Harminc éve, február 15-én hagyta el az utolsó szovjet katonai egység Afganisztánt, véget vetve ezzel a mindkét oldalon rengeteg szenvedést és nagy vesztességeket eredményező tíz éves szovjet katonai intervenciónak. Az évforduló alkalmával az orosz parlament felsőháza, az állami duma olyan határozattervezetet készül elfogadni, amely megalapozatlannak és idejétmúltnak mondja ki a szovjet Népi Küldöttek Kongresszusának 1989-ben hozott, az afganisztáni katonai beavatkozást elítélő nyilatkozatát, közölte az AFP hírügynökség.
Az afganisztáni kivonulás egyértelműen Mihail Gorbacsov döntése volt, amely nagymértékben hozzájárult nemzetközi tekintélyének megalapozásához, ugyanakkor kétségtelenül a Szovjetunió összeomlásához is. A kabuli „testvéri rezsim” melletti szovjet beavatkozás nem érte el célját, iszonyatos gazdasági terhet jelentett az amúgy is komoly gazdasági gondokkal küszködő birodalomnak, rendkívül népszerűtlen volt a lakosság körében, a kivonulás viszont egyenlő volt a vereség beismerésével, ami előzménytelen volt a Szovjetunió történelmében.
Vlagyimir Putyin elnök, aki nem kis mértékben építi hatalmát az egykori történelmi nagyság, a szovjet birodalmi múlt, a Vörös Hadsereg második világháborús győzelmének nosztalgiájára, ezúttal az afganisztáni katonai beavatkozás „politikai újraértékelésének” adott zöld utat. Először 2015-ben állította azt a gyászos emlékű intervencióról, hogy „a Szovjetuniót fenyegető valós veszélyre adott válasz volt”, ugyanakkor elismerte, hogy egyben rengeteg hibát is elkövettek ennek során. Tavaly áprilisban bólintott rá arra a képviselői javaslatra, hogy a kivonulás 30 éves évfordulójára új politikai értelmezést kell adni a történteknek. A duma védelmi bizottsága január végén már tárgyalta az új javaslatot, amely történelmi igazságtalanságnak nevezi az afganisztáni szovjet katonai beavatkozás morális és politikai elítélését a Gorbacsov vezette Kongresszus által.
A mai határozattervezet szerzői már úgy értékelik, hogy a 10 éves katonai beavatkozás a terror- és egyéb szélsőséges csoportok, valamint a drogkereskedelem elleni harc része volt. A tervezetet egyelőre nem szavazta meg a parlament, az orosz kormányzat is némileg vonakodik az afganisztáni szovjet intervenció nyílt rehabilitálásától. Az ellenzéki Novaja Gazeta a tervezetet az afganisztáni háború áldozatainak emléke elleni sértésnek nevezte, amely megengedhetetlen egy 21 századi demokratikus jogállam keretei között.
A tervezetet valamilyen formában vélhetően elfogadja a duma a következő napokban. Ezzel Mihail Gorbacsov politikai örökségének második sarokkövét semmisíti meg a putyini rendszer, hiszen az 1987. december 8-án, Washingtonban aláírt, a közepes hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló INF-szerződés felmondása épp folyamatban van.
