Nem létező vizsgálat megállapításaival érvelt Gulyás a parlamentben

Még csak egyetlen napja tartott a vizsgálat, amikor már a jelentésre hivatkozott a miniszter.

Ősszel a parlamentben Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter kioktatta az őt kérdező szocialista politikusokat, hogy miért nem olvastak el egy jelentést, ami szerint minden rendben megy egy budapesti szívkórházban. A jelentés azonban nem nyilvános, a szocialisták hónapokig hiába jártak utána.

Viszont azt kinyomozták, hogy amikor Gulyás a jelentés megállapításaival érvelt, a vizsgálat még csak egyetlen napja tartott, és csupán több mint egy héttel a parlamenti vita után múlva zárták le – írja a 444.hu. A cikk szerint az is kiderült, hogy súlyos problémák kijavítására kötelezték a vizsgálat végén a kórházat, például arra, hogy a valóságnak megfelelően dokumentálják a kezeléseket.

Korózs Lajos még tavaly október 8-án kérdezte volna a parlamentben az egészségügy helyzetéről Gulyást, aki Orbán Viktor helyett válaszolt. Több problémát is felsorolt, amelyek alapján szerinte válsághelyzet van a magyar egészségügyben, és felidézte Székely László szívsebész elbocsátását is, ami Korózs szerint egy beteg elkerülhető halálához vezetett.

Gulyás Gergely válaszában külön kitért Székely László ügyére, és ezt mondta: „Ráadásul a miniszter azonnal elrendelt egy vizsgálatot, és ennek a vizsgálatnak a megállapításai semmilyen formában nem támasztják alá az ön állítását. Ezért aztán, ha a Magyar Szocialista Pártot nem a politikai haszonszerzés érdekelné, akkor ezt a vizsgálatot olvasná el, legfeljebb ezt próbálná meg megcáfolni, de egyelőre egy teljesen egyértelmű eredménnyel járó vizsgálati eredmény áll mindannyiunk rendelkezésére.”

Korózs a viszontválaszában Nagy Anikó lemondott egészségügyi államtitkárt idézte, aki nem értett egyet azzal, hogy a minisztériuma ragaszkodott Székely elbocsátásához. Gulyás erre ismét a vizsgálatra hivatkozott: „(..) az orvosok által elvégzett vizsgálat eredménye is egyértelművé teszi, hogy nem áll összefüggésben a bekövetkezett tragédia, illetve az adott főosztályvezetőnek a felmentése. Ez van benne a vizsgálati jelentésben. Ön ezzel vitatkozik, ezt nem fogadja el, és ezt próbálja annak a miniszternek a felelősségévé tenni, akinek nyilvánvalóan ehhez semmi köze nincsen.”

A vita után Korózs Lajos és az ügyben aznap interpellációt is benyújtó Bangóné Borbély Ildikó megpróbálták megszerezni a vizsgálati anyagot, amire Gulyás kétszer is hivatkozott. A portál összefoglalója szerint

– először az Emmihez fordultak, hiszen Gulyás azt mondta, hogy Kásler Mikós rendelte el a vizsgálatot. Csakhogy október 30-án azt a választ kapták, hogy nem adhatják ki a dokumentumot, mert az Emmi nem rendelkezik a kért adatokkal. Azt is írták, hogy az Emmi egyik háttérintézménye lehet az adatkezelő, de azt a miniszter csak felügyeli, az adatait nem kezeli (azt már nem árulták el, melyik háttérintézménynél lehet a jelentés).

– Ezután a Gottsegen György Országos Kardiológiai Intézethez fordultak közérdekű adatigényléssel, mert Székely László korábban ott dolgozott. Onnan november 22-én érkezett az elutasító válasz: a vizsgálati anyag nekik sincs meg. De ott legalább elárulták, hogy azt a Nemzeti Népegészségügyi Központ (NNK) Egészségügyi Főosztálya készítette.

– Ekkor az NNK-hoz fordultak, és Bangóné december 18-i keltezéssel végre választ kapott. Igaz, a vizsgálat anyagát ekkor sem kapta meg, vagyis Gulyás egy olyan dokumentum ismeretét kérte számon a parlamentben, ami egyszerűen nem hozzáférhető.

A válaszban viszont szerepelt, hogy

Gulyás viszont október 8-án mondta azt, hogy „ez benne van a vizsgálati jelentésben”, meg azt is, hogy „teljesen egyértelmű eredménnyel” járt. Holott a vizsgálatokat csak 9 nappal később zárták le. Ha figyelembe vesszük, hogy október 8-a hétfőre esett, vagyis a vizsgálatot előző pénteken indították, akkor kiderül, hogy az eljárásból addigra csak egyetlen munkanap telt el. Ráadásul a Gottsegen kórház azt írta, hogy tőlük adatokat kért be az NNK, úgyhogy legjobb eséllyel legfeljebb még csak ezek összeszedésével foglalkozhattak azon a napon.

Az NNK egyébként hét kötelezettséget írt elő a Gottsegen kórháznak a vizsgálat nyomán, ezek alapján egyáltalán nem ment minden rendben ott.

Az első pontban többek között felszólították a kórházat, hogy „megfelelő időben a megfelelő ellátást nyújtsa”, és kötelezték „az egészségügyi dokumentáció megfelelő vezetésére”, abetegek „egyéniesített formában megadott teljes körű” tájékoztatására, és külön arra is, hogy a kezelőorvosok is tájékoztassák a betegeket a beavatkozásokról.

Felszólították a kórházat a betegek önrendelkezési jogának biztosítására is, továbbá a „betegdokumentáció teljes körű vezetésére”, különös tekintettel az adatok „valóságnak megfelelő” rögzítésére. Kötelezték a kórházat a szívsebészeti osztály és műtő szabályzatának felülvizsgálatára és kiegészítésére is.