Fizessen az állam saját szolgáinak! - Ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentettek be

Publikálás dátuma
2019.02.15. 13:00
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter
A béremelésekre koncentráló ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentett be délelőtt a nemrég megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság.
A közszféra munkáltatójának, vagyis a kormánynak címzett követeléseket a nyolctagú szövetséget összefogó Szakszervezetek Együttműködési Fórumának (SZEF) elnöke, Földiák András ismertette délelőtti sajtótájékoztatójukon. Mindenekelőtt azt várják a sztrájkbizottsághoz csatlakozó érdekvédők, hogy a közalkalmazotti bértábla alsó fizetési osztályainak kereseteit a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum alapján, illetve az utóbbinál 30 százalékkal magasabb diplomás minimálbérhez igazodva számolják ki a jelenlegi szorzókkal. Utóbbi kategóriának a bevezetését régóta sürgetik a közszféra szakszervezetei. Az indoklás szerint az éves minimálbér emelések hatására a közalkalmazotti bérek 76 százalékának kiszámításánál ma nem veszik figyelembe sem az illető iskolai végzettségét, sem pedig életkorát, a bértábla teljesen összecsúszott. A lista második pontja a pedagógusok béremelésekor követeli a mindenkori minimálbér alapján történő számítás visszaállítását, amit a kormány 2015 januárjától az akkori szinten rögzített. Az országos sztrájkbizottság a követelések között rögzítette, hogy ezen a szinten is képviselik a kormányzati és önkormányzati tisztviselők béremelési elvárásait. Az ebben a körben már korábban kidolgozott sztrájkkövetelések alapján kezdeményezett tárgyalásokra már négy tárca reagált – jelentette be ehhez kapcsolódva a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének elnöke a tájékoztatón. Boros Péterné jelezte, a humántárca már konkrét tárgyalási javaslatot is tett a szociális terület elvárásainak megvitatására, de a Belügyminisztérium, a Miniszterelnökség és a Pénzügyminisztérium is kész a tárgyalások megkezdésére. Ha az egyeztetések nem vezetnek eredményre, marad a március 14-re meghirdetett sztrájk megszervezése – tette hozzá. A követeléslista utolsó két pontjában a különféle pótlékok számítási alapjának emelését kérik a szakszervezetek. Az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság tagjai február 28-ig felmérik a tagság sztrájkkészültségét és ha kellő elszántságot érzékelnek, március elején küldik meg konkrét követeléseiket a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az öt pontról a 690 ezer közszolgálati dolgozó érdekében. 
Frissítve: 2019.02.15. 13:23

Nem számíthatnak kárpótlásra a magyar síelők, akiknek halálfélelmük volt a buszos utazáson

Publikálás dátuma
2019.02.15. 12:00

Fotó: AFP
A jármű több órás késéssel indult, a francia határtól nem messze elromlott a váltója, beragadt a busz a hóba, nem volt rajta hólánc – botrányos körülményekről számoltak be az utasok.
Hibás műszaki állapotban, nyári gumikkal, kizárólag románul beszélő sofőrökkel és a szervezők nélkül indultak útnak a Suli Sí és a Travelex franciaországi sítáborának buszai magyar utasokkal – írja az Index. A portál szerint összesen három busz indult Franciaországba, és az utasok beszámolóit összegezve kettővel már az induláskor problémák voltak. Az egyik jármű több órás késéssel, törött lökhárítóval és berepedt szélvédővel érkezett a találkozási helyre. A szervező cég a portálnak azt írta, a busz elütött egy szarvast a Népliget felé, azonban a sérülés „nem veszélyeztette az utasok biztonságát, mivel a busz menetstabilitását nem befolyásolta”. Szerintük a buszok műszaki állapota rendben volt, mindegyik busz tiszta, utazásra alkalmas állapotban volt, más rendkívüli esetről nem tudnak. A másik buszra az egyik utas szerint szintén órákat kellett várni és az utasok közben semmilyen tájékoztatást nem kaptak a szervezőktől. Egy másik utas a sítábor után, már itthonról tudta meg a cég egyik munkatársától, hogy ez a busz olyan rossz műszaki állapotban volt, hogy a sofőrök nem mertek vele elindulni, és a Népliget környékén várakoztak. A buszos vállalat a Spanyolországból Romániába tartó buszt riasztotta, a két jármű sofőrjei Budapesten cseréltek, és az új busz a kipihent sofőrökkel begurult a Népligetbe. Itt kiderült, hogy a sofőrök a románon kívül nem beszélnek más nyelven, a szervezők közül pedig senki nem szállt fel a buszra, így csak mutogatva lehetett kommunikálni a buszvezetőkkel.
„Nem tudtuk, hogy nem lesz magyarul beszélő sofőr minden buszon, mi úgy rendeltük, hogy legalább az egyikük beszéljen magyarul. Mivel sok erdélyi sofőrjük van, így ez eddig nem is volt gond a korábbi utazások során”

– kommentálták az esetet a Suli Sí szervezői.

Az Indexhez fordult egy édesanya is, akinek egyetemista lánya a barátnőivel jelentkezett a sítáborba. A nő arról számolt be, hogy a lányok nem mertek felszállni, amikor meglátták a zörgő, műszakilag rossz állapotú buszt, inkább lemondtak az utazásról és hazamentek. Másnap reggel az itthon maradók kaptak egy sms-t arról, hogy 13 órakor indul egy másik busz a Blaha Lujza térről. Ez már egy 22 fős, jó állapotú, magyar rendszámú busz volt, magyar sofőrökkel. Azonban azok, akik előző este vállalták az utat a román buszokon, rosszabbul jártak: az utasok beszámolói szerint például a francia határtól nem messze elromlott a jármű váltója, beragadt a busz a hóba, és az utasoknak kellett kitolni, hólánc nem volt a járműveken. A csoport szombat délelőtt indult haza Budapestre. Néhányan – ahogy előre jelezték – nem szálltak fel a román buszra, inkább egyénileg oldották meg a hazautat, vállalva a plusz költségeket. Az indulásnál kiderült, hogy többen nem férnek fel egyik román buszra se, a felszerelésekkel, bőröndökkel együtt már nem volt elég raktér. Némi reklamálás után azonban előkerült egy modern, magyar rendszámú busz, és akik nem fértek fel a román buszokra, átszállhattak arra. A buszok vasárnap hajnalban értek haza. A Suli Sí az Indexnek azt írta: a síszezon után felülvizsgálják a buszos társasággal kötött szerződést. Arra a kérdésre, hogy tervezik-e kárpótolni valamilyen formában az utasokat, azt válaszolták, nem, mert
nem csorbult a síelésre szánt idő.

Szerző

MTA: konstruktív tárgyalások kezdődtek a minisztériummal

Publikálás dátuma
2019.02.15. 11:30

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
Nem született döntés, a február 18-ai héten folytatódnak az egyeztetések.
Konstruktív tárgyalások kezdődtek ma az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) és Magyar Tudományos Akadémia (MTA) között – közölte megkeresésünkre az Akadémia Kommunikációs Főosztálya Palkovics László innovációs miniszter és Lovász László MTA-elnök pénteki egyeztetése után. Palkovics és Lovász azt követően találkozott, hogy az MTA Elnöksége kedden úgy döntött: az akadémiai kutatóintézetek csak akkor indulhatnak az ITM által kiírt pályázatokon, ha a miniszter garantálja, hogy megkapják azokat a törvényben előírt forrásokat, amelyeket az ITM jelenleg – az Akadémia szerint jogellenesen – visszatart, bizonytalanságot okozva a kutatóhálózat működésében. Az Elnökség kedden hosszú órákig vitázott arról, elfogadják-e azt a „Palkovics-tervként” elhíresült tudományfinanszírozási elképzelést, amely alapján az MTA kutatóhálózatának egyetemekkel és más kutatóintézetekkel versenyezve, pályázatok útján kellene pénzt szereznie a hálózat működtetésére. Az MTA ugyanis versenyhátrányban van: a kormány nem biztosítja számukra az alapfinanszírozást, így például a rezsiköltségeket is pályázati pénzekből kellene fizetniük, szemben az egyetemi és állami kutatóintézetekkel. Az akadémiai dolgozók jelentős része szerint a pályázati rendszer elfogadhatatlan, ahogy az is, hogy az ITM jogellenesen visszatartja a kutatóhálózat számára a 2019-es költségvetésben biztosított pénzeket – több mint 20 milliárd forintot. Pléh Csaba Széchenyi-díjas pszichológus, akadémikus ezzel kapcsolatban nemrég úgy nyilatkozott: a kormány úgy akarja versenyhelyzetbe kényszeríteni a kutatókat, hogy közben pénzelvonással „amputálja a lábukat”. A pénteki egyeztetésen nem született döntés, a tárgyalások a február 18-ai héten folytatódnak.

Több százezres fizetést kapott Palkovics, de nem publikált semmit

Az MTA kutatóhálózatát éppen felszámolni tervező Palkovics László miniszter éveken át vett fel 800 ezres fizetést az MTA egyik kutatóintézetétől, miközben semmilyen tudományos publikációja nem született – írta meg a Magyar Narancs. Palkovics 2014-ben lett miniszter, ezt követően maradtak el az elvárt publikációk. Az ITM a lapnak elismerte: a miniszter valóban nem publikált az elmúlt években: „Kutatási tevékenysége így azóta csak szakmai tanácsadásra terjedhet ki”. Hozzátették: „Palkovics László nem tartja elfogadhatónak azt az egyébként bevett gyakorlatot, hogy olyan publikációkon tüntesse fel a nevét szerzőként, amelyeknek csak az előkészítésében vagy koordinálásában vett részt.“

Szerző
Frissítve: 2019.02.15. 12:54