Sokkoló jelentés: már 140 millió gyermek él nagy intenzitású háborús övezetben

Publikálás dátuma
2019.02.15. 14:15

Fotó: Anas Alkharboutli / AFP
Évente kiskorúak százezrei vesztik életüket a háborús konfliktusok következtében - állapította meg áttekintésében a Save the Children nevű szervezet.
Több gyermek tengődött háborús övezetben 2017-ben, mint az előző két évtizedben bármikor. Ez derült ki a Save the Children gyermekvédelmi szervezet jelentéséből, amelyet a pénteken kezdődött 55. müncheni nemzetközi biztonságpolitikai konferencia alkalmából hoztak nyilvánosságra. Az „Állítsák meg a gyermekek elleni háborút: Megvédeni a gyermekeket a 21. századi konfliktusoktól” című jelentés szerint 420 millió gyermek – a világban élő kiskorúak mintegy ötöde – élt háborús övezetben tavalyelőtt. Ez 2016-hoz képest igen jelentős emelkedés: 30 millióval nőtt a veszélyben élő fiatalok száma. Ennél is riasztóbb adat, hogy a hidegháború óta megkétszereződött ez a szám. A dokumentum kitér arra, hogy 140 millió gyermek úgynevezett nagy intenzitású háborús övezetben él. Ez olyan régiót jelent, ahol egy év alatt több mint ezer haláleset köthető  harci cselekményhez. A Save the Children elemzése rámutat arra, hogy a gyermekek jogainak súlyos megsértéseivel kapcsolatos esetek megháromszorozódtak 2010 óta. Több százezer gyermek hal meg minden évben a fegyveres konfliktusok nyomán kialakult helyzet miatt, például alultápláltság, járványok, az egészségügyi rendszer összeomlása, illetve a vízhiány miatt. A jelentés kitér arra, hogy minden évben 100 ezer csecsemő veszti életét a konfliktusok nyomán. A dokumentum a drámai adatokkal kapcsolatban rámutat: a 21. század egyik legnagyobb kihívása az, miként lehet többet tenni a gyermekek védelméért. Ez azért is nehéz feladat, mert a helyzet folyamatosan rosszabbodik. Az egyes országokon belüli konfliktusok száma ugyanis nőttön nő, egyre több fegyveres csoport jelenik meg. Bizonyos államokban a mindennapok részévé vált a polgári lakossággal szembeni erőszak, az iskolák lerombolása, a gyermekek túszul ejtése, a lányok rabszolgává tétele. A Save the Children külön szót ejt a szíriai gyermekek helyzetéről. Mint a jelentés írja, az országban dúló polgárháború már hosszabb a második világháborúnál is. S minél tovább tart ez konfliktus, annál drámaibb az alapvető helyi szolgáltatásokra gyakorolt hatása. Egyre több a konfliktus a városokban is, sokan vesztették életüket az iraki Moszulban, vagy a szomáliai fővárosban, Mogadishuban. Gyakran érik támadások a helyi oktatási intézményeket. Mint a jelentés megjegyzi, ma már nem konvencionális háborúk zajlanak, hanem a konfliktusok során a civilek kerülnek célkeresztbe. Ez az oka annak is, hogy évről évre mind több gyermek hal meg fegyveres harc következtében. Az egyes milicista csoportok fittyet hánynak a nemzetközi jogra, nem törődnek a gyermekek védelmével foglalkozó előírásokkal. A jelentés megállapítja, hogy a gyermekek pszichésen nehezebben tudják feldolgozni a felnőtteknél, ha folyamatos harc zajlik körülöttük. Ez pedig súlyos hatással van mentális, pszichoszociális fejlődésükre. A dokumentum felsorolja a gyermekek szempontjából a világ legveszélyesebb államai. Ezek a következőek: Afganisztán, Jemen, Dél-Szudán, a Közép-Afrikai Köztársaság, a Kongói Demokratikus Köztársaság, Szíria, Irak, Nigéria, Szomália, valamint Mali. Ezen államokban 2013 és 2017 között összességében legalább 550 ezer gyermek vesztette életét a konfliktusok következtében. Carolyn Miles, a Save the Children elnöke kifejtette, az elemzésből egyértelműen kiderül, hogy a helyzet évről évre egyre rosszabbá válik. „A gyermekek minden nap támadásoknak vannak kitéve, mert a fegyveres csoportok és a hadsereg nem veszik figyelembe a nemzetközi előírásokat és egyezményeket. Vegyi fegyvereket vetnek be, megerőszakolnak kiskorúakat, háborús bűnök sorát követik el, s mindezt úgy, hogy sosem büntetik meg őket. Mindannyiunkat sokkol, hogy a 21. században mintha visszafelé haladnánk az időben, már ami a morális értékeket illeti” – állapította meg Carolyn Miles.

A Save the Children céljai

A Save the Children a világ legnagyobb, független gyermekjogi szervezete, amely világszerte 125 országban van jelen, védi a gyermekek jogait, valamint javítja az életminőségüket. A szervezet a vészhelyzetben történő segélyektől kezdve a hosszútávú programokig segíti a gyermekeket abban, hogy egészséges környezetben nőjenek fel, megfelelő élelemhez, menedékhez, egészségügyi ellátáshoz és oktatáshoz jussanak. A Save the Children megpróbálja megvédeni őket az erőszaktól, a visszaéléstől és a kizsákmányolástól. Mint a szervezet honlapján írja, 2017-ben összesen 49 millió gyermeket sikerült elérniük partnereik révén.

Témák
gyermekek

Bekérették a lengyel külügyminisztériumba Izrael nagykövetét

Publikálás dátuma
2019.02.15. 12:12

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Varsó több információt szeretne szerezni az izraeli miniszterelnöknek tulajdonított, holokauszttal kapcsolatos kijelentésről.
Bekérettek pénteken a lengyel külügyminisztériumba Izrael nagykövetét az izraeli sajtóban megjelent cikk miatt, amely Benjámin Netanhaju miniszterelnök holokauszttal kapcsolatos nyilatkozatát idézi – közölte a PAP lengyel hírügynökséggel a varsói külügyminisztérium szóvivője. A szóvivő szerint Varsó több információt szeretne szerezni erről, és ismertetni akarják a nagykövettel a lengyel álláspontot is. A Jerusalem Post izraeli lap csütörtök este arról számolt be: Netanjahu aznap, varsói látogatása végén azt mondta, hogy „a lengyelek együttműködtek a nácikkal a holokauszt elkövetésében”. Izrael varsói nagykövete péntekre virradóra a lengyel miniszterelnöki hivatalhoz továbbított közleményében tagadta, hogy Netanjahu ezt mondta. Netanjahu kérésére a lap is helyesbítést közölt, és azt írta, hogy ezzel szemlátomást le is zárult a „diplomáciai válság” a két ország között. Krzysztof Szczerski lengyel államfői kabinetfőnök pedig a nagyköveti közlemény nyomán „ártalmas újságírói manipulációnak” minősítette a Jerusalem Post írását. A helyesbítés előtt Andrzej Duda lengyel elnök azt írta a Twitteren: amennyiben Netanjahu szavai „valóban úgy hangzottak, ahogy a média idézi”, kész lengyelországi helyszínt biztosítani a V4-ek és Izrael jövő heti jeruzsálemi találkozójának. Ez lesz a közép-európai országcsoport első olyan találkozója, amelyet Európán kívül tartanak. Netanjahu a közel-keleti helyzetről szóló globális konferencián vett részt Varsóban, csütörtök délután pedig Mike Pence amerikai alelnökkel és Mateusz Morawiecki lengyel kormányfővel együtt a varsói Lengyel Zsidóság Történeti Múzeumába látogatott. Együtt tisztelegtek az 1943-as varsói gettófelkelés emlékműve előtt is. Morawiecki és Netanjahu tavaly nyáron közös nyilatkozatot írt alá, amely lezárta a holokausztra vonatkozó szóhasználat miatt Lengyelország és Izrael között tavaly januárban kipattant diplomáciai viszályt. A két kormányfő a dokumentumban méltatta a második világháború idején zsidókat mentő lengyelek magatartását, és elutasította, hogy Lengyelországot, illetve az egész lengyel nemzetet a német nácik és kollaboránsaik által elkövetett bűntettekkel vádolják. Netanjahu péntekre virradóra tért volna vissza Varsóból hazájába, de sajtóértesülések szerint indulás előtt a vontató jármű megrongálta a gép első futóművét. Senki nem sérült meg, de az izraeli kormányfő csak péntek délelőtt egy, Izraelből küldött pótgéppel indult haza.
Szerző
Frissítve: 2019.02.15. 12:23

Irán ellen szövetkeztek

Publikálás dátuma
2019.02.15. 12:10
Pompeo és Netanjahu összesúgott, ezzel is jelezve, hogy országaik szoros szövetségesek maradtak
Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Több nagy név is hiányozott a Közel-Keletről szóló - az Egyesült Államok által szervezett - varsói konferenciáról, de a célt így is elérték.
Némileg meglepő helyszínen és időben trombitált össze az Egyesült Államok magas szintű konferenciát a Közel-Keletről: Varsóban, szerdától kezdődően. Meglepő, hiszen Lengyelország nem éppen arról híres, hogy túl aktív lenne a Közel-Keleten – bár például az Iszlám Állam elleni nemzetközi koalíciónak tagja –, és ma egy másik nagyszabású biztonságpolitikai fórum is kezdődik Münchenben. Rossz nyelvek szerint végül azért esett a választás a lengyel fővárosra, mert más nem igazán akart otthont adni az eseménynek, az állandó amerikai katonai bázisért lobbizó Varsónak viszont megérte a vendéglátás egy piros pontért Washingtonnál. A hagyományteremtőnek szánt konferencia ezek után kicsit felemásan is startolt el. Az amerikaiak eredetileg még úgy harangozták be, hogy célja az Irán elleni nyomás fokozása lesz, az európaiak tiltakozására azonban a címe később kevésbé harcias lett: „A Közel-Kelet jövőjének békéért és biztonságáért”. A BBC beszámolója szerint a programban már nem is szerepelt konkrétan a perzsa állam, helyette olyan általánosabb pontok találhatók, mint „humanitárius és menekültügyi kihívások”, „XXI. századi fenyegetések, kiberterrorizmus”. Még az utolsó pillanatban sem lehetett tudni azt sem, hogy ki látogat el Varsóba. Mivel a fórumot az Egyesült Államok szervezi, így nem csoda, hogy amerikai részről nagy nevek is felbukkantak: például Mike Pence alelnök, aki Münchenbe is elmegy, az európai körútján hazánkat is útba ejtő Mike Pompeo külügyminiszter, valamint az efféle nyilvános eseményeken ritkán megjelenő Jared Kushner, Donald Trump elnök veje és tanácsadója. Az sem meglepő, hogy Washington egyik legfőbb európai szövetségese, Nagy-Britannia Jeremy Hunt külügyminiszterrel képviseltette magát. És ha az iráni befolyás megfékezéséről van szó, természetesen nem hiányozhatott a vendéglistáról Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő sem. A többi európai állam, valamint ami talán váratlanabb, a szunnita arab országok azonban csak alacsonyabb szinten képviseltették magukat. Az is beszédes, hogy ki maradt távol. Irán szövetségese, Oroszország például nem fogadta el a meghívást, pedig nélküle elég nehezen elképzelhető a béke a térségben. A frissen megalakult, és Teheránnal szintén szoros viszonyt ápoló libanoni kormány külügyminisztere ugyancsak lemondta a részvételt. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője sem volt kíváncsi az Irán-ellenes fórumra. Szintén távol maradtak a palesztinok, akik általában minden amerikai szervezésű eseményt bojkottálnak, mióta tavaly az Egyesült Államok Jeruzsálemet ismerte el Izrael fővárosaként. Bár a palesztin kérdés tárgyalása nélkül ritkán rendeznek Közel-Keletről szóló konferenciát, a katari al-Dzsazíra értesülései szerint érdekes módon Varsóban hivatalosan ez sem került terítékre. Azt lehet tudni, hogy az Európai Unió mind a 28 tagállama megjelent, Magyarország képviseletében Szijjártó Péter külügyminiszter volt ott.  Azt eddig is lehetett tudni, hogy az Európai Unió mint szervezet és a tagállamok sem teljesen osztják az Egyesült Államok aggályait Iránnal kapcsolatban. Egyértelművé tették, hogy nem értenek egyet Donald Trump tavalyi lépésével, amivel felrúgta a 2015-ös úgynevezett atomalkut, amely az iráni nukleáris program korlátozásáért cserébe feloldotta a perzsa állam elleni szankciókat. Az iráni-európai viszonyon ugyan sokat rontott, miután nemrég felmerült a gyanú, a perzsa titkosszolgálat Európába menekült iráni ellenzékieket gyilkoltathatott meg, és terrortámadásokra készült, ám ez egy geopolitikai jelentőségű megállapodás kidobására azért nem volt elég. Ha az Egyesült Államoknak nem is sikerült Varsóban egyfajta Irán-ellenes szövetséget összekovácsolnia, azért a fórum így sem volt teljesen haszontalan. Egyrészt a felszínen tartotta a retorikát, amely szerint a térség békéjét leginkább a perzsa állam veszélyezteti, másrészt olyan ritka alkalmat teremtett, mikor Izrael és az arab államok képviselői szabadon és nyíltan ülhettek egy asztalhoz a közös ellenséggel szemben. Ezt még az amerikai külügyminiszter is elégedetten nyugtázta. Pompeo szerinte ez annak jele, hogy a térségbeli együttműködést és békét akarják elősegíteni. Az izraeli kormányfő egyenesen történelmi fordulópontnak nevezte a szerdai díszvacsorát, mert egyetértettek a vezető arab országok külügyminisztereivel abban, hogy a közel-keleti békét és biztonságot leginkább Irán és az iráni rezsim fenyegeti. Netanjahu azt mondta, partnereitől "olyan szolidaritást és egységet tapasztalt, mint eddigi életében még soha". 

Terrortámadás a "varsói cirkusz" napján

Azzal egy időben, hogy szerdán Varsóban kezdetét vette az Irán-ellenes konferencia, a perzsa államban egy terrortámadásban a Forradalmi Gárda legkevesebb 27 katonája veszítette életét és 20-an megsebesültek. A híradások szerint egy öngyilkos merénylő robbanóanyaggal megtöltött busszal hajtott neki a katonákat szállító busznak a pakisztáni határ közelében. A merényletért egy al-Kaidához köthető szunnita terrorszervezet vállalta a felelősséget. A támadás után Mohammad Javad Zarif iráni külügyminiszter azt írta, aligha véletlen, hogy azon a napon követnek el merényletet, mikor elkezdődött a „varsói cirkusz”. Ugyanakkor Iránban az utóbbi években megszaporodtak a hasonló akciók: tavaly szeptemberben 25 életet követelt egy katonai parádén elkövetett támadás, előzőleg a parlamentnél és Khamenei-mauzóleumnál 18 emberrel végeztek szélsőségesek. Teherán a merényletekért már akkor is az Egyesült Államokat és „bábjait” tette felelőssé.

Szerző