“Nem lehet büntetni a régiókat a nemzeti kormányok mulasztásai miatt”

Publikálás dátuma
2019.02.13. 20:19

Fotó: AFP
Az Európai Parlament (EP) nem csökkentené, hanem a jelenlegi szinten tartaná a regionális támogatásokat az EU 2021-ben kezdődő hétéves költségvetésében. A képviselők tavalyi árakon 378,1 milliárd eurót költenének a fejletlenebb térségek felzárkóztatására és a szociális különbségek kiküszöbölésére. Ez 12,5 százalékkal — majdnem 50 milliárd euróval — több, mint amennyit az előterjesztő Európai Bizottság (EB) eredetileg javasolt. A szerdán elfogadott jelentés az EP álláspontját rögzíti a következő hosszútávú költségvetés harmadát kitevő támogatási politikáról. A hét közösségi alap — köztük a kohéziós és a szociális alap — finanszírozási szabályait rögzítő rendeletet a kormányoknak is el kell fogadniuk. Az intézményközi egyeztetés várhatóan a jövő héten megkezdődik. A parlament szerint nemcsak a fejletlenebb régiók felzárkóztatására rendelkezésre álló összeget kell növelni, hanem az uniós társfinanszírozás mértékét is. A képviselőtestület azt kéri, hogy a legelmaradottabb térségek esetében ez maradjon 85 százalék, szemben az EB által kezdeményezett 70 százalékkal. A képviselők elsősorban a kis- és közepes vállalatok versenyképességének javítására, az energiahatékonyságra és a klímaváltozás leküzdésére fordítanák a forrásokat. A szociális alapból származó támogatások jelentős részét a szegénység és a fiatalkori munkanélküliség felszámolására költenék. A migránsokat befogadó régiók is kiemelt segítségre számíthatnának a közösségi büdzséből. A parlament ugyanakkor leszavazta, hogy a felzárkóztatási alapok odaítélését a tagállamok gazdaságpolitikai vállalásainak a teljesítésétől tegyék függővé. Mint a jelentés egyik szerzője, a német szocialista Constanze Krehl fogalmazott: “Nem lehet büntetni a régiókat a nemzeti kormányok mulasztásai miatt”. 

Üzembe állhat az Északi Áramlat2

Megnehezíti, de nem teszi lehetetlenné az Oroszországból a Balti-tengeren keresztül Németországba érkező Északi Áramlat 2 gázvezeték üzembe állítását az EU gázpiaci szabályainak felülvizsgálatáról született informális megállapodás. Az egyezség értelmében az unión belüli és a nem uniós országokból érkező gázvezetékekre egyaránt vonatkoznának a közösségi előírások, köztük például a verseny- és átláthatósági szabályok. Az érintett tagállam — az Északi Áramlat 2 esetében Németország — ugyanakkor felmentést kaphat a szabályok teljesítése alól az Európai Bizottság döntése nyomán.

Frissítve: 2019.02.13. 21:46

Pénteken ismét drágulnak az üzemanyagok

Publikálás dátuma
2019.02.13. 15:11

Fotó: Népszava
Az újabb emeléssel a benzin átlagára 349 forintra, a gázolajé pedig 387 forintra nő.
A Mol bruttó 2-2 forinttal emeli a 95-ös benzin és a gázolaj nagykereskedelmi árát pénteken - értesült az MTI piaci forrásokból szerdán. Az emeléssel a benzin átlagára 349 forintra, a gázolajé 387 forintra emelkedik literenként. Az üzemanyagok ára legutóbb szerdán változott, a benzin és a gázolaj egyaránt 2 forinttal drágult. Az autósok 50 forintos különbséget is tapasztalhatnak a töltőállomások árai között.
Frissítve: 2019.02.13. 16:28

Újabb részletek láttak napvilágot az Orbán-ígéretből: kamatostul kérik vissza az asszonyhitelt, ha nem jön a baba

Publikálás dátuma
2019.02.13. 11:14
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Korántsem minden 40 év alatti feleségnek jár az Orbán Viktor által beígért kamatmentes hitel: csak azok élhetnek a lehetőséggel, akik gyereket is szülnek. Az egyáltalán nem lényegtelen részleteket mintha menetközben találná ki a kormány.
Újabb részletek derültek ki miniszterelnök által a fiatal házasoknak beígért kedvezményes hitellel kapcsolatban. Ezek alapján úgy tűnik, - az első bejelentésekkel ellentétben - a kölcsön nem jár majd minden 40 év alatti feleségnek, csupán azoknak, akik gyermeket is szülnek. A pontos feltételek azonban még mindig nem teljesen tiszták.   Orbán Viktor vasárnapi évértékelőjén még csupán arról beszélt: a 40 év alatti nők, akik először házasodnak, 10 millió forint kedvezményes kölcsönt kapnak. Novák Katalin, családügyi államtitkár hétfői sajtótájékoztatóján ezt azzal egészítette ki: kamatmentes hitelprogramról van szó, amely július 1-től indul, és csupán 3 évig lehet hozzá csatlakozni. Azt is elmondta: akinek július 1. után születik gyermeke, annak hiteltörlesztését felfüggesztik. A második gyermek után harmadrészben, a harmadik gyermek után teljes egészében elengedik a tartozást. Szavaiból azonban nem volt egyértelmű: a gyermekszülés a hitel felvételének vagy csak a törlesztés felfüggesztésének és elengedésének feltétele-e.   Rákérdeztünk ezért az Emberi Erőforrások Minisztériumánál (Emmi), a sajtóosztálytól azonban továbbra sem kaptunk egyértelmű választ. Azt írták: „a 10 millió forintos kamatmentes kölcsönt minden olyan 18-40 év közötti, első házasságában élő nő igényelheti, aki minimum 3 éves munka- vagy felsőoktatási jogviszonnyal rendelkezik, és 2019. július 1. után újonnan vállalt gyermeke születik. Ez a lehetőség várhatóan júliustól lép életbe és 2022 év végéig lesz elérhető.” Ez alapján tehát úgy tűnik, a kamatmentes hitel egyáltalán nem jár majd minden 40 év alatti feleségnek, csak azoknak, akik gyermeket is szülnek.   Az azonban továbbra sem világos, hogy ez előzetes feltétel lesz-e vagy elég csak megígérni, vagy még csak azt sem kell. Az Emmi ugyanis azt is jelezte: „a kölcsönt a nő felveheti már az idén július 1-től, a baba megszületése előtt is”. Szerettük volna megtudni: a korábbi felvételhez elég lesz-e a csokhoz hasonlóan egy ígéret a gyermek későbbi világra hozásáról, vagy a családi adókedvezmény mintájára egy már úton lévő magzat 91 napos korától lesz igényelhető a hitel, de erre egyelőre nem kaptunk választ. Novák Katalin az Inforádióban szerda reggel ugyanakkor azt mondta: „Nem várjuk azt, hogy nyilatkozzanak a fiatalok arról, hogy hány gyermeket szeretnének." A menetrend szavai szerint a következő lesz: „A házaspár felveszi a tízmillió forintot, és elkezdik törleszteni az 50 ezres részleteket. Ha öt éven belül megszületik az első gyermek, a törlesztést három évre felfüggesztik. A második gyermek után szintén hároméves visszafizetési szünet következik, és a fennálló tartozás 30 százalékát elengedik. A harmadik gyermek után a teljes maradék tartozást már nem kell visszafizetni.” Azt is jelezte ugyanakkor: ha nem születik meg 5 éven belül az első gyermek, akkor a kölcsön piaci kamatozású lesz, és a kamattámogatást is vissza kell fizetni. Novák Katalin azt is megerősítette, hogy a belépés lehetőségét három évre hirdetik meg, a hitel járulékos költségeit pedig átvállalja az állam. Az Echo tv reggeli műsorában pedig azt is kifejtette: ha egyedül marad az édesanya vagy önhibán kívül nem születik meg a gyermek, akkor vissza kell fizetni ugyan a kölcsönt, de semmilyen kamattámogatás visszafizetésével nem kell számolni. Ez minden olyan esetre igaz, amikor van arra igazolás, hogy nem a saját hibájukból nem vállaltak gyermeket a fiatalok. Válás esetén a hitel terhe is megoszlik, a fennmaradó tőketartozást is megosztva kell a párnak visszafizetnie - ez utóbbit már az ATV kedd esti Egyenes beszéd című műsorában mondta az államtitkár.  

Kié lesz a kockázat?

Nyitott kérdés ugyanakkor: lesz-e a fenti feltételeken túl bármiféle előzetes hitelbírálat, illetve ki – az állam, a bank vagy az adós - viseli-e majd a nemfizetés kockázatát. A szaktárca erre nem adott választ lapunknak, mindössze annyit közöltek: a pénzintézetek nyújtják majd a kölcsönt, és a kormányrendelet kidolgozása már zajlik. Novák Katalin az ATV-ben viszont arról beszélt: a hitelfelvétel esetében mindenféle hitelbírálati díjat és járulékos költséget elenged a kormány. Ez alapján tehát valószínűleg számítani kell hitelbírálatra.   Veres Patrik, a Bank360 szakértője érdeklődésünkre elképzelhetetlennek tartotta, hogy ne legyen valamilyen, legalább a jövedelmet és a munkaviszonyt érintő hitelbírálat ezeknél a kölcsönöknél. Rossz üzenete lenne egy hitelbírálat nélkül felvehető hitelnek, hiszen egy ilyen konstrukció azokat a családokat is hitelfelvételre ösztökélne, akiknek ezt a pénzügyi alapjai nem tennék lehetővé. Ez felelőtlenség volna, és sok családnak okozna komoly problémát a jövőben – fogalmazott. Szerinte lényeges kérdés az is, hogy az állam vállal-e valamilyen garanciát arra az esetre, ha az ügyfél nem fizet, az adósok számára pedig az: milyen büntetés lesz nemfizetés esetén.   A bankok jelenleg nem adnak könnyen egy ekkora összegű, szabadfelhasználású hitelt, és a túlzott eladósodottságot az MNB is igyekszik fékezni a jövedelemarányos törlesztőrészlet-szabályok szigorításával. Személyi kölcsön formájában mindössze 4 banknál érhető el jelenleg 10 millió forintos szabadfelhasználású hitel. Ekkora összegben nagyon kevesen is vesznek fel ilyen típusú kölcsönt – a jellemző összeg 1-2 millió forint -, hiszen ahhoz viszonylag magas jövedelem szükséges. Egy 10 millió forintos személyi kölcsön törlesztőrészlete még a leghosszabb, 84 hónapos futamidő esetén is havi 155 ezer forint. Ehhez pedig minimum 310 ezer forintos nettó havi jövedelmet kell felmutatni. Az adósságfékszabály szerint ugyanis csupán a nettó jövedelem 50 százalékára rúghat a havi törlesztőrészlet. Minél alacsonyabb ráadásul az adós jövedelme, annál nagyobbak a törlesztőrészletek, a bankok ugyanis a magasabb nemfizetési kockázat miatt több kamatot számolnak fel.   Az első házasoknak kínált hitel törlesztőrészletét ugyanakkor havi 50 ezer forintban korlátoznák. Ez viszont csak hosszabb futamidő alatt lehetséges. Az Emmi tájékoztatása szerint a kamattámogatás futamideje maximum 20 év lehet: ez a Bank360 kalkulációi szerint havi 41 666 forintos törlesztőrészletet jelent. A személyi hitelek piacán jelenleg ilyen hosszú futamidő nem is létezik. Szabad felhasználásra ugyanakkor jelzáloghitelt is fel lehet venni: ebben a konstrukcióban már minden banknál elérhető a 10 millió forintos kölcsön és a 20 éves futamidő is. Viszont ingatlanfedezet is szükséges hozzá. Itt - 10 évre rögzített kamat esetén - a legjobb ajánlatnál is 7,3 százalék a teljes hiteldíjmutató, vagyis ehhez képest a gyereket vállaló fiatal házaspárok legalább havi 30 ezer forintot nyernek a kamatmentes kölcsönnel. 

Még mindig jelentős a késedelmes hitelfizetés

A késedelmes fizetésre vonatkozó adatokból jól látható, hogy a probléma a nagyobb összegben kínált szabadfelhasználású jelzáloghiteleknél van. Itt – annak ellenére, hogy akár a lakás is elúszhat - a nemfizető ügyfelek száma jelentős: a 928 milliárd forintnyi kihelyezett szabadfelhasználású jelzáloghitelből 116 milliárd forintnyi 90 napon túli fizetési késedelemben van. A jellemzően kisebb összegekben felvett személyi hiteleknél viszont a bruttó 628 milliárd forintból csupán 18 milliárd forint a késedelmes fizetésű.   

Szerző
Frissítve: 2019.02.13. 14:58