Akadémia: Nem érdemes szétszedni egy csapatot, amivel Bajnokok Ligáját nyerhetünk

Publikálás dátuma
2019.02.14 14:54

Fotó: Népszava
Focihasonlatokkal írta le a Magyar Tudományos Akadémia, mire büszkék a kutatóhálózat tagjai.
Nem érdemes szétszedni egy olyan csapatot, amellyel Bajnokok Ligáját is nyerhetünk, inkább köré kell szervezni a válogatottat – erre hívta fel a figyelmet a honlapján a Magyar Tudományos Akadémia (MTA). A cikkben futballhasonlattal magyarázták el, mire büszkék az akadémiai kutatóhálózat tagjai. Mint írták, a magyar tudomány és innováció új, erősebb „nemzeti válogatottját” a legjobb hazai gárdára kellene alapozni: az MTA majdnem 5000 főt, köztük 3000 kutatót foglalkoztató kutatóintézet-hálózatának teljesítménye nemzetközi szinten is kiemelkedő, a ráfordított erőforrásokhoz viszonyítva pedig Európa élvonalában van.
„Ahogyan annak idején a Honvédot és az Aranycsapatot, vagy – külföldi példát is hozva – körülbelül 20 évvel később az Ajaxot és a Cruyff nevével fémjelzett holland tizenegyet összeállították, úgy lehetne most a tudományos élet szövetségi kapitányának is egy már meglévő, nemzetközi szinten is folyamatosan bizonyító »klubcsapatra« alapozni az új magyar »K+F+I nemzeti válogatottat«. Ez a csapat nem más, mint a Magyar Tudományos Akadémia kutatóintézet-hálózata, amelynek szakmai felügyeletét az MTA Köztestülete, azaz Magyarország legkiválóbb tudós társasága végzi”
– fogalmaztak.
Ezt követően ábrákkal mutatták be, miért „topcsapat az MTA”, azaz miért van Európa élvonalában kutatóinak teljesítménye. Kiemelték, hogy Magyarország a régió más országaival összehasonlítva kiemelkedően eredményes az Európai Kutatási Tanács (ERC) pályázatain. Azt írták, hogy az ERC a tudományban a „Bajnokok Ligája”, és az ERC-pályázatokon elnyert támogatás jelentős összeg, egy már önálló kutatócsoporttal rendelkező kutató ötéves, közel 2 millió eurós programot indíthat.
„Puskás Ferenc szállóigévé vált mondását kölcsönvéve ezzel a nagy pénzzel már nagy focit lehet játszani, vagyis az adott téma legkiválóbb kutatóit lehet összegyűjteni, és számukra kiemelkedően jó körülményeket lehet biztosítani a kutatáshoz”
– közölték.
Úgy folytatták, hogy az ERC-nyertesek támogatása a nagy európai futballklubok által kínált szerződésekhez hasonlíthatók, azzal a lényeges különbséggel, hogy itt a játékos dönti el, melyik klubban játszik, azaz melyik intézménybe viszi a pénzt. Ezért is fontos, hogy az MTA kutatóintézet-hálózatának alapműködése biztosítva legyen, különben a nyertes kutatók nem tudnak magyar intézeteket választani, a legjobbjaink nem tudják hazahozni a pénzt. Majd kiemelték, hogy egy sikeres klubcsapatnál nem szoktak a szponzorok beleszólni abba, az edző milyen stratégiát követ és követel meg játékosaitól, és abba sem, hogy a játékosok mit csináljanak a pályán. Egy sikeres futballcsapat szponzorai jól tudják, hogy a csapat egyenletesen jó, sőt folyamatosan fejlődő teljesítménye áll az érdekükben, ehhez pedig kiszámítható, támogató háttérre van szükség – tették hozzá.
Az akadémiai kutatók teljesítményét jól példázza az is, hogy sokan – az analógiánál maradva – kis pénzből is nagy focit mutatnak be. A 2017-es adatok szerint például a Magyarországéhoz hasonló nagyságú és lélekszámú Csehországénál sokkal kisebb éves költségvetésből sokkal alacsonyabb létszámmal működtek az MTA kutatóhelyei , ugyanakkor minden 100 000 eurónyi intézményi költségvetés sokkal jobban hasznosult.
„Ha ugyanis a ráfordított erőforrások fényében nézzük, akkor az MTA kutatóhelyein született tudományos publikációk száma, illetve egy-egy adott szakterület legjobb 25 százalékába tartozó folyóiratban megjelent cikkek száma alapján az első helyen áll Európában a magyar kutatók teljesítménye”
– hangsúlyozták a cikkben.
Frissítve: 2019.02.14 15:04

Több mint tizenhét tonna élő nyulat rendelt az Állatkert

Publikálás dátuma
2019.03.25 20:37
Képünk illusztráció
Fotó: AFP
Ebből 4,5 tonna egynapos kölyök lesz, „a takarmánynyulakat” az állatkert ragadozó lakóinak szánják.
Kissé morbid felhívás jelent meg az uniós közbeszerzési értesítőben: a Fővárosi Állat- és Növénykert két éves időtartamra rendelne „takarmánynyulat” vagyis a helyi ragadozók ellátására szánt élő állatokat, legfeljebb 34,7 millió forint értékben.
A felhívás meghatározza, hogy 17,5 tonna, állatorvosilag ellenőrzött állományból származó, selejt élő nyulat vennének ebből az összegből, a tételből 4,5 tonna pedig újszülött selejt nyúlfióka lesz. Ajánlatot április 23-áig tehetnek a reménybeli nyúlbeszállítók.

Kásler meglóbálta a főigazgatók feje fölött a szívlapátot

Publikálás dátuma
2019.03.25 19:46

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
Kásler Miklós miniszter megint nem várt izgalmat okozott a kórházvezetőknek, amikor egy háttérbeszélgetésen talányosan kijelentette: tíz kórház főigazgatói posztjára írt ki pályázatot. Az egyik kormányközeli portál tudósítása szerint a tárca vezetője arról beszélt, hogy „a kórházak adósságának mintegy kétharmadát 28 intézmény okozza. Ezért is hirdettek meg 10 kórházban is vezetői pályázatokat, hogy olyan szakemberek kerülhessenek az intézmények élére, akik képesek elérni a hatékonyabb gazdálkodást.” A tudósítás szerint beszélt arról, hogy a kiírt kórház-igazgatói pályázatok azt a célt is szolgálják, hogy az állami rendszerben is mindenkor megfelelően kezeljék a rendelkezésre álló forrásokat. A főigazgatók körében az a hír, hogy legalább tízük „lapátra került” meglehetős riadalmat okozott. Volt aki gyorsan számba vette, hogy kik lehetnek a legeladósodottabbak, de például a lista elején állók közül a Honvéd Kórház főigazgatójának leváltására vagy kinevezésére nincs is hatásköre a humán miniszternek. Az ötszázmillió feletti adósok között több fővárosi intézmény is van, köztük a Szent János, amely élére néhány hete cseréltek főigazgatót. Menesztették Kázmér Tibort és az intézmény vezetésével pályázat nélkül bízták meg Takács Pétert a tárca addigi egészségpolitikai főosztályvezetőjét. Ha a főigazgató cseréket az eladósodás nagysága vezérelné akkor veszélyben lehet a Békés megyei Központi kórház, a Jász-Nagy-Kun Szolnok Megyei kórház, a fővárosi Bajcsy, a Dél-Pesti Centrum, és a Péterfy kórház főigazgatójának a széke.  Lapunknak többen azt is megjegyezték, hogy a kórházi eladósodásnak vajmi kevés köze van a menedzseri képességeknek. A finanszírozás alapjául szolgáló pontok költségtartalmát utoljára 1997-ben igazították meg, az ellátásokért utalt díjaknak húsz éve nincs köze a gyógyítás valós költségeihez. A miniszter által említett pályázati kiírást azonban hiába kerestük például az állam kórházfenntartó, a közigazgatási állásportálon illetve az egészségügyi közlönyben – nem találtuk. Igaz az utóbbinak, noha formailag közérdekű adatokat közöl, mégis csak a tartalomjegyzéke érhető el a neten, a tartalma csak 2730 forint ellenében ismerhető meg.
Szerző