Egyre közelebb az alapkamatemelés

Az éves inflációs mutató 2,7 százalékon stagnált idén januárban - a KSH kedden közzétett adatai szerint. Az élelmiszerek ára 4,2 százalékkal, a szeszes italoké, dohányáruké pedig átlagosan 6,9 százalékkal emelkedett. Az üzemanyagok viszont 3 százalékkal kerültek kevesebbe januárban mint egy éve.

Az elemzőket is meglepte, hogy a változékony élelmiszer- és energia-, valamint hatósági árak nélkül számolt, úgynevezett maginflációs index váratlanul 2,8 százalékról a 3,2 százalékra, ötéves csúcsra emelkedett. A jegybank rövid elemzéséből kiderült, hogy a maginfláció a dohánytermékeket érintő jövedéki adóemelés mellett a piaci szolgáltatások nagyobb mértékű árnövekedése miatt gyorsult fel. A jegybank által publikált, az inflációs alapfolyamatokat megragadó mutatók szintén a béremelésekkel is összefüggő mögöttes árnyomás erősödését igazolják. Az úgynevezett indirekt adóktól szűrt maginfláció a decemberi 2,9 százalékról 3 százalékra gyorsult, elérve azt a kritikus szintet, amelyhez Nagy Márton MNB-alelnök korábban a monetáris szigorítás kezdetét kötötte. Mint emlékezetes, a jegybank alelnöke január közepén egy interjúban jelezte, hogy amennyiben a belső kereslet változását leginkább tükröző adószűrt maginfláció eléri, illetve meghaladja a 3 százalékot, akkor az bizonyítékot jelentene az MNB számára, hogy az infláció tartósan elérte a jegybank által kitűzött szintet.

Elemzők szerint ennek alapján a jegybanknak rövidesen lépnie kell. Ez feltételezhetően először nem alapkamat-emelés lesz, hanem más monetáris eszközök alkalmazása, de a kamatemelés időpontja is közelebb került.