Akadémia: Nem érdemes szétszedni egy csapatot, amivel Bajnokok Ligáját nyerhetünk

Focihasonlatokkal írta le a Magyar Tudományos Akadémia, mire büszkék a kutatóhálózat tagjai.

Nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat – erre hívta fel a figyelmet a honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A cikkben futballhasonlattal magyarázták el, mire büszkék az akadémiai kutatóhálózat tagjai.

Mint írták, a magyar tudomány és innováció új, erősebb „nemzeti válogatottját” a legjobb hazai gárdára kellene alapozni: az MTA majdnem 5000 főt, köztük 3000 kutatót foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van.

Ezt követően ábrákkal mutatták be, miért „topcsapat az MTA”, azaz miért van Európa élvonalában kutatóinak teljesítménye.

Kiemelték, hogy Magyarország a régió más országaival összehasonlítva kiemelkedően eredményes az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain. Azt írták, hogy az ERC a tudományban a „Bajnokok Ligája”, és az ERC-pályázatokon elnyert támogatás jelentős összeg, egy már önálló kutatócsoporttal rendelkező kutató ötéves, közel 2 millió eurós programot indíthat.

Úgy folytatták, hogy az ERC-nyertesek támogatása a nagy európai futballklubok által kínált szerződésekhez hasonlíthatók, azzal a lényeges különbséggel, hogy itt a játékos dönti el, melyik klubban játszik, azaz melyik intézménybe viszi a pénzt. Ezért is fontos, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának alapműködése biztosítva legyen, különben a nyertes kutatók nem tudnak magyar intézeteket választani, a legjobbjaink nem tudják hazahozni a pénzt.

Majd kiemelték, hogy egy sikeres klubcsapatnál nem szoktak a szponzorok beleszólni abba, az edző milyen stratégiát követ és követel meg játékosaitól, és abba sem, hogy a játékosok mit csináljanak a pályán. Egy sikeres futballcsapat szponzorai jól tudják, hogy a csapat egyenletesen jó, sőt folyamatosan fejlődő teljesítménye áll az érdekükben, ehhez pedig kiszámítható, támogató háttérre van szükség – tették hozzá.

Az akadémiai kutatók teljesítményét jól példázza az is, hogy sokan – az analógiánál maradva – kis pénzből is nagy focit mutatnak be. A 2017-es adatok szerint például a Magyarországéhoz hasonló nagyságú és lélekszámú Csehországénál sokkal kisebb éves költségvetésből sokkal alacsonyabb létszámmal működtek az MTA kutatóhelyei , ugyanakkor minden 100 000 eurónyi intézményi költségvetés sokkal jobban hasznosult.