Igennel mondott nemet Palkovicsnak az MTA elnöksége

Publikálás dátuma
2019.02.12. 19:57
nemcsak élő lánc lett, de végül a tömeg több sorban is körbe tudta venni az épületet
Pályázhatnak kutatási forrásokra az Innovációs és Technológiai Minisztériumnál (ITM) a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézetei, de csak akkor, ha a tárca írásos garanciát ad az intézetek alapfinanszírozására – így döntött kedden az Akadémia vezetése.
Vagyis furcsa helyzet állt elő: hosszú vita után lényegében igennel mondott nemet az MTA a „Palkovics-tervként” elhíresült tudományfinanszírozási elképzelésre. Ez alapján az MTA kutatóhálózatának egyetemekkel és más kutatóintézetekkel versenyezve, pályázatok útján kellene pénzt szereznie a működtetésre.
A testület többségi szavazással elfogadott határozatában az elnökség felkérte Lovász László elnököt, hogy "haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat" Palkovics László innovációs és technológiai miniszterrel az akadémiai kutatóintézetek jövőbeni struktúrájára vonatkozó miniszteri javaslatokról - áll az MTI-hez eljuttatott határozatban.
Az elnökség felkérte az innovációs és technológiai minisztert, hogy "biztosítsa az akadémiai kutatóhelyek törvényben garantált alapfinanszírozását".

Az akadémiai kutatóközpontok főigazgatóitól és az önálló jogállású intézetek igazgatóitól azt kéri az MTA elnöksége, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal (NKFIH) által meghirdetett Tématerületi Kiválósági Program keretében előkészített támogatási igényeiket terjesszék fel az akadémia elnökéhez - olvasható a határozatban.

"Az elnökség felkéri az MTA elnökét, hogy - a Professzorok Batthyány Köre által tett és az ITM miniszter által is elfogadott javaslattal összhangban - a kutatóintézet-hálózat igényeit abban az esetben továbbítsa az ITM minisztere, valamint az NKFIH elnöke részére, ha a minisztertől előzetesen írásbeli visszaigazolást kap arról, hogy a törvény szerinti 2019. évi központi költségvetési támogatást az intézetek megkapják" - tartalmazza az elnökségi határozat.
A dokumentum szerint az MTA elnöksége köszönettel veszi az akadémián és más intézményeknél dolgozók támogatását, továbbra is kéri az akadémiai dolgozók "töretlen helytállását, bizalmát és higgadt feladatellátását".

– A pályázati rendszerrel azt akarja eltakarni a minisztérium, hogy szabálysértésre kényszeríti az MTA-t – mondta lapunknak Mende Balázs, az ADF tagja. Mivel az Akadémiától – szemben az egyetemekkel és más állami kutatóintézetekkel – megvonták az alapfinanszírozást, és ha azt a továbbiakban sem biztosítja a költségvetési törvényben előírt módon a minisztérium, a kutatásokra szánt pályázati pénzekből kellene fizetniük az alapműködést, így például a rezsiköltségeket is. Mende szerinte ebben az ügyben az Akadémia vezetése csak két rossz közül választhatott, a következményekért pedig a kormányzat a felelős. Egy másik akadémiai dolgozó szerint, noha az MTA elnöksége korábban úgy nyilatkozott, a kutatóintézetek főigazgatói egységet alkotnak a minisztériummal szemben, valójában nagy a megosztottság – a Palkovics vezette ITM épp erre törekedett, amikor az Akadémia elnökét megkerülve külön egyeztetéseket indított a főigazgatókkal. A Népszavának nyilatkozó, a Bölcsészettudományi Kutatóközpontban dolgozó kutató szerint a bölcsész- és társadalomtudományok veszítenek a legtöbbet, ha a Palkovics-modell életbe lép, míg a természettudományos és műszaki kutatóintézetek jól kerülhetnek ki a helyzetből. A kutatóhálózat tervezett szétdarabolása során Palkovics utóbbiakat helyezné át abba az állami kutatóközpontba, amit a hírek szerint Eötvös Lorándról neveznek majd el. – Azok az intézetek, amelyek ide kerülnek, megnyugodhatnak – vélekedett a kutató. 
Lapunknak az akadémiai kutatóhálózat több munkatársa is úgy nyilatkozott, előrelépés az elnökség döntése, amit információink szerint hosszas, kétszer másfél órás vita előzött meg, és nem volt róla név szerinti szavazás.

Egyik forrásunk szerint most több lehetősége lesz a kormánynak:
  • Elképzelhető, hogy maradnak az eredeti tervek, azaz a kutatóintézeti hálózatot leválasztják az MTA-ról.
  • Az is lehetséges, hogy a kormány tárgyalásokba kezd az Akadémiával, amelynek a vége valamilyen, kompromisszumok árán elinduló reform, átalakítás lesz.
  • Harmadik opcióként azt említették, hogy a kabinet az elnökségi döntés egyes elemeit elfogadja, másokat elutasítja.
Azt pedig, hogy a kedd délutáni tüntetéssel egyidőben Orbán Viktor nyílt levélben válaszolt a Lendület-program kutatóinak, úgy értékelték, a kormányfő tulajdonképpen Palkovics László innovációs és technológiai miniszter helyett válaszolt. Forrásaink szerint egyébként az akadémiai kutatók nyomása, tiltakozása mindenképpen hozzájárult ahhoz, hogy ilyen döntés született az elnökség részéről.

"A csatában állva maradtunk"

A mai tüntetést szervező Akadémiai Dolgozók Fóruma az MTA Elnökségének határozata, és úgy általában a mai nap eseményei kapcsán Facebook-oldalán azt írta: "Kedves Mind! A mai napon a csatában állva maradtunk! Ez nagy szó, és ebből lehet építkezni. Köszönjük, hogy az elmúlt bő egy hétben velünk voltatok, és kérünk Titeket, hogy folytassuk együtt tovább! Köszönet minden szolidaritásért, és köszönet a sajtónak is! Ez jó, de még nem elég! Folytatjuk!"

Frissítve: 2019.02.12. 21:49

A mentelmi bizottság helyben hagyta a Tordaira és Varjura kirótt büntetést

Publikálás dátuma
2019.02.12. 19:56

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Nem kapott többséget a hatályon kívül helyezésről szóló kezdeményezésük.
Nem kapott többséget a mentelmi bizottság keddi ülésén Tordai Bence (Párbeszéd) és Varju László (DK) kezdeményezése a rájuk kirótt házelnöki pénzbüntetés hatályon kívül helyezéséről – közölte Hargitai János (KDNP), a bizottság elnöke a testület keddi ülése után újságírókkal. A kormánypárti politikus az MTI tudósítása szerint kifejtette: két fegyelmi ügy anyaga érkezett meg a bizottsághoz, Tordai Bencéé és Varju Lászlóé. A két ellenzéki politikus azt kérte a testülettől, hogy helyezze hatályon kívül az Országgyűlés elnökének azon döntését, amivel valamivel több mint félmillió forint tiszteletdíj-elvonást javasolt. Ezt a kezdeményezést azonban a bizottság elvetette, erről fogja tájékoztatni a parlamentet. Varju László azt mondta, az Országgyűlés elnökének büntetése arról szól, hogy a „rabszolgatörvény” vitája során ellenzéki képviselők egyértelműen a napirend meghiúsítását szerették volna elérni. Erről azonban szó sincs, véleménynyilvánítás történt – tette hozzá. Egyúttal megismételte: elfogadhatatlan, hogy 2925 módosító indítványt egyetlen szavazással vettek le a napirendről. Megjegyezte azt is, hogy a kormánypárti képviselők ugyanúgy hangoskodtak és kiabáltak aznap.
Decemberben az ellenzék látványos fellépéssel próbálta megakadályozni, hogy a fideszes képviselők megszavazzák a túlóratörvényt. Elfoglalták a lépcsőt, személyesen próbáltak beszélni Orbán Viktorral, sípoltak, dudáltak és szóban kérlelték a képviselőket. Mindez nem zavarta a kormánypárti képviselőket, akik a káosz közepette számos törvényt elfogadtak, köztük olyan jelentős jogszabályokat, mint a közigazgatási bíróságok felállítása. Egyébként több ellenzéki is sérelmezte, hogy bedugott kártya nélkül is működnek a szavazógépek, ami szerintük szabályellenes. Büntetést végül csak az ellenzéki tiltakozók kaptak.
Szerző

Gyöngyösi: A Fidesz a szélsőjobboldali párt Magyarországon

Publikálás dátuma
2019.02.12. 19:46

Fotó: Tóth Gergő
A Jobbikos politikus közölte: „ma már mindenhol úgy hivatkoznak hazánkra, mint egy olyan országra, amelyet egy szélsőséges és rasszista kormány irányít”.
Igencsak szemforgató, amikor az emberek agyát évek óta az antiszemita sorosozással mosó Orbán Viktor évértékelő beszédében ismét a Jobbik általa vélt szélsőségességét próbálja bizonygatni. Mindezt az én hét évvel ezelőtti, szerencsétlen parlamenti felszólalásommal illusztrálva” – írta kedden Gyöngyösi Márton a Facebook-oldalán. A Jobbik frakcióvezetője, elnökhelyettese hozzátette: úgy látszik, a Fidesznek mindennél jobban fáj az a beismerés, hogy immár ők a magyarországi szélsőjobboldali párt és ezt a bélyeget most igyekeznek valakire átragasztani. „Megpróbálhatnak még a Jobbik múltjából szerencsétlen és rossz kijelentéseket előrángatni, hogy megkérdőjelezzék néppárti politikánkat. Vádjaiknak azonban azért sincs valós alapja, mert néppárti politikánk egyik alapja éppen az a tanulság volt, hogy a Fidesz kormányzásán láthattuk, micsoda veszélyeket rejt az a politika, amely a gyűlöletre és ellenségképekre épül. Lehet, hogy a Jobbik korábban követett el hibákat, de beláttuk, hogy a valódi hazaszeretet nem épülhet a megosztásra” –  írta Gyöngyösi.   A politikus leszögezte, hogy „az a szerencsétlen felszólalás a kettős állampolgárságról és nem a származásról szólt”. „A rossz megfogalmazásért utána és azóta is többször elnézést kértem és egyértelművé tettem, hogy hibát követtem el és tanultam ebből az esetből. Az emberek származási és vallási alapon történő megkülönböztetését elutasítom és ismét bocsánatot kérek azoktól, akiket szavaim érintettek és akiket megbántottam. És éppen ezért bocsánatkérésem nem szól a hatalma megőrzése érdekében leggátlástalanabbul uszító és gyűlöletet keltő Orbán Viktornak, és a Fidesznek sem. Orbánnak és a Fidesznek semmiféle erkölcsi alapja nincs arra, hogy engem, vagy a Jobbikot számonkérje. Náluk ugyanis a zsidózásnak – szemben a Jobbikkal, ahol Szávay István benyújtotta lemondását faragatlan megnyilvánulásáért – nemhogy nincsenek következményei, de kifejezetten bátorítják is az útszéli rasszizmust” – emelte ki.
Szerinte Orbán Viktor nem a magyarországi zsidóságért aggódik, hanem saját hatalmáért és ennek érdekében bárkit és bármit képes felhasználni. „Arra például, hogy Soros Györgyből közellenséget csináljanak, még egy külföldi céget is leszerződtettek. Hazánk szégyenére az egész országot a 20. századi önkényuralmi rendszerek propagandájára emlékeztető, nem is annyira kódoltan antiszemita és rasszista hirdetésekkel plakátolták teli csak azért, hogy félelmet gerjesszenek és szavazatokat szerezzenek” – fűzte hozzá. Gyöngyösi közölte: levonta a tanulságot egykori felszólalásából és elnézést kért érte. „Most pedig felszólítom Orbán Viktort és kormánya propagandistáit, hogy ők is nézzenek magukba és hagyjanak fel azzal a szélsőséges politikával, amellyel sikerült Magyarországot Európa és a világ szégyenpadjára ültetni, hiszen ma már mindenhol úgy hivatkoznak hazánkra, mint egy olyan országra, amelyet egy szélsőséges és rasszista kormány irányít” – jelentette ki.
Szerző