David Kostelancik vezeti átmenetileg az amerikai követséget

Publikálás dátuma
2019.02.14. 13:34

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
David Kostelancik követtanácsos vezeti átmenetileg az amerikai nagykövetséget, miután David B. Cornstein nagykövet az Egyesült Államokban tartózkodik gyógykezelés céljából – tudta meg a Népszava.
Nem tért vissza az Egyesült Államokból David B. Cornstein amerikai nagykövet, miután a múlt héten elkísérte Washingtonba Szijjártó Péter külügyminisztert – értesült a Népszava. Információink szerint a diplomata egészségügyi okokból maradt hazájában, így nem vett részt Mike Pompeo hétfői budapesti látogatásán sem. Értesülésünket az amerikai nagykövetség megerősítette. Lapunk megkeresésére azt közölték, David B. Cornstein nagyon sajnálja, hogy nem tudott visszatérni állomáshelyére és részt venni Mike Pompeo látogatásán, de egészségügyi problémái megakadályozták ebben. Ugyanakkor reméli, hogy minél előbb visszatérhet Budapestre, hogy minden erejével a kétoldalú kapcsolatok szempontjából fontos ügyeken dolgozzon. David B. Cornstein információink szerint hetente legalább egyszer tárgyal (személyesen vagy telefonon) Szijjártó Péterrel és kifejezetten jó viszonyt ápol Orbán Viktorral is. David Kostelancik – Cornsteinnel ellentétben – karrierdiplomata és Oroszország szakértőjének számít, komoly háttértudással az orosz nagyhatalmi módszerekről és törekvésekről.
Frissítve: 2019.02.15. 14:08

„Nagyrészt megfelel” – Előrehaladást ért el Magyarország a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemben

Publikálás dátuma
2019.02.14. 13:14

Fotó: Kisbenedek Attila / AFP
A jelentéstevők úgy döntöttek, hazánk esetében továbbra is fenntartják a fokozott nyomonkövetési eljárást.
Előrehaladást ért el Magyarország a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem kereteinek megerősítése terén 2018-ban – közölte a strasbourgi székhelyű Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) csütörtökön. Friss jelentésében a kérdésben illetékes bizottság azt írta: két ajánlásának megfogadása és betartása tekintetében Magyarország a 2017-es „részlegesen megfelel” kategóriából a „nagyrészt megfelel” kategóriába lépett előre. Emlékeztettek, hogy Magyarország 2016 szeptemberében első, majd 2017 decemberében második, úgynevezett fokozott nyomonkövetési eljárásba került, amely a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása ellen tett magyar intézkedések hatékonyságát és az ajánlásoknak való megfelelésüket ellenőrzi. A magyar hatóságok írásos úton beszámoltak a megtett előrelépésekről és a tanácsi bizottság ennek nyomán elemezte az elért előrehaladást. Megvizsgálta továbbá a 2016 óta elért eredményeket a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén fő standardalkotó – de informális – nemzetközi szervezet, az úgynevezett Pénzügyi Akciócsoport (FATF) ajánlásaival kapcsolatban is. A Moneyval értékelésében Magyarországot a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos bűncselekmények szankcionálására vonatkozó, 5-ös számú, valamint az ügyfelük nevében és javára bármilyen pénzügyi vagy ingatlanügyletben eljáró, de nem pénzügyi szolgáltatást nyújtó vállalkozások vagy természetes személyek – mint például a pénzváltók, közjegyzők, ügyvédek, ingatlanügynökök, szerencsejáték-szervezők – munkájának szabályozására és felügyeletére vonatkozó, 28-as számú ajánlásnak való megfelelést követően a felsőbb, nagyrészt megfelel kategóriába helyezte át. A 7-es számú, a tömegpusztító fegyverek elterjedésének és finanszírozásának megakadályozásával kapcsolatos ajánlás tekintetében Magyarország a nagyrészt megfelelt minősítést kapta. A 18-as számú, a pénzintézetek és külföldi fiókjaik, valamint leányvállalataik terrorizmusfinanszírozást ellenőrző programjaira vonatkozó ajánlások tekintetében Magyarország a részben megfelelt kategóriába került, a titkos adatok áramlása és az adatvédelem tekintetében a nagyrészt megfelel korábbi minősítés változatlan maradt. A jelentéstevők úgy döntöttek, hogy Magyarország esetében továbbra is fenntartják a fokozott nyomon követési eljárást, és ez év decemberében újabb jelentést kell tennie az Európa tanácsi bizottságnak a pénzmosás elleni nemzetközi standardok (AML/CFT) által megkívánt szabályozások megerősítése érdekében tett intézkedéseinek előrehaladásáról.

Moneyval

Az Európa Tanács Pénzmosás és Terrorizmus-finanszírozás Elleni Szakértői Bizottsága (Moneyval) működésének célja a tagországai pénzmosás és terrorizmus finanszírozása elleni rendszerének, jogalkotásának, gyakorlatának, intézkedéseinek vizsgálata, értékelése, ezen intézkedések fejlesztésének, harmonizálásának elősegítése, továbbá a nemzetközi együttműködés erősítése. A Moneyval koordinálásával végrehajtott országértékelések elsősorban arra irányulnak, hogy felmérjék a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem jegyében született nemzetközi sztenderdek tagországi végrehajtását és érvényesülését, mind a jogszabályok, mind az intézmények, illetve a piaci szereplők tekintetében.

Szerző

Tankötelezettség: saját stratégiáját cáfolja a minisztérium

Publikálás dátuma
2019.02.14. 13:13
Illusztráció/Népszava
A sajtóban megjelent hírekkel ellentétben az új szakképzési stratégia kormány elé kerülő változata nem tartalmazza a tankötelezettség 17 éves korra emelését. A tervezett szabályozás középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél, hogy minden fiatal szakmai képzettséggel lépjen ki az iskolarendszerből.
Mindezt az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) közölte csütörtökön, miután lapunk megírta: egy nem nyilvános, a kormány által még nem tárgyalt, az ITM által kidolgozott szakképzési stratégia szerint az Orbán-kormány által 16 évre csökkentett tankötelezettségi korhatárt 17 évre emelnék
A szakképzés és felnőttképzés megújításának középtávú szakmapolitikai stratégiája című, 2019. január 31. keltezésű, lapunk birtokába került dokumentum jelentős változásokat tervez a szakképzésben, miután beismerte: az eddig szakképzési politika totális kudarc. Ezt közleményében az ITM sem cáfolta. A tankötelezettség kérdéséről több oldalon is szó esik. Már a „Szakképzés 4.0-nak” is nevezett anyag elején a kulcsproblémák között említik, hogy „a rugalmatlan tankötelezettségi szabályozás miatt – elsősorban a hátrányos helyzetű térségekben – a fiatalok jelentős része lép ki az oktatásból, hogy betanított munkában jövedelmet szerezzen”. Néhány oldallal hátrébb a jelenlegi tankötelezettségi szabályozásról mint a szakképzési rendszer egyik „működési problémát jelentő” eleméről írnak. 
A stratégia számos beavatkozási pontot sorol fel, amelyekkel az ITM szerint javítani lehetne a szakképzés rendszerén. Az egyik ilyen „A tankötelezettség rugalmasabb szabályozása, a végzettség nélküli iskolaelhagyás valós idejű nyomon követése”. A fejezet tervei közt szerepel: „A tankötelezettség korhatára 17 év vagy egy rész-szakképesítés megszerzése az alapkövetelmény”. A dokumentumban megjelenik ugyan az a gondolat is, mely szerint „a tankötelezettség definiálása során olyan szabályozásra van szükség, amelynek középpontjában nem az életkor van, hanem az a cél áll, hogy az általános iskolai végzettséget és szakmai képzettséget szerezzenek a fiatalok”, ettől függetlenül – mint láthattuk - a tankötelezettségi korhatár megemelésének lehetőségét sem vetik el. Ezt támasztja alá az a fejezet is, amelyben azt sorolják, mely pontokban illeszkedik a Szakképzés 4.0 stratégia a Magyar Nemzeti Bank „180 lépés a magyar gazdaság fenntartható felzárkóztatásáért” anyagához: „a tankötelezettség korhatárának 17 évre emelése” mellett zöld pipa látható.   
A stratégia lapunk által megismert, január 31-i változata tehát több ponton említi a tankötelezettség korhatára megemelésének lehetőségét. Persze elképzelhető, hogy a kormány elé kerülő változatból - a szakértők véleményét figyelmen kívül hagyva – kigyomlálják ezt a lehetőséget. Az biztos (s mint arra a minisztériumi háttéranyag is tesz utalásokat) a jelenlegi, 16 évre leszállított tankötelezettség jelentősen hozzájárult az iskolai lemorzsolódás, a korai iskolaelhagyók számának növekedéséhez. 
Szerző
Frissítve: 2019.02.14. 15:15