„Vagy az autonómiánkat adjuk fel, vagy mindenkit”

Publikálás dátuma
2019.02.12 16:44

Fotó: Tóth Gergő
A minisztérium olyan helyzetbe hozta az Akadémia vezetését, amelyben csak rossz választás létezik – vélekedett az akadémiai kutatóhálózat egyik munkatársa. A Hallgatói Szakszervezet tagja szerint pedig egész pályás letámadás történik a tudomány szabadsága ellen.
Fogjunk össze a tudományért! A Magyar Tudományos Akadémia nemzeti értékünk. Védjük meg közösen!” – ezzel a felszólítással szerveztek tüntetést keddre az MTA épületéhez. A helyszínen körülbelül kétezer ember gyűlt össze, a demonstráció végén pedig a tüntetők élőlánccal vették körbe az épületet. Az eseményeket élőben követtük, a tüntetésről szóló tudósításunkat itt találja.
A tüntetésen Zászkaliczky Márton, az Irodalomtudományi Intézet munkatársa tudósítónknak hangsúlyozta: a demonstráció eredetileg nem a kormányzat irányába indult.
„Ez egy szolidaritási akció, amellyel ki akartuk fejezni a támogatásunkat”
– jelentette ki.
Felidézte: az a nagy kérdés, hogy az úgynevezett „Palkovics-tervet” elfogadja-e az Akadémia, vagy nemet mond, amivel persze nagyon sokat kockáztat. Szavai szerint ők abban támogatják az elnököt, hogy érvényesítse a decemberi közgyűlési határozatokat, amely három dolgot leszögezett:
  • az MTA intézethálózata az Akadémia része, nem lehet elválasztani,
  • a minisztérium adja vissza azt a pénzt, amit „önkényesen, bár törvényesen”, egy törvénymódosítással elvett az Akadémiától,
  • és bármiféle reformot csak egy átvilágítási folyamat után, konszenzusos módon lehet bevezetni.
Hangsúlyozta: nem lehet egy intézményt pályázati pénzből, projektalapon működtetni, ezt a világon mindenhol tudják. Zászkaliczky Márton, aki az Akadémiai Dolgozók Fórumának tagja, elmondta: úgy tűnik, a kormány – ahogy a CEU esetében is – „megpróbálta becsalni az Akadémiát a sűrű ingoványba”, és bármit mondott az elnökség, elugrott egy másik irányba, más kérdést vetett fel. Arra is kitért, hogy a szövetség januárban alakult meg, és már elkezdtek kidolgozni javaslatokat, valamint megnézték azokat a háttértanulmányokat, melyeket a minisztérium a rendelkezésükre bocsátott. „Kiderült, hogy az egész reformnak semmi köze a tudományhoz, az innovációval kapcsolatos” – mondta, hozzátéve: közben a médiában elindult egy akadémiaellenes kampány, ami nem most kezdődött.
„Bármilyen döntés születik, egyik se jó, mert a minisztérium olyan helyzetbe hozta az Akadémia vezetését, hogy csak rossz választás lehet”
– vélekedett.
Zászkaliczky Márton hozzátette:
„vagy az autonómiánkat adjuk fel, vagy mindenkit.”
A tüntetésen részt vett és nyilatkozott lapunknak a Hallgatói Szakszervezet egy tagja is. Szerinte egész pályás letámadás van az oktatás és a kutatás, általában a tudomány szabadsága ellen, ezt pedig ők minden fronton ellenzik.
Azt gondoljuk, hogy ez nehéz helyzet, és reméljük, hogy fognak tudni olyan döntést hozni, amire szükség van, hogy a munka, ami e falak között zajlik, továbbra is folyhasson – ezt már egy másik tüntető mondta tudósítónknak. Hozzátette: remélik, hogy össze tudnak majd fogni ennek érdekében. „Úgy látjuk, ez magától nem megy, és ezért vagyunk itt, hogy egy kicsit mögé álljunk azoknak, akik szeretnék ezt előre lendíteni” – fogalmazott. Arra a kérdésre, hogy szerinte a tüntetés miatt változhat-e valami, azt mondta: az, hogy ennyi ember itt van, mindenképp magáért beszél.
„Erre mindenki odafigyel”
– jelentette ki.
Frissítve: 2019.02.12 17:17

A XV. kerületi gyerekek a Fidesz miatt nem mehetnek nyári táborba

Publikálás dátuma
2019.04.25 21:03
Illusztráció
Fotó: Népszava/ Tóth Gergő
A kerületi Fidesz-frakció helyi szövetségeseivel eddig ötször kaszálta el a költségvetés megalkotását. Ezzel ugrik az állami támogatás is, amiből a táborokat finanszírozták.
A „dögöljön meg a szomszéd tehene is” - magyaros virtusának újabb példáját szolgáltatta a XV kerületi Fidesz, ami többszöri szabotálással akadályozta meg, hogy a kerület 2,5 milliárdos állami forráshoz jusson. Ennek – egyéb következményei mellett – az lett az eredménye, hogy idén az állami a keretből finanszírozott nyári táborokat sem tudják megtartani – írja a 444.hu. A portálnak egy olvasó írt az ügyben, és kiderült, hogy állításai megalapozottak. A az önkormányzat Balatonvilágoson és Bernecebarátiban tart fent nyári tábort, ahol szülőknek néhány ezer forintba kerül a 7 nap. A rászoruló gyerekek, akiknek az iskolai étkezése 50 vagy 100%-ban támogatott, a táborban is ingyen étkeznek, csak a busz költségét kell kifizetniük. 
A lap hozzáteszi, a közgyűlés fideszes képviselői négy független szövetségesükkel karöltve sorozatban egy csomószor leszavazták a költségvetést, valószínűleg azért, hogy ezzel büntessék a kerületet, amiért az időközi polgámester-választáson egy ellenzékire szavazott. A 444.hu kérdésreaz önkormányzatnál megerősítették, hogy 
„igen, valóban veszélybe került a nyári táborok lebonyolítása (Bernecebarátiban, valamint Siófok/Balatonvilágoson) azzal, hogy a képviselő-testület – a teljes Fidesz-frakció nem szavazatával, valamint négy független képviselő tartózkodásával – eddig ötször utasította el a XV. kerület költségvetési rendeletének megalkotását.”
A táboroztatást ez konkrétan azért érinti, mert „elfogadott költségvetés hiányában a kerület éves szinten 2,5 milliárd forint állami támogatástól esik el, saját forrásaiból gazdálkodik – ez azt jelenti, hogy csak a kötelező önkormányzati feladatok ellátására jut pénz, az önként vállalt feladatokra nem.” Az olvasó azt is megírta, hogy az érintett szülők tudomása szerint a költségvetés körüli tusakodás miatt már a táborok tavaszi felújítása is elmaradt. A hírportál szerint ez is igaznak bizonyult, a dolognak ráadásul további jelentősége is van. Az önkormányzat szerint ugyanis éppen ez az egyik oka annak, hogy valószínűleg akkor sem tudnák már megtartani a táborokat, ha hirtelen kerülne pénz a megrendezésükre. A szükséges felújítás híján ugyanis szerintük nem lehetséges az ÁNTSZ-engedély megszerzése.
A két helyszínen tavaly összesen közel 1500 gyerek nyaralt: Bernecebarátiban 1041-en, míg Siófok/Balatonvilágoson 440-en.

Milliárdos befektetéssel alapították meg a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetet

Publikálás dátuma
2019.04.25 20:35
Mádl Ferenc, néhai köztársasági elnök
Fotó: Népszava
Bár a név erre utal, a szervezetnek nem az lesz a feladata, hogy a volt köztársasági elnököt hasonlítsa össze saját magával. Az intézet kiépítése és működtetése is komoly összegeket emészt fel.
A jogalkotói munka segítése lesz a fő feladata a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézetnek, amely a kormány döntése alapján június 1-jén kezdi meg működését - közölte az intézmény létrehozását kezdeményező igazságügyi miniszter csütörtökön az MTI-vel.    Trócsányi László szerint egyes szabályozások elkészítésekor az igazságügyi tárcának és a kormánynak szüksége van arra a tudásra, hogy milyen jogi megoldásokat alkalmaznak más országok.    A Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet az Igazságügyi Minisztérium háttérintézményeként, központi hivatalaként működik - közölte a Trócsányi, magyarázatként hozzátéve: több országban, így Svájcban, Görögországban vagy Lengyelországban is működik hasonló intézmény a kormány alatt. Az intézet harminc munkatársa elsősorban a jogalkotói munkát segítő alkalmazott kutatásokat végez, de távlati feladataik közé tartozik majd a jogszabályok utólagos hatásvizsgálata is. A kutatók főként a visegrádi országok és más uniós tagállamok jogrendjét tanulmányozzák majd. A cél egy olyan nemzetközi hálózat létrehozása is, amely folyamatosan nyomon követi az egyes országok jogalkotását - ebben az intézet partnere lesz az Európai Közjogi Szervezet (European Public Law Organisation, az EPLO) -, így ezeket figyelembe lehet venni a magyar döntések során - fejtegette Trócsányi László. Az új intézet szorosan együttműködik majd a felsőoktatási intézményekkel, elsősorban azokkal, amelyeken összehasonlító jogi kutatások folynak. Az intézet elnöki feladatait Martonyi János professzor (korábbi külügyminiszter) vállalta el, az operatív vezetésre Raisz Anikó egyetemi docens kap megbízást - mondta Trócsányi László.     Az intézet azért Mádl Ferenc egykori köztársasági elnökről kapta a nevét, mert Mádl e jogterület hazai úttörője volt, az elsők egyikeként hívta fel a figyelmet az összehasonlító jog fontosságára. Bár Trócsányi és a távirati iroda nem tért ki rá, a  csütörtöki Magyar Közlönyből azért kiderül, hogy a kormány 2020-ig legalább 1,35 milliárd forintot biztosít az intézet felállítására, és utána is évente több mint számillióba kerül majd a működtetése.