A feloszlásra is felkészül a Jobbik

Publikálás dátuma
2019.02.15. 07:35

Fotó: Vajda József
Ha az adóhivatal nem ad részletfizetési lehetőséget a Jobbiknak az Állami Számvevőszék (ÁSZ) által kiszabott büntetések törlesztésére, akkor a párt ellen felszámolás indul – tudtuk meg a Jobbik elnökétől.
Sneider Tamás közölte: a múlt pénteken vették át azt az ÁSZ-értesítést, amely szerint a legutóbbi, 136 milliós bírságot 15 napon belül kellene utalni, ha nem kapnak részletfizetési lehetőséget. A pártelnök jelezte, felvették a kapcsolatot az adóhivatallal, eddig csak szóbeli egyeztetés történt.
Sneider Tamás szerint normális körülmények között nem kellene számolni azzal az eshetőséggel, hogy a hatalom adminisztratív úton megszünteti a legnagyobb ellenzéki pártot, de – tette hozzá – a Jobbik felkészült mindenre: „nem szabad úgy tennünk, mintha demokratikus országban élnénk”. A felszámolási eljárás – folytatta – akár évekig is elhúzódhat. A Jobbik parlamenti frakciójának tagjai már elhatározták, hogy ha megszüntetik a pártot, akkor független képviselőként folytatják. Azt, hogy magával a párttal mi lesz, egyelőre nem tudni. Elképzelhető például, hogy a Jobbik más néven alakul újjá: a jogászok most dolgoznak a lehetséges forgatókönyveken. Erről jövő szombaton, a Jobbik rendkívüli kongresszusán várható döntés – mondta Sneider Tamás.
Mennyire reális veszély a párt megszüntetése? Horváth Bálint, az ÁSZ kommunikációs vezetője azt mondta: a számvevőszék által megállapított tiltott támogatás jogkövetkezményeit nem az ÁSZ, hanem a vonatkozó törvényi előírások határozzák meg. Ennek érvényesítése a törvényben meghatározott hatóság kizárólagos jogköre – ebben a témában az Állami Számvevőszék nem illetékes. Kerestük az adóhatóságot és az államkincstárat is, kérdéseinkre lapzártáig nem kaptunk választ.
Sneider Tamás kérésünkre részletes tájékoztatást adott anyagi helyzetükről. Mint mondta, január elsejétől kezdte részletekben törleszteni a Jobbik azt a 331 millió forintot, amit a parlamenti választás előtt – az ÁSZ  jogsértőnek tartott megállapítása szerint – tiltott támogatásként kapott. Ez negyedévente mintegy 40-50 millió forintos kiadást jelent: a Jobbiknak két éven keresztül kell fizetnie a részleteket. A számvevőszék eljárása miatt a Jobbik elesett további 331 millió forintos állami támogatástól is. Ezt a pénzt az államkincstár levonta, a párt idén már kapott 50-60 millió közötti összeget a költségvetéstől – közölte Sneider. Csakhogy közben megjött az újabb ÁSZ-büntetés, a számvevőszék ismét 136 millió forintos tiltott finanszírozást talált a Jobbiknál. Ezzel életbe lépett a már ismert forgatókönyv: a párt ugyanekkora állami támogatásnak is búcsút mondhat. A Jobbik büntetése így már az 1 milliárd forinthoz közelít. (Emlékeztetőül: a Jobbik bármennyire is abszurdnak tartja a számvevőszék megállapításait, az ÁSZ döntése ellen nincs jogorvoslati lehetőség.) A Jobbikban arra számítanak, hogy áprilisban már nem kapják meg az államkincstártól a negyedévente esedékes költségvetési apanázst. Sneider Tamás közlése szerint a Jobbik számláján jelenleg mintegy 20 millió forint van. A párt parlamenti képviselőitől is érkeznek – esetenként milliós nagyságrendű – felajánlások, és magánszemélyektől is folynak be adományok, pedig a Jobbik nem is tett közzé támogatást kérő felhívást. Az előző büntetésből esedékes részletet valahogy még össze tudják szedni, de – mondta Sneider – ezzel kiürül a pártkassza.
A mostani 136 milliós büntetést már nincs miből kifizetni, csak a részletfizetés "menthetné meg" a pártot.

Egy elmaradt feljelentés

Az Országos Roma Önkormányzat tegyen büntetőfeljelentést Sneider Tamás jobbikos pártelnök ellen rasszista megnyilvánulása miatt – hangzott el a javaslat a testület csütörtöki közgyűlése előtt. Az indítvány nem kapott többséget. Mint emlékezetes, Sneider egy titokban készített felvételen viccesnek szánt stílusban arról beszélt, hogy „jöhetnek a cigányok, én mindenkit agyonütök”. Cz. G.

Szerző
Témák
Jobbik

Babakölcsön: álmodni házat, kocsit, kandallót

Publikálás dátuma
2019.02.15. 06:35
A leszakadó térségekben tízmillió forint óriási összeg, hiszen a legszegényebb falvakban már néhány százezer forintból házat leh
Fotó: Kállai Márton / Népszava
A leszakadó térségekben sokak fantáziáját lódította meg a kormány hétpontos akcióterve: 10 milliós ábrándok és a valóság.
– Megdobogtatta a méhem – jegyezte meg pikírten Katalin, amikor az iránt érdeklődtünk nála, hallott-e Orbán Viktor vasárnapi bejelentéséről, mely szerint tízmilliós, kedvezményes kölcsönt kaphatnak azok a családos, 40 év alatti, legalább három év munkaviszonnyal rendelkező nők, akik gyermeket vállalnak a jövőben. – Komolyan azt hiszi a kormány, hogy valaki pénzért szül gyereket? Ráadásul ennyiért? Tízmillióból még lakást sem tudnék venni, nemhogy felnevelni őket! Már csak azt várom, gyártsanak valami frankó szlogent hozzá. De nem is kell új, átvehetnék az ötvenes évek jelmondatát: Lánynak szülni dicsőség, asszonynak kötelesség! Lassan úgyis ott tartunk… A 32 éves, kétdiplomás kaposvári nő nem titkoltan propagandát lát a kormány újabb, népesedésjavító programja mögött, ám sokan úgy vélik, valóban komoly hatással lesz a születésszámra az ösztönzésképp bedobott összeg.
– Nemcsak házat, de autót is vehetünk – lelkesedett az egyik somogyjádi bolt előtt Judit. – Azt mondták, a tízmillió mellett még 2,5 milliót adnak kocsira is. A 24 éves nő beszélgetés közben egy alvó kislányt ringatott a babakocsiban. Kereskedelmi szakiskolát végzett, felszolgáló a végzettsége, nyolcórás, bejelentett munkahelye azonban eddig csak néhány hónapig akadt, jellemzően négy órában, kiskönyvvel dolgozott, s fizetése nagy részét zsebbe kapta.
– A párommal a szüleinél lakunk, de most talán el tudnánk költözni – magyarázta. – Tízmillióért simán kapunk házat a faluban, még berendezésre is maradna valamennyi. Például egy kandallóra. Azt nagyon szeretnék! A gyerek pedig nem gond, úgyis akartunk tesót a kislánynak, hát akkor lesz neki kettő. Vagy három. Meg persze össze kell majd házasodni, de az csak egy papír, azaz könnyen meglesz. Egy faluval arrébb Imola gyerekszámban már most megfelel a követelményeknek, hiszen 25 évesen már három aprósággal sétál az utcán. Ő is hallott a tízmilliós lehetőségről, meg az autóról, s kész tényként közli, hogy hamarosan egyenesbe fordul az életük. Csak akkor lombozódott le, amikor rákérdeztünk a három éves munkaviszonyára. - Amikor nem gyesen voltam, közmunkában dolgoztam, az is számít? – érdeklődött reménykedve. – Abból van úgy húsz hónapom, ha kell, elmegyek még majd dolgozni. Az Öreglakhoz tartozó Barátihegyen tízmillió forint nagyjából olyan elképzelhetetlen összeg, mint egy átlagembernek Mészáros Lőrinc százmilliárdjai: a településen akár néhány százezer forintból házat lehet venni, s akár egy a rendszerváltással egyidős autónak is komoly a becsülete.
– Nekünk úgysem adnak, a cigány ebből is kimarad majd – legyintett a 31 éves Ibolya. – Amúgy is teljesíthetetlenek a feltételek, hiszen kinek van itt hároméves munkaviszonya a fiatalok közül? Nekem is csak két év, az is közmunkában. És esély sincs rá, hogy növeljem, örülünk, ha a férfiak kapnak.   - Hülyeséget beszélsz, Ibi! – torkollta le Mária. – Ami jár a magyarnak, az nekünk is. Nem mondta a tévében a Viktor, hogy a cigány nem kaphat. Azt akarják, legyen sok gyerek. Hát nekem van öt. Tízmillióért szülök neki még ötöt, ha kell. Ahogy a többiek, Mária sem hallott arról, hogy a beígért pénz nem ajándék, hanem kölcsön, azaz elvileg törleszteni kell, még ha kamatmentesen és kedvezményekkel is. – Ötvenezer?! – döbbent meg az ötgyerekes asszony a várható, havi törlesztőrészlet hallatán. Aztán elgondolkodott, majd máris jött a megoldással. – Azt mondták, ha megszületett az első gyerek, három évig nem kell fizetni. A második után dettó. A harmadiknál meg elengedik az egészet. Hát akkor csak az elsőig kell megoldani: azt meg fizetem a tízmillióból… Hasonlóan optimistának mutatkozott a kisberényi Anita. Huszonkilenc éves korára neki a három év munkaviszonnyal sem akadt problémája, s tavalyi esküvője óta a hivatalos papírja is megvan: családos.
– Alapvetően nem bírom az Orbánt – jelentette ki. – De ha ez az ígéret valós, azaz három gyerek után nem kell visszafizetni a tízmilliós kölcsönt, négynél pedig nem kell adót fizetni és az autóba is beszállnak, akkor megemelem előtte a kalapom. Mert ezzel azért el lehetne indulni. Például be tudnánk költözni Tótiba, de akár még közelebb a Balatonhoz, ahol mindig van munka. És ezek a többség számára nem olyan feltételek, hogy ne lehetne megpróbálni teljesíteni. Persze, van benne elég sok buktató, mert mi van, ha nem jön össze annyi baba, akkor miből fizetem a megemelt törlesztést, de még mindig nagyobb az esélyem, mint most.

Kétségek között hagyott közmunkások

Napok óta nem válaszol az Emberi Erőforrások Minisztériuma azon kérdésünkre, hogy a közmunkások részt tudnak-e majd venni a fiatal házasoknak kínált kamatmentes hitelprogramban, és lesznek-e bármiféle jövedelmi feltételei a kölcsön felvételének. A programról jelenleg annyit lehet tudni: ahhoz a 18-40 év közötti, első házasságukban élő nők csatlakozhatnak majd július 1-től három éven át. A kedvezmény nem a már meglévő gyerekekre jár, hanem a július 1-je után született babákra. Ha a hitel felvételét követő öt éven belül nem születik meg az új baba, a kamatmentes, maximum 10 millió forintos hitel piaci kamatozásúvá válik, és az addigi kamattámogatást is vissza kell majd fizetni. Ha viszont július 1-je után születik egy gyermek, akkor 3 évig nem kell törleszteni az 50 ezer forintban maximalizált részleteket. A második gyermek után a tartozás harmadát, a harmadik után az egészet elengedik. A hitel felvételének feltétele egy legalább 3 éves felsőoktatási jogviszony vagy munkaviszony. Ezzel kapcsolatban kérdeztük a tárca sajtóosztályát: a munkaviszonynak folyamatosnak kell-e lennie, és ha igen, úgy az azt jelenti-e, hogy a közmunkások ki vannak zárva a programból? A közfoglalkoztatási jogviszony ugyanis a munkaviszony egy olyan speciális formája, amely csak határozott időre és legfeljebb 12 hónapra létesíthető. A közmunkaprogramokat pedig 3 vagy 6 hónapra, vagy legfeljebb egy évre hirdetik meg. A tárcától azt is szerettük volna megtudni: lesz-e a hitel felvételekor előzetes hitelbírálat, kötheti-e a folyósítást a bank bizonyos szintű jövedelemhez. Banki szakértők szerint elképzelhetetlen, hogy ekkora, fedezet nélküli hitelösszeg felvételét ne kössék valamiféle jövedelemvizsgálathoz, a szaktárca azonban nem válaszol ezen kérdéseinkre. Mint ahogyan arra sem: a 18-19 éves dolgozó fiatalok, vagy 18-20 éves egyetemisták és főiskolások hogyan juthatnak majd hozzá a hitelhez, hiszen – miután 16 éves korig tankötelezettség van, a felsőoktatásba pedig legkorábban 18 éves korban lehet bekerülni - nem lehet még három éves munkaviszonyuk vagy felsőoktatási jogviszonyuk. Varga Dóra

Szerző
Témák
szegénység
Frissítve: 2019.02.15. 06:45

Szakaszgyőzelmet aratott a dohánylobbi

Publikálás dátuma
2019.02.15. 06:00
Míg 2014-ben a 14 és 25 éveseknek a 25 százaléka cigarettázott, addig mostanra már 39 százaléka
Fotó: Lakos Gábor / Népszava
A kormányzat elismerte, legyűrték a cigarettagyártók, ezért nem szigorítja most tovább a szabályokat. Újra egyre több fiatal gyújt rá.
Miközben az elmúlt négy évben több mint másfélszeresére nőtt a dohányzó fiatalok aránya, a kormányzat két évvel elhalasztotta a cigarettásdobozok egységes fehérbe öltöztetését. Pedig, ott ahol ezt bevezették, például Ausztráliában, rövid időn belül mérsékelte a 14-25 évesek körében a dohányzást. A kormányzat a visszakozását lapunk kérdésére azzal magyarázta, hogy ez egy olyan terület, ahol a piaci szereplőknek nagy a lobbi ereje. Egy ausztrál felmérés szerint a fiatalok már kevésbé tartják vonzónak a dohányzást, ha a cigarettásdobozon nem látszik, hogy az márkás.
Ausztráliában 2012-ben márkátlanították a cigarettás dobozokat, ami után bizonyítottan kevesebb fiatal gyújtott rá. Nálunk májustól kényszerítették volna a gyártókat arra, hogy csak egyszínű, márkajelzés nélküli csomagokat használjanak. Csakhogy a döntéshozók az év végi törvénykezési hajrában módosították a jogszabályt, és 2022-ig adtak haladékot a cégeknek. Sőt, további lazításként még azt is lehetővé tették, hogy az addig legyártott, márkajelzéses dobozokba csomagolt raktárkészleteket 2022 után is forgalmazhatják. Bár kérdéseinket az Emberi Erőforrások Minisztériuma sajtóosztályára, és a Miniszterelnökségre is elküldtük, érdemi választ nem kaptunk. Csupán azt tanácsolta a szaktárca, hogy ezzel a kérdéssel forduljunk a Pénzügyminisztériumhoz, illetve Lázár János dohányzásügyi miniszterelnöki megbízotthoz. Az egykori kancelláriaminiszter sajtóval foglalkozó munkatársától, Göbl Vilmostól azt a választ kaptuk, nagyon komoly eredmény, hogy 2022-ben egyáltalán bevezetik ezt az intézkedést. Ez ugyanis olyan terület, ahol a piaci szereplők a lobbi erejükkel megpróbálják hátráltatni a rájuk kedvezőtlen intézkedéseket. Hozzátette: a dohányzás visszaszorításáért a rendszerváltás óta az Orbán-kormány tett a legtöbbet. Így 2010 és 2014 között megtiltották a zárt légtérben való dohányzást, átalakították a dohányáruk kiskereskedelmi rendszerét, s arra kötelezték a gyártókat, hogy lássák el egészségvédő feliratokkal és ábrákkal a cigarettás dobozokat. Mindemellett többször emelték a cigaretta jövedéki adóját is. Joó Tamás, a Semmelweis Egyetem közgazdásza a Portfóliónak adott minapi nyilatkozatában arról is beszélt, hogy a mostani lépés az egyencsomagok bevezetésének két és fél évvel való halasztása azért is sajnálatos, mert a dohányfogyasztás csökkenése 2014 után megállt. Miközben a fiatalok körében ismét drasztikusan emelkedik a dohányosok aránya. A mintegy 2,5 millió hazai dohányos átlagosan 17,5 éves korábban gyújtott rá először. Az Mfor által minap idézett statisztika szerint tavaly már 17 százalékkal több cigarettát szívtak el a magyarok, mint egy évvel korábban. A fogyasztás a legdrasztikusabban a fiatalok körében nőtt. Bodrogi József egészséggazdász szakember az Eurobarométer legfrissebb számaira hivatkozva állítja: míg 2014-ben a 14 és 25 éveseknek a 25 százaléka cigarettázott, addig mostanra már 39 százaléka. S ami még nagyobb baj, hogy mind több vágott dohány fogy, ugyanis míg a finomra vágott dohányból sodort 20 darab cigaretta átlagára 500 forint, addig a dobozban megvásárolhatóé 1200. A fiatalok között pedig értelemszerűen az olcsóbb jobban fogy. S amíg a dobozos cigarettákon van szűrő, addig a sodort szálon nincs, azaz a vágott dohányt használók egészségkockázata nagyobb. Bodrogi József szerint a dohányzó fiatalok arányában visszaértünk oda, ahonnan 2010 előtt indultunk, amikor a fiatalok 40 százaléka volt dohányos. Azaz nagyon is szükség lenne további, olyan határozott, dohányzás elleni lépésekre, mint a csomagolás tervezett egységesítése. Bodrogi József emlékeztetett az Ausztrál példára, ahol márkajelzés nélküli egyszínű cigarettás dobozok sokat veszítettek népszerűségükből, mert úgy vélték: az azokban lévő cigaretták rosszabb minőségűek, és nincs különbség az egyes márkák között.
Szerző
Frissítve: 2019.02.15. 08:35