sem tudnak eltérni, azt a törvény szabályozza, de például a felmondási időt (közalkalmazottak lévén egész pontosan: felmentési időt) illetően lehet mozgásterük. Fontos volna a kutatói hálózat egyben tartása, de jelen körülmények között nem tehetik meg, hogy ne gondoljanak a legrosszabbra is. "A »lekapcsolják a villanyt« a mi esetünkben lassan már nem is annyira átvitt értelmű kifejezés.
A fizetésünket jelenleg úgy kapjuk, hogy minden hónapban jön egy örömködő e-mail a minisztériumtól, amelyben, ha kicsit más szavakkal is, de leírják, hogy »Na, jó, ezt a hónapot még átutaljuk, ha már ledolgoztad!«"

- számolt be róla Lőrincz Viktor.

Az erősödő aktivitás tehát ősz óta tart, így adja magát a kérdés, vannak-e már kézzel fogható eredmények? Forrásaink szerint a nagy áttörések még váratnak magukra, de Lőrincz Viktor például igyekezett megvédeni a szakszervezeteket. "Az az igazság, hogy erre a teljes letámadásra senki nem készült fel. Ahogy nekünk, úgy a TUDOSZ elnökségének sincs meg az a kommunikációs eszköztára, amit itt használni kellene. Nekik eddig olyan ügyeik voltak, hogy egy embert elbocsátottak, és akkor megvizsgálták, hogy az jogszerűen történt-e?
Ehhez képest most egy teljes minisztérium és egy komplett propagandagépezet próbálja elgázolni a kutatóhálózatot."

Pedig jó példáért nem is kell messzire menni, hisz a versenyszférában a közelmúltban több szakszervezet is tudott sikereket elérni. Stefano Bottoni a párhuzam hallatán azért gyorsan leszögezi, az ő esetük egészen más, az ő alkupozíciójuk messze nem olyan jó (ha van egyáltalán), mint például az AUDI-dolgozóké.
"Bár éppenséggel az is ránk férne, de nálunk most nem a béremelésről van szó. Itt most a munkahelyünk megmaradása a tét. Vagy ha már megszűnik, legalább legyen valami a kezünkben."

- fogalmazott Bottoni.

Kérdés, a közeljövőben mit sikerül kiharcolniuk a kutatóknak. Néhányan azonban ezt már nem várták meg, Lőrincz Viktor elmondása szerint sokaknak éppen a most kialakult helyzet volt az utolsó lökés a külföldre távozáshoz. Az idő tehát egyre jobban szorít, Lőrincz pedig ennek kapcsán egy új aspektusát is felvillantotta az ügynek:
"A Palkovics-terv része, hogy projektalapú működésre álljanak át a kutatóközpontok. Nemrég ő maga is kapott egy projektet, azt, hogy tárgyalja le az akadémiával az átalakítás kérdéseit. Akárhogy nézzük, ezt a feladatát nem végezte el. Az új rendszerben tehát neki ezért nem járna finanszírozás. Mást ezért kirúgtak volna, őt azonban valamiért nem."

Utóbbin azért annyira nem lehet csodálkozni, hiszen az, hogy idehaza a szabályok sokszor mintha csak a - kormányhoz képest - "másik" felet kötnék, nem újdonság.

Olyannyira nem, hogy ezt speciel már egy évvel ezelőtt is el tudtuk volna képzelni.
Pályázhatnak kutatási forrásokra az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézetei, de csak akkor, ha a tárca írásos garanciát ad az intézetek alapfinanszírozására – így döntött kedden az Akadémia vezetése.
Vagyis furcsa helyzet állt elő: hosszú vita után lényegében igennel mondott nemet az MTA a „Palkovics-tervként” elhíresült tudományfinanszírozási elképzelésre. Ez alapján az MTA kutatóhálózatának egyetemekkel és más kutatóintézetekkel versenyezve, pályázatok útján kellene pénzt szereznie a működtetésre.
A testület többségi szavazással elfogadott határozatában az elnökség felkérte Lovász László elnököt, hogy "haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat" Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel az akadémiai kutatóintézetek jövőbeni struktúrájára vonatkozó miniszteri javaslatokról - áll az MTI-hez eljuttatott határozatban.
Az elnökség felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy "biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását".

Az akadémiai kutatóközpontok főigazgatóitól és az önálló jogállású intézetek igazgatóitól azt kéri az MTA elnöksége, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretében előkészített támogatási igényeiket terjesszék fel az akadémia elnökéhez - olvasható a határozatban.

"Az elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy - a Professzorok Batthyány Köre által tett és az ITM miniszter által is elfogadott javaslattal összhangban - a kutatóintézet-hálózat igényeit abban az esetben továbbítsa az ITM minisztere, valamint az NKFIH elnöke részére, ha a minisztertől előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják" - tartalmazza az elnökségi határozat.
A dokumentum szerint az MTA elnöksége köszönettel veszi az akadémián és más intézményeknél dolgozók támogatását, továbbra is kéri az akadémiai dolgozók "töretlen helytállását, bizalmát és higgadt feladatellátását".

– A pályázati rendszerrel azt akarja eltakarni a minisztérium, hogy szabálysértésre kényszeríti az MTA-t – mondta lapunknak Mende Balázs, az ADF tagja. Mivel az Akadémiától – szemben az egyetemekkel és más állami kutatóintézetekkel – megvonták az alapfinanszírozást, és ha azt a továbbiakban sem biztosítja a költségvetési törvényben előírt módon a minisztérium, a kutatásokra szánt pályázati pénzekből kellene fizetniük az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is. Mende szerinte ebben az ügyben az Akadémia vezetése csak két rossz közül választhatott, a következményekért pedig a kormányzat a felelős. Egy másik akadémiai dolgozó szerint, noha az MTA elnöksége korábban úgy nyilatkozott, a kutatóintézetek főigazgatói egységet alkotnak a minisztériummal szemben, valójában nagy a megosztottság – a Palkovics vezette ITM épp erre törekedett, amikor az Akadémia elnökét megkerülve külön egyeztetéseket indított a főigazgatókkal. A Népszavának nyilatkozó, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgozó kutató szerint a bölcsész- és társadalomtudományok veszítenek a legtöbbet, ha a Palkovics-modell életbe lép, míg a természettudományos és műszaki kutatóintézetek jól kerülhetnek ki a helyzetből. A kutatóhálózat tervezett szétdarabolása során Palkovics utóbbiakat helyezné át abba az állami kutatóközpontba, amit a hírek szerint Eötvös Lorándról neveznek majd el. – Azok az intézetek, amelyek ide kerülnek, megnyugodhatnak – vélekedett a kutató. 
Lapunknak az akadémiai kutatóhálózat több munkatársa is úgy nyilatkozott, előrelépés az elnökség döntése, amit információink szerint hosszas, kétszer másfél órás vita előzött meg, és nem volt róla név szerinti szavazás.

Egyik forrásunk szerint most több lehetősége lesz a kormánynak:
  • Elképzelhető, hogy maradnak az eredeti tervek, azaz a kutatóintézeti hálózatot leválasztják az MTA-ról.
  • Az is lehetséges, hogy a kormány tárgyalásokba kezd az Akadémiával, amelynek a vége valamilyen, kompromisszumok árán elinduló reform, átalakítás lesz.
  • Harmadik opcióként azt említették, hogy a kabinet az elnökségi döntés egyes elemeit elfogadja, másokat elutasítja.
Azt pedig, hogy a kedd délutáni tüntetéssel egyidőben Orbán Viktor nyílt levélben válaszolt a Lendület-program kutatóinak, úgy értékelték, a kormányfő tulajdonképpen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter helyett válaszolt. Forrásaink szerint egyébként az akadémiai kutatók nyomása, tiltakozása mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen döntés született az elnökség részéről.

"A csatában állva maradtunk"

A mai tüntetést szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA Elnökségének határozata, és úgy általában a mai nap eseményei kapcsán Facebook-oldalán azt írta: "Kedves Mind! A mai napon a csatában állva maradtunk! Ez nagy szó, és ebből lehet építkezni. Köszönjük, hogy az elmúlt bő egy hétben velünk voltatok, és kérünk Titeket, hogy folytassuk együtt tovább! Köszönet minden szolidaritásért, és köszönet a sajtónak is! Ez jó, de még nem elég! Folytatjuk!"

Visszautasítják az Akadémia kutatói, hogy sorosistáknak, komcsiknak nevezzék őket – mondta Kenesei István, a tüntetés egyik szónoka. A demonstrálók élőlánccal vették körbe az MTA épületét.

Körbevették az épületet

Ezt követően felállt az élőlánc az MTA épülete körül, több sorban sorakoztak az emberek. „Szolidaritás!”, „Szabad ország, szabad tudomány!”, „Szabad MTA-t!”, „Demokráciát!” – skandálták a demonstrálók. Tudósítónknak az egyik tüntető elmondta: nehéz helyzetbe került az MTA, és remélik, hogy konszenzust tudnak majd hozni, össze tudnak fogni. „Úgy látjuk, hogy ez magától nem megy, ezért vagyunk itt” – tette hozzá.  

Rengetegen szolidárisak az Akadémiával

Hosszasan sorolták azokat a magyar és külföldi intézeteket, amelyek kiállnak az MTA mellett. A résztvevők megtapsolták a felsorolást. A szervezők köszönetet mondtak az Akadémia elnökének és elnökségének, de megköszönték a fizikai dolgozók támogatását is.  

Taps Lovász Lászlónak

Lovász László MTA-elnök később lejön a tiltakozókhoz, és átveszi az akadémiai elvonások ellen tiltakozók által gyűjtött aláírásokat – jelentették be a szervezők a beszédek után. Egyben átadják neki annak a felmérésnek az eredményét is, mely szerint a kutatók elutasítják a Palkovics-tervet. Lovász közben meg is érkezett, nagy tapssal fogadták a tüntetők.
Lovász László
Fotó: Tóth Gergő

„Elutasítjuk a Palkovics-tervet!”

Ha engedünk a minisztérium akaratának, akkor a függetlenséget veszítjük el. Ezért kénytelenek vagyunk a politikával konfliktust vállalni, fontos, hogy cselekvő közösség tudjunk maradni. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának ki kell állnia az MTA függetlenségéért. „Elfogadhatatlan a Palkovics-terv számunkra, mert nem más, mint megszorító intézkedés, és felszámolja az Akadémia autonómiáját” – sorolta Szilágyi Adrienn.

Nemzetközi kiállás az Akadémia mellett

Az akadémiai kutatóhálózat nem önmagában létezik, mert külföldi intézetekkel, hazai egyetemekkel, intézményekkel áll kapcsolatban. Ezt mutatja, hogy kiállnak mellettünk Kolozsvárott és Szegeden, hogy például Varsóból is jöttek a mai tüntetésre – erről beszélt a demonstráció utolsó szónoka, Szilágyi Adrienn történész. Közös feladatunk a mindenkori kritikai álláspont megfogalmazása és képviselete. Ereje a közösségnek és az egységnek van. 

A Corvinus példáját emlegették

Az akadémiai kutatóintézetek vezetői arra hajlanak, hogy induljanak a kiválósági pályázatokon. Miért nem lehet az Akadémiát hasonlóan működtetni, ha a Corvinus Egyetem esetében ez megoldható? Kenesei István felidézte, hogy amikor a Liszt Ferenc Repülőtér névadásával kapcsolatosan a kutatók szakvéleménye nem tetszett a kormánynak, az ezzel foglalkozó bizottságot feloszlatták, egyeseket elbocsátottak állásukból. De a nyelvészprofesszor szerint ha az Akadémia átjut a nehézségeken, nagy dolgokra lesz képes.

Nem vagyunk sorosisták!

Elvonták az alapellátást, 54 perc volt konzultálni róla. Azt szokták felhozni az Akadémia ellen, hogy semmilyen ügyben nem fejezte ki a szolidaritását. Ez nem igaz – mondta Kenesei István. Az MTA-nál együtt dolgoznak konzervatív gondolkodásúak, liberálisok, baloldaliak, jobboldaliak, és mindig tudtak közösen dolgozni, együttműködni. „Kikérjük magunknak, hogy sorosistáknak, komcsiknak nevezzenek bennünket!” – tette hozzá a professzor. Emlékeztetett: a vörösiszap-katasztrófa idején az Akadémiát kérték fel szakvélemény kiállítására, tehát az MTA szolidáris volt azokkal, akik elvesztették lakóhelyüket, vagyonukat.
Karácsony Gergely a tömegben

A kutatóhálózat van veszélyben!

Az egyetemi autonómia csökkentésével kezdődtek a dolgok, a kancellári rendszerrel, a közoktatás leépítésével, a CEU elüldözésével folytatódtak. Fel lehet tenni a kérdést Kenesei István szerint, hogy ki lesz a következő. Mint mondta, nem maga az Akadémia, hanem a kutatóhálózat van veszélyben.

Kenesi István: az MTA presztízséért kutatunk

Engedjétek meg, hogy tegezzelek mindannyiótokat. Amikor elkezdtem a pályámat, nem gondoltam, hogy ide jutok – kezdte beszédét az Akadémia levelező tagja. Senki sem gondolta volna, hogy egyszer a tudományért, az Akadémiáért kell tüntetni. Csináljuk azért a kevés fizetésért a kutatás, mert szeretjük, azért vagyunk Magyarországon, csináljuk az MTA tekintélyéért – mondta a nyelvész professzor.

Megkezdődtek a beszédek

Pléh Csaba az első szónok. Szerinte elterjedt az a nézet, hogy az innovációs minisztérium tervezete valamiféle állóvízbe dobna követ, holott ez nincs így. A kutatók, tudósok egymással versenyezve próbálják jobbá tenni a tudomány világát. '56 után jó egy évtizedig tartott, míg a tudomány kiharcolta magának, hogy kompetitív alapon osszák el a forrásokat. A Palkovics-féle tárca tervezete félrevezető – mondta az akadémikus. A verseny félreértelmezett kiterjesztése óriási kockázatot jelent. „Igazából azt követeljük, hogy el a hivatalnoki kezekkel a tudományra szánt pénzek elosztásától!” – fogalmazott Pléh Csaba, a hallgatóság pedig tapsolt.

A DK is részt vett a Magyar Tudományos Akadémia melletti demonstráción

A párt budapesti sajtótájékoztatóján a DK frakcióvezető-helyettese indoklásként azt mondta, hogy a kormányzati műhelyekben olyan döntések születnek, amelyek semmibe veszik a Magyar Tudományos Akadémiát és az akadémiai dolgozókat. Tudomány nélkül nincs sikeres ország, a tudomány az alapja a korszerű társadalomnak és az innovációnak – jelentette ki Arató Gergely. A politikus szerint az MTA tervezett kormányzati átalakítása egy „háborús csapással ér fel”. Az MTA az elmúlt években rengeteget tett annak érdekében, hogy visszacsábítsa a fiatal kutatókat, de a tudósok most ezrével fogják elhagyni az országot – tette hozzá. Arató Gergely azt is nyilvánvalónak nevezte, hogy a kormány nem szakmai, hanem politikai okok miatt „haragszik” az MTA-ra és a tudományos életre.

Egyre többen a téren

A tüntetés 13:30-ra meghirdetett kezdete előtt pár perccel mintegy ezren lehettek az Akadémia épületénél – jelentette helyszíni tudósítónk.

Külföldi diákok is tiltakoztak

A Hallgatói Szakszervezettel együtt mintegy 15 külföldi diák is érkezett. Ők olyan táblát tartottak a kezükben, amelyen 2010-től időrendben sorolták fel, hogyan véreztette ki a felsőoktatást a Fidesz.

Fiatalok, idősek, egyetemisták a téren

Meglepően sokan voltak már 13 óra után nem sokkal, a gyülekezéskor az Akadémia épületénél. Helyszíni tudósítónk szerint néhány százan lehettek. Többségében fiatalok – persze nem is ér rá más ilyenkor, leginkább csak az egyetemista és a nyugdíjas. Befutottak „Szabad ország, szabad egyetem!” skandálással a Hallgatói Szakszervezet tagjai, ők is több tucatnyian.
Szerző
Frissítve: 2019.02.12. 17:20

Parragh László: prűdek, akik Orbán magánrepülőzését bírálják

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:37

Fotó: Szalmás Péter
Nem örül az Audi-sztrájk során kiharcolt béremelésnek, Magyarország jelenlegi versenytársának pedig Romániát tartja az iparkamara elnöke.
Kimerítően hosszú interjúban nyilatkozott az Azonnali.hu-nak  a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Parragh László sok téma között csapongva értékelte a magyar gazdaság helyzetét és lehetőségeit, és kifejtette, miért jobb keresztény gyökerű, fehér, mint mondjuk nigériai vendégmunkást alkalmazni Magyarországon. A beszélgetés az Audi-sztrájk témájával kezdődött: Parragh nem örül az ott kiharcolt 18 százalékos béremelésnek, mivel az Audi szerinte a beszállítókon spórolhatja meg vesztességét, ami óhatatlanul a beszállítói oldalon járna leépítésekkel. Helyette 10 százalékos béremelést tartott volna elfogadhatónak, de a legjobb megoldásnak mégis azt gondolná, ha az állam csökkenti a járulékterheket.
A politikai berendezést stabilnak tartja az Iparkamara vezetője, aki szerint az üzleti életben sincs több összefonódás itthon a politikával, mint mondjuk tőlünk keletre vagy nyugatra. Abban sem lát különösebb érdekességet, ha Orbánt (egyébként állami beruházásokon is gazdagodó) nagyvállalkozó barátja magángépen repteti – szerinte ez nem sokban különbözik attól, mintha autóval dobná el a szomszéd sarokig, aki pedig ezen csámcsog, az prűd.
A kérdésre,– Magyarországnak a térségben most ki a legnagyobb vetélytársa? – Parragh úgy válaszolt, hogy 
„Szégyenletes, de lassacskán Románia. „… A Partium borzasztó erős vetélytárs. Székelyföld külön státusz, a Kárpátokon túli terület pedig felejthető kategória ilyen szempontból.”

fejtegette az üzletember. A túlóratörvény kapcsán elmondta, hogy azt jó, de átgondolatlan programnak tartja – a felsőoktatáshoz kötelező nyelvvizsga ötletéhez pedig ragaszkodik. Parragh (aki maga is ötletadója az elvileg 2020-ben élesedő szabályozásnak) úgy véli, hogy aki kellően motivált, az akár nélkülözve, rossz anyagi helyzetben is fel tud készülni egy nyelvvizsgára. Az iparkamara vezetője az interjúban azt is elárulta, hogy kit tart az ország legtehetségesebb vállalkozójának – nem Mészáros Lőrincet. A bevándorlással és a vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban pedig ismét kifejtette
„Abban nagyjából közmegegyezés van Magyarországon, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű munkaerőpótlást keresünk. Lehet, ez egyszerűsítés, sokat is szidtak emiatt a mondat miatt”

Hogy miért pont ilyen munkaerőre van szükségünk azt nagyon érzékletes próbálta kifejteni: „Más a kultúránk. Amikor a tizenhat éves kislányom megkérdezi, hogy hol látom a különbséget mondjuk egy nigériai, nem keresztény fiúban, azt mondom: az, hogy ő nem enged előre az ajtóban.” Az interjút, sok egyéb részlettel ide kattintva lehet teljes terjedelmében elolvasni. 
Szerző

Orbán üzent a tüntetőknek: "a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet"

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:37

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Nyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről hazatérő fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik - szintén nyílt levélben - néhány napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A miniszterelnöknek címzett, fiatal kutatók által küldött levélben azt írták, a Lendület-program segítette őket abban, hogy külföldről hazatérve, vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásukat itthon kamatoztassák, és Magyarországon folytathassák tudományos karrierjüket. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül - áll a levélben. Ezért a kutatók azt kérték, függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának "rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát."
Orbán Viktor válaszában - melyet személyes honlapján tettek közzé - az áll:
"levelüket olvasva az a benyomás alakult ki bennem, hogy azonos fundamentumon állunk: mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét."

A kormányfő szerint az vitán felül áll, hogy "a körülöttünk zajló változások ma olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat. Egyetérthetünk abban is, hogy Magyarországon a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell" - szögezte le a miniszterelnök.
"Számunkra az látszik mindebből világosan, hogy a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Arra pedig, hogy mennyire olajozottan működhet egy olyan rendszer, ahol a kutatók egy-egy jól körülhatárolható kutatási témára kapnak állami támogatást, ma Magyarországon a Lendület-kutatócsoportok jelentik a legjobb példát" - írta. Orbán Viktor emlékeztetett: a kormány 2018. október 4-én úgy határozott, hogy a források emelése mellett felülvizsgálja a teljes struktúra működését, ennek részeként az akadémiai kutatóintézeti hálózatot is. "A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, 
és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet"

- fogalmazott a miniszterelnök. "Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására" - zárta válaszlevelét Orbán Viktor.
"Be lesztek zárva" - üzente állítólag az ajtóból Palkovics László az MTA egyik kutatóközpontjának még az ősszel. Ez volt az a pillanat, ami után az akadémikusok rohamtempóban elkezdtek belépni a szakszervezetekbe.
"Egy évvel ezelőtt ezt el sem tudtam volna képzelni." Akárkivel beszéltünk az utóbbi napokban a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) körül zajló eseményekről, ez a mondat valahogy mindig vissza-visszaköszönt. És hát, mi tagadás, egy éve ilyenkor még mi sem hittük volna, hogy ebben a minket körülvevő őrületes médiazajban lesz egy olyan nap, amikor a tudományos finanszírozás, a tudományos autonómia témája tartja leginkább lázban a nyilvánosságot - ahogy az kedden, az MTA épülete előtti tüntetés és élőlánc napján volt. Lám, a politika ezt is "elintézte"...

Tavaly júniusban érkeztek az első hírek arról, hogy a kormány átalakítaná az MTA kutatóhálózatának támogatási rendszerét, sokan pedig ezt már akkor is a "tudomány államosításaként" értelmezték. Maguk az érintettek viszont kezdettől fogva fair tárgyalásokra készültek, amelyek során észérvekkel meg lehet győzni a vitapartnert a teljes, vagy legalább részleges visszakozásról.
Éppen ezért sokáig az sem merült fel a kutatókban, hogy ebben a helyzetben szükségük lenne valamiféle védelemre.

Azóta viszont kiderült, racionális vita helyett kollektív támadás jött, egy olyan küzdelem, amelyben a másik fél a saját maga által felállított szabályokat sem tartja be. Az új helyzet pedig új megoldásokat kíván. Erről lapunknak a Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont (KRTK) egyik munkatársa így beszélt: "ennek az egész Palkovics elleni küzdelemnek van egy olyan pozitív következménye, amire korábban senki sem gondolt: az MTA kutatóintézeteiben megnőtt a szakszervezeti aktivitás.
Megindult az akadémiai kutatóintézetek közötti szerveződés, mert a közös cél összehozta a különböző tudományterületek kutatóit."

Lőrincz Viktor, a Társadalomtudományi Kutatóközpont tudományos segédmunkatársa az ügyben jelentős fordulópontként jellemezte nekünk azt a pillanatot, amikor az Innovációs és Technológiai Minisztériumot vezető Palkovics László egy tárgyalásról távozva, az ajtóból visszafordulva "üzente meg" a fentebb említett KRTK-nak, hogy: "be lesztek zárva!" Lőrincz szerint ekkor világossá vált, hogy meg kell vizsgálni, milyen jogi lehetőségeik vannak, milyen védelmet tudnak kapni, ha tényleg elbocsátásokra kerül sor. A legjobb lehetőségnek pedig a szakszervezet bizonyult, így döntés született ezek bővítéséről - ami több esetben egyenesen újraalakítást jelentett.

Merthogy az ilyesfajta aktivitás korábban nem igazán volt jellemző. Stefano Bottoni, a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Történelemtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa lapunknak úgy fogalmazott: "amíg normál üzemmódban mentek a dolgok, sokan nem érezték, hogy szükség lenne rá, hiszen senki nem gondolta, hogy közvetlen veszélyben lenne.
Amikor azonban erős lett a fenyegetettség, mérlegelni kellett a jogi védelem lehetőségeit."

Azt, hogy a szakszervezetek az akadémia berkein belül finoman szólva is "alvó" állapotban voltak, mi sem mutatja jobban, minthogy mikor a mostani belépési hullám előtt a szervezők arról kezdtek érdeklődni, kik a már bent lévő tagok, nem ritkán azt a választ kapták, hogy "már nyugdíjba mentek", ne adj' Isten "már meghaltak". "Régebben a szakszervezet egyfajta ideológiai elköteleződést is jelentett, sokan ezért is ódzkodtak a belépéstől. Most viszont, az új helyzetben, már kezdik felismerni, hogy ez egy érdekvédelmi szervezet, amit igénybe lehet venni" - mondta Lőrincz Viktor.

Ebben a bizonyos "új helyzetben" aztán a kormány által leginkább "kipécézett" humán tudományi területen minden kutatóközpontban villámgyorsan nőtt a szakszervezeti taglétszám. A KRTK egyik kutatója megjegyezte, "a 30-as korosztály tagjai, tehát a fiatal kutatók is aktívak, ami azért is jó, mert ennek a generációnak lesz valamiféle, mondjuk így, mozgalmi tapasztalata." Az általunk megkérdezettek többnyire a TUDOSZ-t, vagyis a Tudományos és Innovációs Dolgozók Szakszervezetét választották. Stefano Bottoni szerint náluk
a 440 munkavállalóból 100 lépett be egy hónap alatt.

A bűvös 10%-os küszöböt így messze megugrották: ez az az arány, ami fölött lehetőség van kollektív szerződést kötni, ami garantálhatja a jogokat. Bottoni szerint a cél most ennek megkötése március végéig - "elvileg" ekkor ér véget az akadémiai kutatóintézetek átvilágítása. Más kérdés, hogy a jelek szerint Palkovicsék nem szándékoznak megvárni a nagy horderejű döntésekkel a működést ellenőrző vizsgálat eredményét.

Lőrincz Viktor szerint is a fő cél, persze a forrásmegvonások elleni tiltakozás mellett, hogy minél tovább jussanak a jogi garanciák terén. Mint mondta, a végkielégítés mértékétől egy kollektív szerződésben sem tudnak eltérni, azt a törvény szabályozza, de például a felmondási időt (közalkalmazottak lévén egész pontosan: felmentési időt) illetően lehet mozgásterük. Fontos volna a kutatói hálózat egyben tartása, de jelen körülmények között nem tehetik meg, hogy ne gondoljanak a legrosszabbra is. "A »lekapcsolják a villanyt« a mi esetünkben lassan már nem is annyira átvitt értelmű kifejezés.
A fizetésünket jelenleg úgy kapjuk, hogy minden hónapban jön egy örömködő e-mail a minisztériumtól, amelyben, ha kicsit más szavakkal is, de leírják, hogy »Na, jó, ezt a hónapot még átutaljuk, ha már ledolgoztad!«"

- számolt be róla Lőrincz Viktor.

Az erősödő aktivitás tehát ősz óta tart, így adja magát a kérdés, vannak-e már kézzel fogható eredmények? Forrásaink szerint a nagy áttörések még váratnak magukra, de Lőrincz Viktor például igyekezett megvédeni a szakszervezeteket. "Az az igazság, hogy erre a teljes letámadásra senki nem készült fel. Ahogy nekünk, úgy a TUDOSZ elnökségének sincs meg az a kommunikációs eszköztára, amit itt használni kellene. Nekik eddig olyan ügyeik voltak, hogy egy embert elbocsátottak, és akkor megvizsgálták, hogy az jogszerűen történt-e?
Ehhez képest most egy teljes minisztérium és egy komplett propagandagépezet próbálja elgázolni a kutatóhálózatot."

Pedig jó példáért nem is kell messzire menni, hisz a versenyszférában a közelmúltban több szakszervezet is tudott sikereket elérni. Stefano Bottoni a párhuzam hallatán azért gyorsan leszögezi, az ő esetük egészen más, az ő alkupozíciójuk messze nem olyan jó (ha van egyáltalán), mint például az AUDI-dolgozóké.
"Bár éppenséggel az is ránk férne, de nálunk most nem a béremelésről van szó. Itt most a munkahelyünk megmaradása a tét. Vagy ha már megszűnik, legalább legyen valami a kezünkben."

- fogalmazott Bottoni.

Kérdés, a közeljövőben mit sikerül kiharcolniuk a kutatóknak. Néhányan azonban ezt már nem várták meg, Lőrincz Viktor elmondása szerint sokaknak éppen a most kialakult helyzet volt az utolsó lökés a külföldre távozáshoz. Az idő tehát egyre jobban szorít, Lőrincz pedig ennek kapcsán egy új aspektusát is felvillantotta az ügynek:
"A Palkovics-terv része, hogy projektalapú működésre álljanak át a kutatóközpontok. Nemrég ő maga is kapott egy projektet, azt, hogy tárgyalja le az akadémiával az átalakítás kérdéseit. Akárhogy nézzük, ezt a feladatát nem végezte el. Az új rendszerben tehát neki ezért nem járna finanszírozás. Mást ezért kirúgtak volna, őt azonban valamiért nem."

Utóbbin azért annyira nem lehet csodálkozni, hiszen az, hogy idehaza a szabályok sokszor mintha csak a - kormányhoz képest - "másik" felet kötnék, nem újdonság.

Olyannyira nem, hogy ezt speciel már egy évvel ezelőtt is el tudtuk volna képzelni.
Pályázhatnak kutatási forrásokra az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézetei, de csak akkor, ha a tárca írásos garanciát ad az intézetek alapfinanszírozására – így döntött kedden az Akadémia vezetése.
Vagyis furcsa helyzet állt elő: hosszú vita után lényegében igennel mondott nemet az MTA a „Palkovics-tervként” elhíresült tudományfinanszírozási elképzelésre. Ez alapján az MTA kutatóhálózatának egyetemekkel és más kutatóintézetekkel versenyezve, pályázatok útján kellene pénzt szereznie a működtetésre.
A testület többségi szavazással elfogadott határozatában az elnökség felkérte Lovász László elnököt, hogy "haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat" Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel az akadémiai kutatóintézetek jövőbeni struktúrájára vonatkozó miniszteri javaslatokról - áll az MTI-hez eljuttatott határozatban.
Az elnökség felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy "biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását".

Az akadémiai kutatóközpontok főigazgatóitól és az önálló jogállású intézetek igazgatóitól azt kéri az MTA elnöksége, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretében előkészített támogatási igényeiket terjesszék fel az akadémia elnökéhez - olvasható a határozatban.

"Az elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy - a Professzorok Batthyány Köre által tett és az ITM miniszter által is elfogadott javaslattal összhangban - a kutatóintézet-hálózat igényeit abban az esetben továbbítsa az ITM minisztere, valamint az NKFIH elnöke részére, ha a minisztertől előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják" - tartalmazza az elnökségi határozat.
A dokumentum szerint az MTA elnöksége köszönettel veszi az akadémián és más intézményeknél dolgozók támogatását, továbbra is kéri az akadémiai dolgozók "töretlen helytállását, bizalmát és higgadt feladatellátását".

– A pályázati rendszerrel azt akarja eltakarni a minisztérium, hogy szabálysértésre kényszeríti az MTA-t – mondta lapunknak Mende Balázs, az ADF tagja. Mivel az Akadémiától – szemben az egyetemekkel és más állami kutatóintézetekkel – megvonták az alapfinanszírozást, és ha azt a továbbiakban sem biztosítja a költségvetési törvényben előírt módon a minisztérium, a kutatásokra szánt pályázati pénzekből kellene fizetniük az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is. Mende szerinte ebben az ügyben az Akadémia vezetése csak két rossz közül választhatott, a következményekért pedig a kormányzat a felelős. Egy másik akadémiai dolgozó szerint, noha az MTA elnöksége korábban úgy nyilatkozott, a kutatóintézetek főigazgatói egységet alkotnak a minisztériummal szemben, valójában nagy a megosztottság – a Palkovics vezette ITM épp erre törekedett, amikor az Akadémia elnökét megkerülve külön egyeztetéseket indított a főigazgatókkal. A Népszavának nyilatkozó, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgozó kutató szerint a bölcsész- és társadalomtudományok veszítenek a legtöbbet, ha a Palkovics-modell életbe lép, míg a természettudományos és műszaki kutatóintézetek jól kerülhetnek ki a helyzetből. A kutatóhálózat tervezett szétdarabolása során Palkovics utóbbiakat helyezné át abba az állami kutatóközpontba, amit a hírek szerint Eötvös Lorándról neveznek majd el. – Azok az intézetek, amelyek ide kerülnek, megnyugodhatnak – vélekedett a kutató. 
Lapunknak az akadémiai kutatóhálózat több munkatársa is úgy nyilatkozott, előrelépés az elnökség döntése, amit információink szerint hosszas, kétszer másfél órás vita előzött meg, és nem volt róla név szerinti szavazás.

Egyik forrásunk szerint most több lehetősége lesz a kormánynak:
  • Elképzelhető, hogy maradnak az eredeti tervek, azaz a kutatóintézeti hálózatot leválasztják az MTA-ról.
  • Az is lehetséges, hogy a kormány tárgyalásokba kezd az Akadémiával, amelynek a vége valamilyen, kompromisszumok árán elinduló reform, átalakítás lesz.
  • Harmadik opcióként azt említették, hogy a kabinet az elnökségi döntés egyes elemeit elfogadja, másokat elutasítja.
Azt pedig, hogy a kedd délutáni tüntetéssel egyidőben Orbán Viktor nyílt levélben válaszolt a Lendület-program kutatóinak, úgy értékelték, a kormányfő tulajdonképpen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter helyett válaszolt. Forrásaink szerint egyébként az akadémiai kutatók nyomása, tiltakozása mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen döntés született az elnökség részéről.

"A csatában állva maradtunk"

A mai tüntetést szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA Elnökségének határozata, és úgy általában a mai nap eseményei kapcsán Facebook-oldalán azt írta: "Kedves Mind! A mai napon a csatában állva maradtunk! Ez nagy szó, és ebből lehet építkezni. Köszönjük, hogy az elmúlt bő egy hétben velünk voltatok, és kérünk Titeket, hogy folytassuk együtt tovább! Köszönet minden szolidaritásért, és köszönet a sajtónak is! Ez jó, de még nem elég! Folytatjuk!"

Szerző