Tehéncápák foglalják el a repülő fehércápák élőhelyét Dél-Afrikában

Publikálás dátuma
2019.02.14 16:23
Illusztráció
Fotó: AFP/ Juan-Carlos Muñoz
Egy másik területről átköltöző cápafaj, a hétkopoltyús tehéncápa kezdi birtokba venni a nagy fehércápák élőhelyét a Dél-afrikai Köztársaság egyik szigeténél, ahol az utóbbi időkben egyre csökken a fehér hasú csúcsragadozók száma - állapították meg szakemberek.
A Scientific Reports című internetes folyóiratban publikált tanulmány készítői a Fokvároshoz közeli Fóka-sziget térségére összpontosították kutatásukat. Ez a terület arról híres, hogy rendszeresen látni "repülő" nagy fehércápákat, amelyek a mélyből feltörve éppen elejtik a felszínen úszó dél-afrikai medvefókákat - írta a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
A Miami Egyetemen dolgozó Neil Hammerschlag és a cápaketreces merüléseket szervező, fokvárosi Apex Shark Expeditions munkatársa, Chris Fallows 2000 óta több mint 6300 cápaészlelést és 8 ezernél is több fókák elleni cápatámadást dokumentált a térségben. Az adatok szerint a nagy fehércápák száma viszonylag stabil volt több mint egy évtizeden át, mígnem 2015-ben jelentősen csökkenni kezdett az észlelések gyakorisága.
"2017-ben és 2018-ban soha nem látott alacsony szintre süllyedt a cápaészlelések száma, ami azt jelenti, hogy a nagy fehérek olykor hetekre, hónapokra eltűntek"
- mondta Hammerschlag.
"Noha a cápák megfogyatkozásának és eltűnésének okai egyelőre nem ismertek, ez a kutatás igazán egyedülálló lehetőséget adott számunkra, hogy megnézzük, mi történik egy óceáni ökoszisztémával egy csúcsragadozó eltűnését követően".
Chris Fallows szerint amikor 2017-ben és 2018-ban a nagy fehércápák elmaradoztak a területről, akkor hétkopoltyús tehéncápák kezdtek felbukkanni, márpedig ennek a fajnak a képviselőivel a korábbi 18 évben egyszer sem találkoztak a kutatók a Fóka-sziget körüli vizekben. Az érintett két évben 120 alkalommal észleltek hétkopoltyús tehéncápákat a szakemberek és egy esetben még annak is szemtanúi voltak, ahogy az egyik példány megtámad egy fókát.
A Dél-afrikai Köztársaság körüli vizekben a hétkopoltyús tehéncápának csak a nagy fehércápa és a kardszárnyú delfin az ellenfele. Történelmileg a fajnak mindössze egyetlen jól ismert gyülekezési helye volt a térségben, ám az is nagyjából 18 kilométerre a Fóka-szigettől. A tanulmány azt sugallja, hogy a hétkopoltyús tehéncápák megjelenése a szigetnél a nagy fehércápák eltűnésének következménye, mivel immár fenyegetettség nélkül birtokba vehetik a területet.
Szerző

Hamarosan felére esik vissza a hőmérséklet, szél közelít és zápor

Publikálás dátuma
2019.03.23 14:19

Fotó: Shutterstock
Kedden pedig akár a hó is megeredhet. Na jó, csak a hegyekben.
Vasárnap folytatódik a kellemes tavaszi időjárás, bár időnként északon, északkeleten megnövekszik a gomolyfelhőzet. Északkeleten egy-egy gyenge zápor és élénk széllökések is előfordulhatnak, írja az idokep.hu. A legmelegebb órákban 17-22 fokra számíthatunk. Hétfőre egy hidegfront érkezik, ennek következtében feltámad az északnyugatira forduló szél. A napsütés mellett, főként északkeleten és az ország déli, délnyugati felében esőre, futó záporokra is számítani kell. Sokfelé 12-14 fokig esik vissza a csúcshőmérséklet, de az Alföldön még 15-19 fokot mérhetünk. Kedden a szeles időben legfeljebb keleten fordulhat elő egy-egy jelentéktelen zápor. Délután 8-14 fokot mérhetünk. Éjjel fagypont közelébe hűl le a levegő. Szerdán hűvös, többfelé szeles idő várható helyenként futó záporral, a hegyekben esetleg hózáporral.

A fáknak is ver a szívük

Publikálás dátuma
2019.03.23 10:10
Illusztráció
Fotó: Pixabay
A fák éjszaka többször is felemelik és leeresztik az ágaikat, egy kutatás szerint ez jelzi a víz- és cukorszállításuk ciklusát, azaz a „véráramlásukat" és a „szívverésüket”.
Eddig úgy tudtuk, a fák a glükóz fotoszintéziséhez szükség vizet a nappali órákban vezetik a gyökerektől a levelekig. Új tanulmányok szerint azonban egyes fák éjszaka akár tíz centiméterrel is lejjebb engedhetik az ágaikat, hogy aztán napkeltekor újra felemeljék azokat. A folyamat olyan lassú és finom, hogy eddig a tudósok azt hitték, csak bizonyos fajtáknál történik meg, de kiderült, a jelenség szinte általános – írta a filter.hu az IFL Science alapján.
Dr. Zlinszky András, a dániai Aarhus Egyetemen lézer szkenner technikával megmérte 22 fa és bokor ágainak és leveleinek pontos elhelyezkedését. Az eredmények arra utalnak, hogy a mozgás a növények víznyomásának változásával függ össze, azaz a fák szivattyúznak, tehát "véráramlásuk" és "szívverésük" van.  
A kutatók reményei szerint a szokásos mozgásformáktól való eltérések megállapítása lehetővé teszi a fák stresszes állapotának és betegségének diagnosztizálását, ami lehetőséget teremt a a korai beavatkozásra.
Témák
fák
Frissítve: 2019.03.23 10:12