Parragh László: prűdek, akik Orbán magánrepülőzését bírálják

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:37

Fotó: Szalmás Péter
Nem örül az Audi-sztrájk során kiharcolt béremelésnek, Magyarország jelenlegi versenytársának pedig Romániát tartja az iparkamara elnöke.
Kimerítően hosszú interjúban nyilatkozott az Azonnali.hu-nak  a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke: Parragh László sok téma között csapongva értékelte a magyar gazdaság helyzetét és lehetőségeit, és kifejtette, miért jobb keresztény gyökerű, fehér, mint mondjuk nigériai vendégmunkást alkalmazni Magyarországon. A beszélgetés az Audi-sztrájk témájával kezdődött: Parragh nem örül az ott kiharcolt 18 százalékos béremelésnek, mivel az Audi szerinte a beszállítókon spórolhatja meg vesztességét, ami óhatatlanul a beszállítói oldalon járna leépítésekkel. Helyette 10 százalékos béremelést tartott volna elfogadhatónak, de a legjobb megoldásnak mégis azt gondolná, ha az állam csökkenti a járulékterheket.
A politikai berendezést stabilnak tartja az Iparkamara vezetője, aki szerint az üzleti életben sincs több összefonódás itthon a politikával, mint mondjuk tőlünk keletre vagy nyugatra. Abban sem lát különösebb érdekességet, ha Orbánt (egyébként állami beruházásokon is gazdagodó) nagyvállalkozó barátja magángépen repteti – szerinte ez nem sokban különbözik attól, mintha autóval dobná el a szomszéd sarokig, aki pedig ezen csámcsog, az prűd.
A kérdésre,– Magyarországnak a térségben most ki a legnagyobb vetélytársa? – Parragh úgy válaszolt, hogy 
„Szégyenletes, de lassacskán Románia. „… A Partium borzasztó erős vetélytárs. Székelyföld külön státusz, a Kárpátokon túli terület pedig felejthető kategória ilyen szempontból.”

fejtegette az üzletember. A túlóratörvény kapcsán elmondta, hogy azt jó, de átgondolatlan programnak tartja – a felsőoktatáshoz kötelező nyelvvizsga ötletéhez pedig ragaszkodik. Parragh (aki maga is ötletadója az elvileg 2020-ben élesedő szabályozásnak) úgy véli, hogy aki kellően motivált, az akár nélkülözve, rossz anyagi helyzetben is fel tud készülni egy nyelvvizsgára. Az iparkamara vezetője az interjúban azt is elárulta, hogy kit tart az ország legtehetségesebb vállalkozójának – nem Mészáros Lőrincet. A bevándorlással és a vendégmunkások foglalkoztatásával kapcsolatban pedig ismét kifejtette
„Abban nagyjából közmegegyezés van Magyarországon, hogy keresztény gyökerű és fehér bőrű munkaerőpótlást keresünk. Lehet, ez egyszerűsítés, sokat is szidtak emiatt a mondat miatt”

Hogy miért pont ilyen munkaerőre van szükségünk azt nagyon érzékletes próbálta kifejteni: „Más a kultúránk. Amikor a tizenhat éves kislányom megkérdezi, hogy hol látom a különbséget mondjuk egy nigériai, nem keresztény fiúban, azt mondom: az, hogy ő nem enged előre az ajtóban.” Az interjút, sok egyéb részlettel ide kattintva lehet teljes terjedelmében elolvasni. 
Szerző

Orbán üzent a tüntetőknek: "a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet"

Publikálás dátuma
2019.02.12. 14:37

Fotó: Draskovics Ádám / Népszava
Nyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről hazatérő fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik - szintén nyílt levélben - néhány napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A miniszterelnöknek címzett, fiatal kutatók által küldött levélben azt írták, a Lendület-program segítette őket abban, hogy külföldről hazatérve, vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásukat itthon kamatoztassák, és Magyarországon folytathassák tudományos karrierjüket. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül - áll a levélben. Ezért a kutatók azt kérték, függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának "rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát."
Orbán Viktor válaszában - melyet személyes honlapján tettek közzé - az áll:
"levelüket olvasva az a benyomás alakult ki bennem, hogy azonos fundamentumon állunk: mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét."

A kormányfő szerint az vitán felül áll, hogy "a körülöttünk zajló változások ma olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat. Egyetérthetünk abban is, hogy Magyarországon a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell" - szögezte le a miniszterelnök.
"Számunkra az látszik mindebből világosan, hogy a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Arra pedig, hogy mennyire olajozottan működhet egy olyan rendszer, ahol a kutatók egy-egy jól körülhatárolható kutatási témára kapnak állami támogatást, ma Magyarországon a Lendület-kutatócsoportok jelentik a legjobb példát" - írta. Orbán Viktor emlékeztetett: a kormány 2018. október 4-én úgy határozott, hogy a források emelése mellett felülvizsgálja a teljes struktúra működését, ennek részeként az akadémiai kutatóintézeti hálózatot is. "A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, 
és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet"

- fogalmazott a miniszterelnök. "Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására" - zárta válaszlevelét Orbán Viktor.
Szerző

„El a kezekkel a tudományra szánt pénzek elosztásától” – az akadémiai elvonások ellen tüntettek (VIDEÓ)

Publikálás dátuma
2019.02.12. 13:18

Fotó: Tóth Gergő
Visszautasítják az Akadémia kutatói, hogy sorosistáknak, komcsiknak nevezzék őket – mondta Kenesei István, a tüntetés egyik szónoka. A demonstrálók élőlánccal vették körbe az MTA épületét.

Körbevették az épületet

Ezt követően felállt az élőlánc az MTA épülete körül, több sorban sorakoztak az emberek. „Szolidaritás!”, „Szabad ország, szabad tudomány!”, „Szabad MTA-t!”, „Demokráciát!” – skandálták a demonstrálók. Tudósítónknak az egyik tüntető elmondta: nehéz helyzetbe került az MTA, és remélik, hogy konszenzust tudnak majd hozni, össze tudnak fogni. „Úgy látjuk, hogy ez magától nem megy, ezért vagyunk itt” – tette hozzá.  

Rengetegen szolidárisak az Akadémiával

Hosszasan sorolták azokat a magyar és külföldi intézeteket, amelyek kiállnak az MTA mellett. A résztvevők megtapsolták a felsorolást. A szervezők köszönetet mondtak az Akadémia elnökének és elnökségének, de megköszönték a fizikai dolgozók támogatását is.  

Taps Lovász Lászlónak

Lovász László MTA-elnök később lejön a tiltakozókhoz, és átveszi az akadémiai elvonások ellen tiltakozók által gyűjtött aláírásokat – jelentették be a szervezők a beszédek után. Egyben átadják neki annak a felmérésnek az eredményét is, mely szerint a kutatók elutasítják a Palkovics-tervet. Lovász közben meg is érkezett, nagy tapssal fogadták a tüntetők.
Lovász László
Fotó: Tóth Gergő

„Elutasítjuk a Palkovics-tervet!”

Ha engedünk a minisztérium akaratának, akkor a függetlenséget veszítjük el. Ezért kénytelenek vagyunk a politikával konfliktust vállalni, fontos, hogy cselekvő közösség tudjunk maradni. Az Akadémiai Dolgozók Fórumának ki kell állnia az MTA függetlenségéért. „Elfogadhatatlan a Palkovics-terv számunkra, mert nem más, mint megszorító intézkedés, és felszámolja az Akadémia autonómiáját” – sorolta Szilágyi Adrienn.

Nemzetközi kiállás az Akadémia mellett

Az akadémiai kutatóhálózat nem önmagában létezik, mert külföldi intézetekkel, hazai egyetemekkel, intézményekkel áll kapcsolatban. Ezt mutatja, hogy kiállnak mellettünk Kolozsvárott és Szegeden, hogy például Varsóból is jöttek a mai tüntetésre – erről beszélt a demonstráció utolsó szónoka, Szilágyi Adrienn történész. Közös feladatunk a mindenkori kritikai álláspont megfogalmazása és képviselete. Ereje a közösségnek és az egységnek van. 

A Corvinus példáját emlegették

Az akadémiai kutatóintézetek vezetői arra hajlanak, hogy induljanak a kiválósági pályázatokon. Miért nem lehet az Akadémiát hasonlóan működtetni, ha a Corvinus Egyetem esetében ez megoldható? Kenesei István felidézte, hogy amikor a Liszt Ferenc Repülőtér névadásával kapcsolatosan a kutatók szakvéleménye nem tetszett a kormánynak, az ezzel foglalkozó bizottságot feloszlatták, egyeseket elbocsátottak állásukból. De a nyelvészprofesszor szerint ha az Akadémia átjut a nehézségeken, nagy dolgokra lesz képes.

Nem vagyunk sorosisták!

Elvonták az alapellátást, 54 perc volt konzultálni róla. Azt szokták felhozni az Akadémia ellen, hogy semmilyen ügyben nem fejezte ki a szolidaritását. Ez nem igaz – mondta Kenesei István. Az MTA-nál együtt dolgoznak konzervatív gondolkodásúak, liberálisok, baloldaliak, jobboldaliak, és mindig tudtak közösen dolgozni, együttműködni. „Kikérjük magunknak, hogy sorosistáknak, komcsiknak nevezzenek bennünket!” – tette hozzá a professzor. Emlékeztetett: a vörösiszap-katasztrófa idején az Akadémiát kérték fel szakvélemény kiállítására, tehát az MTA szolidáris volt azokkal, akik elvesztették lakóhelyüket, vagyonukat.
Karácsony Gergely a tömegben

A kutatóhálózat van veszélyben!

Az egyetemi autonómia csökkentésével kezdődtek a dolgok, a kancellári rendszerrel, a közoktatás leépítésével, a CEU elüldözésével folytatódtak. Fel lehet tenni a kérdést Kenesei István szerint, hogy ki lesz a következő. Mint mondta, nem maga az Akadémia, hanem a kutatóhálózat van veszélyben.

Kenesi István: az MTA presztízséért kutatunk

Engedjétek meg, hogy tegezzelek mindannyiótokat. Amikor elkezdtem a pályámat, nem gondoltam, hogy ide jutok – kezdte beszédét az Akadémia levelező tagja. Senki sem gondolta volna, hogy egyszer a tudományért, az Akadémiáért kell tüntetni. Csináljuk azért a kevés fizetésért a kutatás, mert szeretjük, azért vagyunk Magyarországon, csináljuk az MTA tekintélyéért – mondta a nyelvész professzor.

Megkezdődtek a beszédek

Pléh Csaba az első szónok. Szerinte elterjedt az a nézet, hogy az innovációs minisztérium tervezete valamiféle állóvízbe dobna követ, holott ez nincs így. A kutatók, tudósok egymással versenyezve próbálják jobbá tenni a tudomány világát. '56 után jó egy évtizedig tartott, míg a tudomány kiharcolta magának, hogy kompetitív alapon osszák el a forrásokat. A Palkovics-féle tárca tervezete félrevezető – mondta az akadémikus. A verseny félreértelmezett kiterjesztése óriási kockázatot jelent. „Igazából azt követeljük, hogy el a hivatalnoki kezekkel a tudományra szánt pénzek elosztásától!” – fogalmazott Pléh Csaba, a hallgatóság pedig tapsolt.

A DK is részt vett a Magyar Tudományos Akadémia melletti demonstráción

A párt budapesti sajtótájékoztatóján a DK frakcióvezető-helyettese indoklásként azt mondta, hogy a kormányzati műhelyekben olyan döntések születnek, amelyek semmibe veszik a Magyar Tudományos Akadémiát és az akadémiai dolgozókat. Tudomány nélkül nincs sikeres ország, a tudomány az alapja a korszerű társadalomnak és az innovációnak – jelentette ki Arató Gergely. A politikus szerint az MTA tervezett kormányzati átalakítása egy „háborús csapással ér fel”. Az MTA az elmúlt években rengeteget tett annak érdekében, hogy visszacsábítsa a fiatal kutatókat, de a tudósok most ezrével fogják elhagyni az országot – tette hozzá. Arató Gergely azt is nyilvánvalónak nevezte, hogy a kormány nem szakmai, hanem politikai okok miatt „haragszik” az MTA-ra és a tudományos életre.

Egyre többen a téren

A tüntetés 13:30-ra meghirdetett kezdete előtt pár perccel mintegy ezren lehettek az Akadémia épületénél – jelentette helyszíni tudósítónk.

Külföldi diákok is tiltakoztak

A Hallgatói Szakszervezettel együtt mintegy 15 külföldi diák is érkezett. Ők olyan táblát tartottak a kezükben, amelyen 2010-től időrendben sorolták fel, hogyan véreztette ki a felsőoktatást a Fidesz.

Fiatalok, idősek, egyetemisták a téren

Meglepően sokan voltak már 13 óra után nem sokkal, a gyülekezéskor az Akadémia épületénél. Helyszíni tudósítónk szerint néhány százan lehettek. Többségében fiatalok – persze nem is ér rá más ilyenkor, leginkább csak az egyetemista és a nyugdíjas. Befutottak „Szabad ország, szabad egyetem!” skandálással a Hallgatói Szakszervezet tagjai, ők is több tucatnyian.
Szerző
Frissítve: 2019.02.12. 16:40