Az orosz internet központi irányításáról fogadott el törvényt Moszkva

Publikálás dátuma
2019.02.12 17:34

Fotó: AFP/ Jaap Arriens
Ha bejelentik a vészhelyzetet, egyetlen központ felügyelheti az ország online forgalmát. A tervezetet különböző indoklással ugyan, de a parlamenti ellenzék egyetlen frakciója sem támogatta.
A 334:47 arányban megszavazott törvénytervezet olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely "szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása a internethálózat külföldi gyökérszervereihez". A tervezetet kedden fogadta el - első olvasatában - az orosz parlament. Ljudmila Bokova, a törvénytervezet egyik kezdeményezője - a felsőház alkotmányjogi bizottságának helyettes vezetője - az előterjesztést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg.
A jogszabály tervezete a tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóságot (Roszkomnadzor) ruházná fel az orosz szolgáltatók forgalomirányítására vonatkozó szabályok kidolgozásával, a nemzeti domainzóna kialakításával, valamint annak felügyeletével, hogy az orosz belső forgalomnak csak a minimuma haladjon át külföldi kommunikációs csomópontokon keresztül.
Ha válsághelyzetet jelent be Moszkva, akkor az orosz internet (runet) felett egy, a Roszkomnadzor által létrehozandó központ venné át az ellenőrzést. Ekkor a hatóság központi irányítást vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedhet majd a fenyegetésként értékelt körülmények elhárítása érdekében.
A törvénytervezet, amelyet különböző indoklással ugyan, de a parlamenti ellenzék egyetlen frakciója sem támogatott, a várakozások szerint több helyen módosul majd. A parlamenti alsóház információpolitikai bizottsága például azt kifogásolta, hogy a tervezet nem konkretizálja, hogy mit ért az internet épségét, stabilitását és működési biztonságát fenyegető veszély alatt. A kormány múlt héten az elképzelés egészét támogató állásfoglalást tett közzé, amely azonban szóvá tette:
nem világos, hogy mely esetekben vezethető be központi irányírás, valamint észrevételezte, hogy a végrehajtói jogkörrel rendelkező Roszkomnadzor szabályozói szerepet is kapna.
Leonyid Levin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy "nem korrekt Oroszországot Kínához hasonlítani ebben a kérdésben". Rámutatott, hogy amíg a kelet-ázsiai országban beáramló forgalom egy bejáraton keresztül zajlik, addig Oroszország esetében számos ilyen létezik és "senki sem tervezi őket szabályozni, nincs szó arról, hogy tanúsítvány- vagy elszámolás-kötelezettekké váljanak".
Sajtóértesülések és politikusi nyilatkozatok szerint a törvény végrehajtásához szükséges keret már rendelkezésre áll a 2019 és 2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetésben. A Kommerszant című napilap értesülése szerint egyébként az orosz távközlési minisztérium azt tervezi, hogy a Rosztyelekom és a Tele2 telekommunikációs vállalat, valamint az Oroszországi Rádió- és Televízió-sugárzási Hálózat (RTRSZ) konzorciumot hoz majd létre, amely a belügyminisztérium, a nemzeti gárda és a rendkívüli helyzetek minisztériuma külön kommunikációs szolgáltatója lesz.

Joe Biden bejelentette, hogy indul az amerikai elnökválasztáson

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:56

Fotó: AFP
A 76 éves politikus 19 másik demokrata mellett pályázik az elnökjelöltségre.
Hosszas, feszültségkeltő várakozás után csütörtökön végre bejelentette Joe Biden, hogy a demokraták színeiben indulni kíván a jövő novemberi amerikai elnökválasztáson. A YouTube-on és más közösségi médiafelületeken erről közzétett videót hétfőn Biden személyes megjelenése követi a nyilvánosság előtt, egy pittsburghi szakszervezeti rendezvényen. Joe Biden az előző, demokrata párti elnök, Barack Obama mellett töltött be alelnöki tisztséget. A volt Delaware állambeli szenátor, aki most 76 esztendős, mintegy négy évtizedes közéleti pályát tudhat maga mögött. Ha elnökké választanák, ő lenne minden idők legidősebb amerikai elnöke a hivatalba lépést időpontját tekintve. A köztudatban leginkább Ronald Reagan él „öreg elnökként”, de ő „mindössze” hetven évesen költözött be a Fehér Házba. Biden bejelentkezésével immár húszan pályáznak arra, hogy elnyerjék a Demokrata Párt elnökjelöltségét, kihívhassák a 2020 novemberi párviadalra a republikánus ellenfelet, aki minden bizonnyal a mostani elnök, Donald Trump lesz. A volt alelnök sokáig hezitált, mert többen nem csupán az életkora miatt kételkedtek alkalmasságában, hanem azért is, mert vagy túlságosan liberálisnak tartották – ezt általában saját korosztályának a tagjai, illetve a csak kevéssel fiatalabbak mondták róla -, vagy pedig éppenséggel nem tekintették eléggé szókimondóan liberálisnak, ami inkább a Demokrata Párt megújulását sürgető „ifjútörökök” részéről elhangzó bírálat volt. Most mindenesetre Biden vezeti a mezőnyt a demokrata párti elnökjelölt-aspiránsok népszerűségi listáján a különböző közvélemény-kutatóknál. Egyes elemzők azonban ezt annak tulajdonítják, hogy a kampány kezdeti szakaszában lényegében ő az egyetlen olyan pályázó, aki mögött közismert, országos szintű gyakorlati vezetői tapasztalat, a Fehér Házban eltöltött nyolc év áll – a többiek inkább olyan törvényhozók, akik komolyabb döntéshozói felelősséggel járó közhivatalt nem nagyon viseltek eddig. A volt alelnök gyakran emlegeti Obamával való szellemi rokonságát, és „gyakorlatiasnak, ugyanakkor haladónak” vallja magát. A korábbi hetekben – nem tudni, kiknek a sugallatára – megszólalt a nyilvánosság előtt néhány nő, aki arra panaszkodott, hogy Joe Biden politikai rendezvényeken „kéretlenül megölelte”, illetve „majdnem megcsókolta” őket. Ezek a vádak nem döntötték romba politikai imázsát, de kénytelen volt bocsánatot kérni az érintettektől, és elismerni azt, hogy a MeeToo mozgalom hatására megváltoztak a viselkedési szabályok, a túlzott bizalmaskodásnak befellegzett. 
Frissítve: 2019.04.25 20:38

Francia hadihajóval kötekedett Kína Tajvannál

Publikálás dátuma
2019.04.25 13:39
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Feltartóztatott egy francia hajót a kínai haditengerészet a Tajvani-szorosban, mivel az nem kért engedélyt Kínától a hajózásra. Csakhogy Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van.
A kínai haditengerészet hajói feltartóztattak egy francia hadihajót a Tajvani-szorosban április 7-én - közölte Zsen Kuo-csiang, a kínai honvédelmi minisztérium szóvivője csütörtökön. A francia hajó engedély nélkül lépett be Kína területi vizeire - hangsúlyozta a szóvivő arra utalva, hogy
Peking a saját területeként tekint az egyébként gyakorlatilag független Tajvanra, illetve hivatalos nevén a tajvani Kínai Köztársaságra.
A Tajvani-szoroson amerikai hadihajók szoktak demonstratív jelleggel áthaladni, miközben Peking is fokozott rendszerességgel küldi egységeit Tajvan közelébe. Legutóbb április közepén gyakorlatoztak kínai harci repülők és hadihajók a sziget közelében, mellyel kapcsolatban
Caj Jing-ven tajvani elnök úgy nyilatkozott: a tajvani hadsereg képes és elszánt arra, hogy megvédje magát.
Tajvannak 1949 óta saját politikai irányítása van, de Peking az "egy Kína elve" alapján saját területének tekinti. Kína és Tajvan viszonya többéves közeledés után, 2016-ban ismét fagyossá vált, miután Caj Jing-ven, a függetlenségpárti Demokratikus Haladó Párt (DPP) jelöltje lett az új tajvani elnök, aki viszont később elkötelezte magát a két ország közötti status quo fenntartása és a sziget önvédelmi képességeinek erősítése mellett.