A kormány csak a neki tetsző családokat támogatja - állítja a Habitat for Humanity

Publikálás dátuma
2019.02.15. 17:24
Novák Katalin családügyi államitikár
Fotó: Botár Gegely / kormany.hu
A méltó lakhatásért küzdő szervezet reagált Novák Katalin államtitkár kijelentésére, miszerint azért nem épít a kormány szociális bérlakásokat, mert a magyar ember saját tulajdonú ingatlanban szeret lakni.
Orbán Viktor vasárnapi bejelentése óta egyre több részlet derül ki a kormány családvédelmi akciótervéről. Ahogy azt nemrég mi is összegeztük, Novák Katalin családügyi államtitkár több helyen is próbálta már ismertetni a pontos programot, ezek közül pedig az egyik legérdekesebb az ATV Egyenes Beszéd című műsorában való vendégeskedése volt. A politikusnő Rónai Egon kérdésére, miszerint miért nem gondolkozik szociális bérlakásépítésben is a kormány, azt felelte, azért, mert a magyar emberek saját tulajdonú lakásban szeretnek lakni.

Erre reagált most egy közleményben a Habitat for Humanity Magyarország szervezet, amely célkitűzése szerint azért dolgozik, hogy minden ember méltó otthonban élhessen.
Szerintük a kormányzat egy jelentős társadalmi csoportot hagy az út szélén, amikor elveti a szociális, vagy közösségi tulajdonban levő bérlakásfejlesztés lehetőségét.

"A középosztály alatti réteg számára nem sok alternatíva van saját lakhatásának biztosítására. Vagy erején felül megpróbál saját lakáshoz jutni és ehhez jövedelméhez képest jelentős mértékű hitelt vesz fel (amennyiben erre lehetősége van), vagy piaci alapon bérel magának ingatlant, amelyek díja Budapesten az utóbbi 5 évben megkétszereződött, és a vidéki városokban is a béreket jóval meghaladóan nőtt. Mindkét esetben megjelenik az eladósodás, és végső soron a lakásvesztés komoly lehetősége" - fogalmaznak.

A szervezet számba veszi a magyarországi lakhatási helyzet problémáit, például, hogy 1,5 millió ember él súlyos lakásminőségi problémás ingatlanban, minden harmadik háztartás megfizethetőségi problémákkal küzd, vagy, hogy az elmúlt három évben csaknem elérte a tízezret a kilakoltatások száma, majd arra jut, hogy
"Magyarországon a megfizethetőséget, a lakásminőséget és az eladósodottságot figyelembe véve összességében legalább 2-3 millió ember él lakásszegénységben.

Ők megfelelő támogatások híján sokszor még akkor sem jönnek ki hónap végén a fizetésükből, ha mindkét szülő dolgozik. Arra kilátásuk sincs, hogy megfizethető és jó minőségű lakhatáshoz jussanak, vagy egy saját lakás fenntartásának terheit teljes egészében magukra vegyék.
A saját ingatlan tehát sokszor nem preferencia vagy érzelmi választás, hanem a lehetőségek hiányából adódó patthelyzet, amiben a kisgyermekes családok is csak veszíthetnek."

A Habitat for Humanity szerint a jelenlegi, magántulajdon-szerzést támogató és hitelfelvételen alapuló lakáspolitika támogatási elemei nem elérhetőek a legrászorultabb csoportok számára. Megjegyzik, a kormány közelmúltbeli intézkedései közül a CSOK is jelentősen hozzájárult az ingatlanárak növekedéséhez, ami további nyomást helyez a kevésbé tehetős családokra, ráadásul a most bejelentett 10 milliós szabad felhasználású hitelnek is lehet komoly árfelhajtó szerepe.
"A kormánynak nem titkolt szándéka a lakáspolitikán keresztül a neki tetsző, sokgyerekes középosztálybeli családmodell támogatása"

- mutat rá a közlemény, majd hozzáteszi, a kormányzat által hőn áhított ideális családok egy nagyon kis szeletét teszik ki a hazai társadalomnak, a jelenlegi eszközök pedig figyelmen kívül hagynak számos népes réteget. Éppen ezért a szervezet szerint egy jól működő, megfizethető – a piaci árnál kedvezőbb díjú –, a mostaninál jelentősebb arányú bérlakásszektor létrehozása elengedhetetlen ahhoz, hogy a hazai lakhatási problémákra választ találjunk.
Ám - fűzik hozzá szomorúan - ezen problémák és javaslatok láthatóan továbbra sem ütik át a kormányzat ingerküszöbét.

"Miközben a felsőbb társadalmi osztályokba tartozó családok a világon egyedülálló mértékben jutnak vissza nem térítendő, vagy nagyon kedvezményes visszafizetésű forráshoz, a nehéz körülmények között élő családok számára nincs reális alternatíva arra, hogy kitörjenek kilátástalan helyzetükből" - zárul a most kiadott közlemény.
Szerző
Frissítve: 2019.02.15. 17:28

Óriásnaperőművet épít a győri Audinak az E.ON

Publikálás dátuma
2019.02.15. 14:40
Illusztráció
Fotó: Németh András Péter / Népszava
Mintegy 160 ezer négyzetméteres, 12 megawattos (MW) napelemtelepet épít az Audi Hungaria két győri épületének tetejére az E.ON – jelentette a német hátterű energiacég. Az építési munkálatok idén augusztusban kezdődnek.
A zöldenergia-termelés a tervek szerint 2020 januárjától indulhat. Mint megjegyzik, ez lesz Európa legnagyobb teljesítményű, tetőre szerelt napelemrendszere. Kétségtelen: a 12 MW-s méret az ország összes napelemes erőműve között is kimagasló. A legnagyobb, 20 MW-s az állami MVM tavaly novemberben átadott felsőzsolcai telepe. A második a négy éve az akkor még a német RWE-hez tartozó Mátrai Erőműben épített, 16 MW-s egység. (Miután a teljes erőmű Mészáros Lőrinc érdekeltségébe került, a napelemparkot eladták az MVM-nek.) Igaz, egyre több hazai nagyberuházó jelenti be hasonló méretű napelemtelepek kialakítási tervét. Az együttműködés értelmében az Audi Hungaria biztosítja két, egyenként mintegy 80 ezer négyzetméteres logisztikai központjának tetőfelületét a naperőműpark kiépítéséhez. A 35 ezer darab napelemből álló parkot az E.ON helyezi üzembe és működteti. A telep 9,5 gigawattórás termelése 5 ezer háztartás éves energiaszükségletének felel meg és 6 ezer tonnával mérsékli a levegő szén-dioxid-szennyezését. Az Audi Hungaria energiaellátásának közel 70 százalékát már most megújuló, geotermikus energiából fedezi – idézik Achim Heinfling, az Audi Hungaria igazgatósági elnökét. Céljuk, hogy a gyár szén-dioxid-semlegessé váljék. 
Szerző
Témák
napelem

Már hétfőn sztrájkbizottságot alakíthatnak a Mol szakszervezetei

Publikálás dátuma
2019.02.15. 13:23

Fotó: Lakos Gábor
Még tájékoztatást várnak a cégtől a bértárgyalások folytatásáról.
A szakszervezetek nem fogadták el a Mol 2019-re és 2020-ra vonatkozó béremelési ajánlatát, amiről a hét elején tájékoztatták a céget. Abban egyeztek meg, hogy hétfőig várnak tájékoztatást a Moltól a bértárgyalások folytatásáról, azonban a tárgyalások felfüggesztése vagy a közös szakszervezeti bérajánlás elutasítása esetén már hétfőn megalakítják a sztrájkbizottságot – mondta Kovács László, az Olajipari Szakszervezet elnöke az Indexnek. A bértárgyalásokon négy szakszervezet – a MOL Bányász Szakszervezet, a MOL Vegyész Szakszervezet, az Olajipari Szakszervezet és az Olajág Szakszervezet – vesz részt.
Szerző