"Minden magyar állampolgár, csecsemőtől aggastyánig, beleértve a hajléktalanokat és a legszegényebbeket, 1300 forinttal támogatja meg az Orbán-Tiborcz-család saját lábát. És ez csupán egyetlen elcsalt program" - fogalmaz blogján Jávor Benedek, a Párbeszéd EP-képviselője. Jávor uniós és magyar források alapján azt írja:
A 2007-2013 közötti uniós költségvetési ciklus lezárása - mely támogatásaiból az Elios-projekteket is fizetnék - most történik, és azon számlák fedezetét biztosíthatja az EU, amelyeket legkésőbb ebben az utolsó csomagban a magyar kormány elküld. Az elnyert támogatásokat a magyar költségvetés megelőlegezte a tenderek nyerteseinek, Brüsszelnek pedig utólag nyújtotta be a számlákat a kormány, ahonnan aztán azok fedezete érkezne - ha mindent rendben találnának az EU-s illetékesek. Az Elios-számlák jóváhagyására a fennálló viták miatt azonban mindmáig nem került sor. Jávor értesülései szerint mivel a kormány képtelen volt meggyőzni az Európai Bizottságot, hogy az égbekiáltó magyar korrupcióról szóló OLAF-jelentés megalapozatlan, és az Elios-beruházások szabályszerűek voltak, ezért ebből az utolsó csomagból kivette Tiborcz István közvilágítási beruházásainak számláit, magyarán végül is nem igényel uniós támogatást az Elios-projektekhez. A politikus szerint
ez egyfelől azt jelenti, hogy azt a 13 milliárd forintot, amit az uniótól reméltek az Elios-beruházásokhoz, magyar költségvetési forrásokból, a magyar adófizetők pénzéből kell fedezni.
Másfelől a kormány döntése egyben beismerő vallomás arról, hogy az Elios-projekteknek semmilyen, Polt Pétertől különböző fórum előtt nincs esélye, bármilyen független ellenőrzés súlyosan korruptnak találná az ügyet.
Ez utóbbi miatt inkább a hazai "mikrouniverzumukban" tartják a projektet, fogalmaz Jávor, ahol "az ügyészség, az ÁSZ és az összes többi hatóság a Fidesz szolgálatában tevékenykedik, és olyan csodákra is képesek, hogy röhögés nélkül kimondják, hogy az Elios-ügyben nem történt bűncselekmény".
Jávor Benedek korábban közadatigénylésben kérte ki az Elios-ügyről készült OLAF-jelentést, de nem kapta meg sem a Legfőbb Ügyészségtől, sem az Innovációs és Technológiai Minisztériumtól. Utóbbi arra hivatkozik, hogy az Elios ügyről készült összefoglaló nyilvánossága nem közérdekű.
