Az orosz internet központi irányításáról fogadott el törvényt Moszkva

Publikálás dátuma
2019.02.12. 17:34

Fotó: Jaap Arriens / AFP
Ha bejelentik a vészhelyzetet, egyetlen központ felügyelheti az ország online forgalmát. A tervezetet különböző indoklással ugyan, de a parlamenti ellenzék egyetlen frakciója sem támogatta.
A 334:47 arányban megszavazott törvénytervezet olyan infrastruktúra létrehozását kezdeményezi, amely "szavatolja az orosz internetes erőforrások működését abban az esetben, ha lehetetlenné válik az orosz távközlési szolgáltatók kapcsolódása a internethálózat külföldi gyökérszervereihez". A tervezetet kedden fogadta el - első olvasatában - az orosz parlament. Ljudmila Bokova, a törvénytervezet egyik kezdeményezője - a felsőház alkotmányjogi bizottságának helyettes vezetője - az előterjesztést azzal indokolta, hogy az Egyesült Államok kiberbiztonsági doktrínája a kibertérben végrehajtandó támadó műveletekkel számol, és mások mellett Oroszországot is fenyegető tényezőként nevezi meg.
A jogszabály tervezete a tömegtájékoztatás- és távközlés-ügyi hatóságot (Roszkomnadzor) ruházná fel az orosz szolgáltatók forgalomirányítására vonatkozó szabályok kidolgozásával, a nemzeti domainzóna kialakításával, valamint annak felügyeletével, hogy az orosz belső forgalomnak csak a minimuma haladjon át külföldi kommunikációs csomópontokon keresztül.
Ha válsághelyzetet jelent be Moszkva, akkor az orosz internet (runet) felett egy, a Roszkomnadzor által létrehozandó központ venné át az ellenőrzést. Ekkor a hatóság központi irányítást vezethet be az általános felhasználású hálózatban, és intézkedhet majd a fenyegetésként értékelt körülmények elhárítása érdekében.

A törvénytervezet, amelyet különböző indoklással ugyan, de a parlamenti ellenzék egyetlen frakciója sem támogatott, a várakozások szerint több helyen módosul majd. A parlamenti alsóház információpolitikai bizottsága például azt kifogásolta, hogy a tervezet nem konkretizálja, hogy mit ért az internet épségét, stabilitását és működési biztonságát fenyegető veszély alatt. A kormány múlt héten az elképzelés egészét támogató állásfoglalást tett közzé, amely azonban szóvá tette:
nem világos, hogy mely esetekben vezethető be központi irányírás, valamint észrevételezte, hogy a végrehajtói jogkörrel rendelkező Roszkomnadzor szabályozói szerepet is kapna.

Leonyid Levin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának elnöke úgy vélekedett, hogy "nem korrekt Oroszországot Kínához hasonlítani ebben a kérdésben". Rámutatott, hogy amíg a kelet-ázsiai országban beáramló forgalom egy bejáraton keresztül zajlik, addig Oroszország esetében számos ilyen létezik és "senki sem tervezi őket szabályozni, nincs szó arról, hogy tanúsítvány- vagy elszámolás-kötelezettekké váljanak".
Sajtóértesülések és politikusi nyilatkozatok szerint a törvény végrehajtásához szükséges keret már rendelkezésre áll a 2019 és 2021 közötti időszakra vonatkozó költségvetésben. A Kommerszant című napilap értesülése szerint egyébként az orosz távközlési minisztérium azt tervezi, hogy a Rosztyelekom és a Tele2 telekommunikációs vállalat, valamint az Oroszországi Rádió- és Televízió-sugárzási Hálózat (RTRSZ) konzorciumot hoz majd létre, amely a belügyminisztérium, a nemzeti gárda és a rendkívüli helyzetek minisztériuma külön kommunikációs szolgáltatója lesz.

A német kormánypárt szerint a határ lezárása is mérlegelhető egy újabb menekültválság esetén

Publikálás dátuma
2019.02.12. 16:44
Képünk illusztráció
Ezt a Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer nyilatkozta a minap. Hozzátette ugyanakkor, a határ lezárása csakis "ultima ratio", azaz legvégső megoldási kísérlet lehet.
Akár Németország határának lezárását is mérlegelni lehet egy újabb menekültügyi válsághelyzet esetén a kormányzó német Kereszténydemokrata Unió (CDU) elnöke, Annegret Kramp-Karrenbauer szerint - írja német hírportálok keddi jelentései alapján az MTI. A CDU elnöke az ARD országos köztelevíziónak elmondta, a migráció kérdéseiről tartott úgynevezett műhelytanácskozáson arra a megállapításra jutottak, hogy
egy újabb, a 2015-öshöz hasonló menekülthullám érkezésekor a határ lezárása "nagyon is egy elképzelhető" lehet, de csakis mint "ultima ratio", vagyis legvégső megoldási kísérlet.

Azonban most már más a helyzet, egy újabb menekülthullámot az Európai Unióval (EU) szomszédos országokkal együttműködve is lehetne csillapítani, ami Angela Merkel kancellár, a CDU előző elnöke tárgyalásainak eredménye - fejtette ki Annegret Kramp Karrenbauer.
Annegret Kramp-Karrenbauer (balra) és Angela Merkel
Fotó: CHRISTIAN CHARISIUS / AFP
Hozzátette: a tanácskozáson azt is rögzítették, hogy ki kell építeni egy úgynevezett migrációs monitoring rendszert, amely időben figyelmeztetne a hullámok megindulásával fenyegető helyzetekre. Egy ilyen rendszer révén "nem történne meg mindaz, amit 2015-ben átéltünk", azaz nem fordulna elő, hogy a tavasszal készített előrejelzésekhez képest nagyságrendekkel több menedékkérő érkezik nyáron és az ősz elején.
Az EU külső határának védelmét is erősíteni kell, mert "meg akarjuk őrizni Schengent", az állandó belső határőrizet nélküli EU-s övezetet.

Ez azonban "csak akkor lehetséges, ha valóban kiteljesítjük és tökéletesítjük a határvédelmet" az EU külső határán - mondta a CDU elnöke az ARD hétfőn késő este sugárzott híradójában. Hangsúlyozta, hogy a migrációnak több formája van, így nemcsak az EU-n kívüli térségekből származó menedékkérők érkeznek Németországba, hanem "EU-s belső migránsok", az EU-s társállamokból származó bevándorlók is.
A 2015-2017 közötti időszakban 2,5 millióan érkeztek a társországokból. Körükben is mutatkoznak "integrációs problémák", és előfordul "visszaélés a szociális juttatásokkal."

Ezért a döntéshozóknak a monitoring révén "teljes képet" kell kapniuk arról, hogy honnan és mennyien igyekeznek Németország felé - mondta a CDU elnöke.
Frissítve: 2019.02.12. 16:45

Idén már nyolcan haltak bele a kanyaróba Ukrajnában

Publikálás dátuma
2019.02.12. 15:33
Kanyaró elleni oltásra vár egy ukrán kisfiú Kijevben
Fotó: SERGEI SUPINSKY / AFP
Európában toronymagasan északkeleti szomszédunknál a legrosszabb a helyzet: a kontinens kanyarós megbetegedéseinek több mint felét ott regisztrálják.
Egyelőre nem sikerül megfékezni Ukrajnában a kanyaró terjedését, csak idén már nyolcan haltak bele a fertőzésbe, köztük két gyermek - idézi a helyi egészségügyi tárca keddi közlését az MTI. Legutóbb, a múlt hét végén egy 18 éves egyetemista halt bele a fertőzésbe. A tárca legfrissebb adatai szerint 2018. december 28. és 2019. február 8. között több mint 18 170-en betegedtek meg kanyaróban, köztük 7808 felnőtt és 10 362 gyermek. Csak a múlt héten 3142 új beteget regisztráltak.

Tavaly Ukrajnában összesen több mint 53 ezren betegedtek meg kanyaróban, és 16-an haltak bele a betegség szövődményeibe. Ezzel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint
Ukrajnában messze a legrosszabb a helyzet Európában, ugyanis a kontinensen regisztrált kanyarós megbetegedések több mint felét Ukrajnában jegyezték fel.

Európában tavaly összesen 72-en haltak bele a betegségbe.

Szakértők szerint csakis azzal fékezhető meg a kanyaró, ha minden gyermek időben megkapja a vírus elleni védő- és emlékeztető oltásokat. Vannak iskolák Nyugat-Ukrajnában - például Csernyivci megyében -, amelyek a helyi önkormányzat határozata alapján átmenetileg nem fogadják azokat a gyerekeket, akiknek nincs orvosi igazolásuk arról, hogy megkapták a védőoltást kanyaró ellen. A Cenzor.NET ukrán hírportál tudósítása szerint a kárpátaljai Munkácson is felvetődött a hétfői városi tanács ülésén, hogy a jövő héttől hasonló intézkedést vezetnek be.