Orbán üzent a tüntetőknek: "a tudományos kutatás szabadsága nem sérülhet"

Publikálás dátuma
2019.02.12 14:37

Fotó: Népszava/ Draskovics Ádám
Nyílt levélben válaszolt Orbán Viktor miniszterelnök a külföldről hazatérő fiatal kutatókat támogató Lendület-program nyerteseinek, akik - szintén nyílt levélben - néhány napja arra kérték a kormányfőt, hogy állítsa le az MTA átalakítását - tájékoztatta az MTI-t Havasi Bertalan, a miniszterelnök sajtófőnöke.
A miniszterelnöknek címzett, fiatal kutatók által küldött levélben azt írták, a Lendület-program segítette őket abban, hogy külföldről hazatérve, vagy a programnak köszönhetően itthon maradva megszerzett tudásukat itthon kamatoztassák, és Magyarországon folytathassák tudományos karrierjüket. A jelenleg zajló, érdemi tárgyalások nélküli átalakítási folyamat és az általa keltett bizonytalanság hosszú távon éppen azt rombolja le, amire az innovációs potenciál épül - áll a levélben. Ezért a kutatók azt kérték, függesszék fel a kutatás és innováció finanszírozásának "rohamléptekben történő és nem kellően átgondolt átalakítási folyamatát."
Orbán Viktor válaszában - melyet személyes honlapján tettek közzé - az áll:
"levelüket olvasva az a benyomás alakult ki bennem, hogy azonos fundamentumon állunk: mindannyian a magyar tudomány és a magyar emberek javát keressük. Ugyanakkor az is a dolgok rendjéhez tartozik, hogy adott problémákat olykor más nézőpontból, eltérő megközelítésből lát a tudós társadalom és másként a kormány. Éppen ezért fontos, hogy az egymással való párbeszéd során ne félinformációk irányítsanak minket, hanem az a közös cél, hogy munkánk révén egyszerre növeljük a magyar tudomány hírnevét és Magyarország versenyképességét."
A kormányfő szerint az vitán felül áll, hogy "a körülöttünk zajló változások ma olyan kihívásokat támasztanak, amelyek megoldásában a tudomány kiemelt szerepet játszhat. Egyetérthetünk abban is, hogy Magyarországon a tudományos munka feltételei érzékelhetően javultak, de még hiányzik a kutatás-fejlesztési és innovációs rendszerből az az elem, amely garantálná, hogy a tudásból közvetlen gazdasági haszon is keletkezzen. A nemzetközi innovációs rangsorok sajnos azt mutatják, hogy hazánk az európai országok között a gyengébben teljesítők között foglal helyet, érdekérvényesítő képességünk a jelentős tudományos és innovációs források megszerzésében acélosabb is lehetne. Ezért egy felelős kormánynak itt cselekednie kell" - szögezte le a miniszterelnök.
"Számunkra az látszik mindebből világosan, hogy a hazai ipar hozzáadott értékének növelése úgy lehetséges, ha kutatóintézeteink is összpontosítják erőforrásaikat az alapkutatások és az innováció területén egyaránt. Arra pedig, hogy mennyire olajozottan működhet egy olyan rendszer, ahol a kutatók egy-egy jól körülhatárolható kutatási témára kapnak állami támogatást, ma Magyarországon a Lendület-kutatócsoportok jelentik a legjobb példát" - írta. Orbán Viktor emlékeztetett: a kormány 2018. október 4-én úgy határozott, hogy a források emelése mellett felülvizsgálja a teljes struktúra működését, ennek részeként az akadémiai kutatóintézeti hálózatot is. "A cél az, hogy akárcsak az egyetemek átalakításánál, úgy a kutatás-fejlesztés területén is egy optimális, adminisztratív kötöttségektől mentes, de felelősségteljesebb és átláthatóbban működő rendszer jöjjön létre. Érték tehát nem veszhet el, 
és a tudományos kutatás szabadsága sem sérülhet"
- fogalmazott a miniszterelnök. "Remélem, hogy az új működési elvekről mihamarabb megkezdődik a konstruktív párbeszéd. A kormány képviseletében Palkovics László miniszter úr készen áll a tárgyalások folytatására" - zárta válaszlevelét Orbán Viktor.
Szerző

Junckernek elege van a gyűlöletből, jóbarátnak nevezte Orbánt

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:32

Fotó: AFP/ JOHN THYS
„Teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit” – mondta az Európai Bizottság elnöke.
Jóbarátjának nevezte Orbán Viktor kormányfőt csütörtökön Jean-Claude Juncker az újabb magyarországi tájékoztató kampány ellenére, és hangsúlyozta, hogy elég volt a gyűlöletből Európában. Juncker egy brüsszeli rendezvényen kérdésre válaszolva az MTI összefoglalója szerint azt mondta:
„teljességgel képtelen vagyok arra, hogy utáljak valakit. Nagyon meglepődtem, amikor láttam ezeket a gyűlölettel teli plakátokat Magyarországon, de nem adom fel, én nem vagyok olyan, pont az ellenkezője akarok lenni”.
Az Európai Bizottság elnöke hozzátette:
„nincs előrelépés Európában, ha a nemzetek egymás ellen harcolnak, nincs haladás gyűlölet mellett. Itt már tartottunk, elég volt belőle”.
Hétfő este Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be, hogy „tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről”. Megjelentettek hozzá egy képet is: ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható, azzal a szöveggel, hogy Brüsszel be akarja vezetni a kötelező betelepítési kvótát, gyengíteni akarja a tagállamok határvédelmi jogait, valamint „migránsvízummal” könnyítenék a bevándorlást. Az Európai Bizottság keményen válaszolt, és „sokkolónak” nevezte, hogy „egy ilyen nevetséges összeesküvés-elmélet ilyen szinten eluralta a közgondolkodást”, de a plakát téma volt az EU-ügyi miniszterek ülésén is, ahol a Magyarország elleni 7. cikkelyes eljárás keretében tárgyaltak a jogállam helyzetéről. Juncker később arról beszélt, hogy, „hazugságok ellen nem nagyon lehet mit tenni”. Lapunk arról is értesült, hogy a magyar kormány plakátkampánya miatt rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa az Európai Néppártban.

Gulyás: még 30 venezuelai család vár a "hazatérésre"

Publikálás dátuma
2019.02.21 12:29

Fotó: AFP/ JUAN VITA
Nem migránsok, hazatérők a venezuelai menekültek a Miniszterelnökséget vezető miniszter szerint.
Mintegy 300 menekültet fogadott be a súlyos politikai és gazdasági káoszba süllyedt Venezuelából Magyarország, írta meg csütörtökön az Index. A téma a Miniszterelnökséget vezető miniszter, Gulyás Gergely csütörtöki sajtótájékoztatóján is felmerült.
Mintegy 30 család vár még Venezuelában arra, hogy "hazatérjen" Magyarországra, mondta el Gulyás. A miniszter határozottan állította, hogy magyar állampolgárokról van szó: az 1990 óta hatályban lévő törvények szerint ugyanis akárhol éljen is, ha egy magyarnak gyereke születik, az is magyarnak számít, és ha erről nyilatkozatot tesz, állampolgárságáról papírt is fog kapni.
Akik nem tudják bizonyítani, hogy magyar felmenőkkel bírnak, azok pedig kedvezményes honosítási eljárással kaphatják meg az állampolgárságukat, mely során az eljáró intézmény eltekinthet még a feltételül szabott nyelvtudás meglététől is.