Leesett a hó egy hawaii szigeten, ahol még soha egyszer sem havazott

Publikálás dátuma
2019.02.12. 17:54

Fotó: Rosanna U / AFP
Testközelből találkozhatnak a klímaváltozás hatásaival, a rendkívüli hideg okozta káosz formájában. Nincs áram, és nemsoká ivóvíz sem lehet.
Kedden is szakadt a hó az egyesült államokbeli Hawaii egyik szigetén, Mauin, ahol eddig még soha nem havazott. Jeges utak, kidőlt fák - ilyen képet mutatott Maui szigete, ahol vasárnap este óta sok helyütt nincs áramszolgáltatás sem. Lezárták a Haleakala vulkán körüli nemzeti parkot is, a tűzhányónál szintén havazik. A hawaii földgazdálkodási és természetvédelmi hivatal szerint
a szigeten még soha nem havazott.

Michael Victorino polgármester óvatosságra szólította fel a helybélieket és a turistákat: Mauin ugyanis szinte mindenütt jegesek az utak, az északi és keleti vidékein veszélyes az óceánpart megközelítése. A polgármester javasolta, hogy a magasabb részeken élők tartalékoljanak vizet, mert az áramhiány miatt a vízművek nem tudja biztosítani a vízellátást. A közegészségügyi hivatal munkatársai a fertőzésveszélyre hívják fel a figyelmet.
Mínusz 10-12 Celsius-fokra süllyedt a hőmérséklet

a szigetcsoport legészakibb részén, a Nagy-szigeten keddre virradóra egyes vidékeken. Hawaii fővárosában, a szomszédos Oahu szigetén fekvő Honoluluban viharriadót hirdettek ki Oahu és Kauai szigetek egészére.

Az orosz internet központi irányításáról fogadott el törvényt Moszkva

Publikálás dátuma
2019.02.12. 17:34

Fotó: Jaap Arriens / AFP
Ha bejelentik a vészhelyzetet, egyetlen központ felügyelheti az ország online forgalmát. A tervezetet különböző indoklással ugyan, de a parlamenti ellenzék egyetlen frakciója sem támogatta.
A 334:47 arányban megszavazott törvénytervezet olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely "szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása a internethálózat külföldi gyökérszervereihez". A tervezetet kedden fogadta el - első olvasatában - az orosz parlament. Ljudmila Bokova, a törvénytervezet egyik kezdeményezője - a felsőház alkotmányjogi bizottságának helyettes vezetője - az előterjesztést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg.
A jogszabály tervezete a tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóságot (Roszkomnadzor) ruházná fel az orosz szolgáltatók forgalomirányítására vonatkozó szabályok kidolgozásával, a nemzeti domainzóna kialakításával, valamint annak felügyeletével, hogy az orosz belső forgalomnak csak a minimuma haladjon át külföldi kommunikációs csomópontokon keresztül.
Ha válsághelyzetet jelent be Moszkva, akkor az orosz internet (runet) felett egy, a Roszkomnadzor által létrehozandó központ venné át az ellenőrzést. Ekkor a hatóság központi irányítást vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedhet majd a fenyegetésként értékelt körülmények elhárítása érdekében.

A törvénytervezet, amelyet különböző indoklással ugyan, de a parlamenti ellenzék egyetlen frakciója sem támogatott, a várakozások szerint több helyen módosul majd. A parlamenti alsóház információpolitikai bizottsága például azt kifogásolta, hogy a tervezet nem konkretizálja, hogy mit ért az internet épségét, stabilitását és működési biztonságát fenyegető veszély alatt. A kormány múlt héten az elképzelés egészét támogató állásfoglalást tett közzé, amely azonban szóvá tette:
nem világos, hogy mely esetekben vezethető be központi irányírás, valamint észrevételezte, hogy a végrehajtói jogkörrel rendelkező Roszkomnadzor szabályozói szerepet is kapna.

Leonyid Levin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy "nem korrekt Oroszországot Kínához hasonlítani ebben a kérdésben". Rámutatott, hogy amíg a kelet-ázsiai országban beáramló forgalom egy bejáraton keresztül zajlik, addig Oroszország esetében számos ilyen létezik és "senki sem tervezi őket szabályozni, nincs szó arról, hogy tanúsítvány- vagy elszámolás-kötelezettekké váljanak".
Sajtóértesülések és politikusi nyilatkozatok szerint a törvény végrehajtásához szükséges keret már rendelkezésre áll a 2019 és 2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetésben. A Kommerszant című napilap értesülése szerint egyébként az orosz távközlési minisztérium azt tervezi, hogy a Rosztyelekom és a Tele2 telekommunikációs vállalat, valamint az Oroszországi Rádió- és Televízió-sugárzási Hálózat (RTRSZ) konzorciumot hoz majd létre, amely a belügyminisztérium, a nemzeti gárda és a rendkívüli helyzetek minisztériuma külön kommunikációs szolgáltatója lesz.

A német kormánypárt szerint a határ lezárása is mérlegelhető egy újabb menekültválság esetén

Publikálás dátuma
2019.02.12. 16:44
Képünk illusztráció
Ezt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer nyilatkozta a minap. Hozzátette ugyanakkor, a határ lezárása csakis "ultima ratio", azaz legvégső megoldási kísérlet lehet.
Akár Németország határának lezárását is mérlegelni lehet egy újabb menekültügyi válsághelyzet esetén a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer szerint - írja német hírportálok keddi jelentései alapján az MTI. A CDU elnöke az ARD országos köztelevíziónak elmondta, a migráció kérdéseiről tartott úgynevezett műhelytanácskozáson arra a megállapításra jutottak, hogy
egy újabb, a 2015-öshöz hasonló menekülthullám érkezésekor a határ lezárása "nagyon is egy elképzelhető" lehet, de csakis mint "ultima ratio", vagyis legvégső megoldási kísérlet.

Azonban most már más a helyzet, egy újabb menekülthullámot az Európai Unióval (EU) szomszédos országokkal együttműködve is lehetne csillapítani, ami Angela Merkel kancellár, a CDU előző elnöke tárgyalásainak eredménye - fejtette ki Annegret Kramp Karrenbauer.
Annegret Kramp-Karrenbauer (balra) és Angela Merkel
Fotó: CHRISTIAN CHARISIUS / AFP
Hozzátette: a tanácskozáson azt is rögzítették, hogy ki kell építeni egy úgynevezett migrációs monitoring rendszert, amely időben figyelmeztetne a hullámok megindulásával fenyegető helyzetekre. Egy ilyen rendszer révén "nem történne meg mindaz, amit 2015-ben átéltünk", azaz nem fordulna elő, hogy a tavasszal készített előrejelzésekhez képest nagyságrendekkel több menedékkérő érkezik nyáron és az ősz elején.
Az EU külső határának védelmét is erősíteni kell, mert "meg akarjuk őrizni Schengent", az állandó belső határőrizet nélküli EU-s övezetet.

Ez azonban "csak akkor lehetséges, ha valóban kiteljesítjük és tökéletesítjük a határvédelmet" az EU külső határán - mondta a CDU elnöke az ARD hétfőn késő este sugárzott híradójában. Hangsúlyozta, hogy a migrációnak több formája van, így nemcsak az EU-n kívüli térségekből származó menedékkérők érkeznek Németországba, hanem "EU-s belső migránsok", az EU-s társállamokból származó bevándorlók is.
A 2015-2017 közötti időszakban 2,5 millióan érkeztek a társországokból. Körükben is mutatkoznak "integrációs problémák", és előfordul "visszaélés a szociális juttatásokkal."

Ezért a döntéshozóknak a monitoring révén "teljes képet" kell kapniuk arról, hogy honnan és mennyien igyekeznek Németország felé - mondta a CDU elnöke.
Frissítve: 2019.02.12. 16:45