Fotó: Tóth Gergő

A tudomány szabadságáért tüntettek az Akadémia előtt

Az Akadémiai Dolgozók Fóruma Fogjunk össze a tudományért! címmel tartott demonstrációt a Magyar Tudományos Akadémia főépülete előtt. Lovász László MTA-elnök később lejött a tiltakozókhoz, és átvette az akadémiai elvonások ellen tiltakozók által gyűjtött aláírásokat.

Szerző

Megosztás
Frissítve: 2019.02.12. 17:20
Lovász László
Fotó: Tóth Gergő
Karácsony Gergely a tömegben
nemcsak élő lánc lett, de végül a tömeg több sorban is körbe tudta venni az épületet

Parragh László: prűdek, akik Orbán magánrepülőzését bírálják

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:37

Fotó: Szalmás Péter
Nem örül az Audi-sztrájk során kiharcolt béremelésnek, Magyarország jelenlegi versenytársának pedig Romániát tartja az iparkamara elnöke.
Kimerítően hosszú interjúban nyilatkozott az Azonnali.hu-nak  a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Parragh László sok téma között csapongva értékelte a magyar gazdaság helyzetét és lehetőségeit, és kifejtette, miért jobb keresztény gyökerű, fehér, mint mondjuk nigériai vendégmunkást alkalmazni Magyarországon. A beszélgetés az Audi-sztrájk témájával kezdődött: Parragh nem örül az ott kiharcolt 18 százalékos béremelésnek, mivel az Audi szerinte a beszállítókon spórolhatja meg vesztességét, ami óhatatlanul a beszállítói oldalon járna leépítésekkel. Helyette 10 százalékos béremelést tartott volna elfogadhatónak, de a legjobb megoldásnak mégis azt gondolná, ha az állam csökkenti a járulékterheket.
A politikai berendezést stabilnak tartja az Iparkamara vezetője, aki szerint az üzleti életben sincs több összefonódás itthon a politikával, mint mondjuk tőlünk keletre vagy nyugatra. Abban sem lát különösebb érdekességet, ha Orbánt (egyébként állami beruházásokon is gazdagodó) nagyvállalkozó barátja magángépen repteti – szerinte ez nem sokban különbözik attól, mintha autóval dobná el a szomszéd sarokig, aki pedig ezen csámcsog, az prűd.
A kérdésre,– Magyarországnak a térségben most ki a legnagyobb vetélytársa? – Parragh úgy válaszolt, hogy 
„Szégyenletes, de lassacskán Románia. „… A Partium borzasztó erős vetélytárs. Székelyföld külön státusz, a Kárpátokon túli terület pedig felejthető kategória ilyen szempontból.”

fejtegette az üzletember. A túlóratörvény kapcsán elmondta, hogy azt jó, de átgondolatlan programnak tartja – a felsőoktatáshoz kötelező nyelvvizsga ötletéhez pedig ragaszkodik. Parragh (aki maga is ötletadója az elvileg 2020-ben élesedő szabályozásnak) úgy véli, hogy aki kellően motivált, az akár nélkülözve, rossz anyagi helyzetben is fel tud készülni egy nyelvvizsgára. Az iparkamara vezetője az interjúban azt is elárulta, hogy kit tart az ország legtehetségesebb vállalkozójának – nem Mészáros Lőrincet. A bevándorlással és a vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban pedig ismét kifejtette
„Abban nagyjából közmegegyezés van Magyarországon, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű munkaerőpótlást keresünk. Lehet, ez egyszerűsítés, sokat is szidtak emiatt a mondat miatt”

Hogy miért pont ilyen munkaerőre van szükségünk azt nagyon érzékletes próbálta kifejteni: „Más a kultúránk. Amikor a tizenhat éves kislányom megkérdezi, hogy hol látom a különbséget mondjuk egy nigériai, nem keresztény fiúban, azt mondom: az, hogy ő nem enged előre az ajtóban.” Az interjút, sok egyéb részlettel ide kattintva lehet teljes terjedelmében elolvasni. 
Szerző

Orbán üzent a tüntetőknek: "a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet"

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:37

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Nyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről hazatérő fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik - szintén nyílt levélben - néhány napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A miniszterelnöknek címzett, fiatal kutatók által küldött levélben azt írták, a Lendület-program segítette őket abban, hogy külföldről hazatérve, vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásukat itthon kamatoztassák, és Magyarországon folytathassák tudományos karrierjüket. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül - áll a levélben. Ezért a kutatók azt kérték, függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának "rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát."
Orbán Viktor válaszában - melyet személyes honlapján tettek közzé - az áll:
"levelüket olvasva az a benyomás alakult ki bennem, hogy azonos fundamentumon állunk: mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét."

A kormányfő szerint az vitán felül áll, hogy "a körülöttünk zajló változások ma olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat. Egyetérthetünk abban is, hogy Magyarországon a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell" - szögezte le a miniszterelnök.
"Számunkra az látszik mindebből világosan, hogy a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Arra pedig, hogy mennyire olajozottan működhet egy olyan rendszer, ahol a kutatók egy-egy jól körülhatárolható kutatási témára kapnak állami támogatást, ma Magyarországon a Lendület-kutatócsoportok jelentik a legjobb példát" - írta. Orbán Viktor emlékeztetett: a kormány 2018. október 4-én úgy határozott, hogy a források emelése mellett felülvizsgálja a teljes struktúra működését, ennek részeként az akadémiai kutatóintézeti hálózatot is. "A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, 
és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet"

- fogalmazott a miniszterelnök. "Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására" - zárta válaszlevelét Orbán Viktor.
Szerző