Feltámadnak a tetszhalottak: egyre többen lépnek be a szakszervezetekbe

Publikálás dátuma
2019.02.16. 08:30

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Van olyan szakszervezet, amelyik megduplázta a tagságát az utóbbi két hónapban, a tíz százalékos bővülés majdnem általános.
Sokat nőtt a szakszervezetek elismertsége, amióta nyíltan harcot hirdettek a rabszolgatörvény visszavonásáért, körképünk alapján belépési hullám indult meg több ágazatban az érdekvédelmi csoportokba. - Ahol a halál szele megcsapta az embereket, ott tömegesen lépnek be a szakszervezetekbe – értékelte a kormányzati szektor reagálását a tavaly év végi kirúgásokra Agg Géza. A Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke lapunknak kijelentette, hogy akik maradtak, azoknak kell elvégezni az elküldöttek munkáját is, miközben a kormányzati igazgatásról szóló törvény teljesen kiszolgáltatottá tette őket. Ahol működik alapszervezet, ott naponta 8-10 belépési nyilatkozatot is kapnak, máshol új csoportokat kellett alakítaniuk a nagy érdeklődés miatt, összességében december eleje óta a legtöbb hivatalban 10 százalékkal nőtt a tagság. Az emberek rájönnek, hogy egyedül nem mennek semmire, egyénileg el sem mondhatják a panaszaikat, mert nincs kinek, a szakszervezet viszont képes nyomást gyakorolni a főnökökre – összegezte a siker okát Agg Géza. Hasonlóan sok a belépő a nem központi munkahelyeken dolgozó köztisztviselők körében. A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezetének honlapján naponta 5-6 ember tölti ki a belépési nyilatkozatot és fizeti be a tagdíjat – sorolta az adatokat Boros Péterné elnök. Földiák András, a Szakszervezetek Együttműködési Fórumának vezetője hasonló érdeklődésről számolt be a közszféra többi területén is.

Az Értelmiségi Szakszervezeti Tömörülés elnöke nem ilyen optimista. Kuti László saját tagságuknál nem tapasztal ekkora ugrást, de úgy látja, egyértelműen javult a szakszervezetek presztizse. A versenyszféra egy részében is megkezdődött a dolgozók önszerveződése – számolt be a fordulatról lapunknak Trembulyák Péter, a Liga Szakszervezetek egyik szervezési koordinátora. Általánosnak tartja a tíz százalékos létszám emelkedést, de kiemelte, hogy például a Logisztikai és Könnyűipari Dolgozók Szakszervezete megduplázta tagjainak számát, miután a munkatársaknak tetsző bérmegállapodást kötöttek a munkáltatóval. A Ligában azt tapasztalják, hogy most kezdenek szerveződni a dolgozók a könnyűiparban, a feldolgozó iparban, logisztikai cégeknél, már nem félnek attól sem, ha elveszítik a munkájukat. - A szervezést a munkahelyeken kívül kezdjük és csak akkor jelentjük be a munkáltatónak a szakszervezet megalakulását, mikor jogerősen megtörtént annak bejegyzése, mert a szakszervezeti vezetőt ez előtt nem védi a jog – ismertette a taktikát Trembulyák Péter. Egyelőre nehéz megmondani, hogy tartós trendforduló történt-e a szakszervezetek hazai megítélésében, de az biztos, hogy az utóbbi hónapokban nőtt az érdekvédelmi szervezetek jelentősége – értékelte a jelenlegi helyzetet lapunknak Virág Andrea. A Republikon Intézet elemzője is úgy látja, ott erősödik a szakszervezetek szerepe, ahol baj van, ahol támadás éri a dolgozókat. Ha a szakszervezeti vezetők ügyesen irányítják a folyamatokat, ha erős nyomást tudnak gyakorolni a kormányra, akkor szerinte az is elképzelhető, hogy a kabinet a népszerűsége megőrzése érdekében valamennyit enged akár az országos érdekegyeztetés rendszerének átalakításában is. A Fidesznél kiszámíthatatlan, hogy mikor engednek a közhangulat nyomására és mikor keményítenek be, csak az számít, mi hoz nekik népszerűségben – hangsúlyozta Virág Andrea. A Republikon kutatója úgy véli, presztizsük mostani növekedésére az érdekvédelmi szervezetek később is alapozhatnak, széles körű tiltakozásokat szervezhetnek minden esetben, ha a kormány túllépi az elviselhető határokat. Az is biztos azonban szerinte, hogy az egyes szakmáknak a sikerhez politikai konfrontációkat is fel kell vállalni.                                                  

Elrugaszkodtak a mélypontról

A hazai szakszervezetek taglétszáma a rendszerváltozás utáni évtizedben drasztikusan csökkent. 1992-ben még 2,7 millióan fizettek tagdíjat, öt évvel később már csak 840 ezren. Ebben az évtizedben ennél is kevesebb tagról vallottak a szervezetek. Egy tanulmányban jelent meg hivatalosnak mondható adat 2013-ban, akkor a konföderációk összesen 563 ezer tagot tartottak számon. A KSH utolsó adatsora 2016-ban 329 ezer szervezett dolgozóval számolt, de csak azokat tudta rögzíteni, akik a bérükből kérik levonni a tagdíjakat. Az ezen a héten feltett körkérdésünkre adott válaszok alapján az öt nagy szakszervezeti szövetségnek ma nagyjából 378 ezer tagja van.                                                                                                                                                                            

Fizessen az állam saját szolgáinak!

A béremelésekre koncentráló ötpontos sztrájkkövetelési csomagot jelentett be tegnap a nemrég megalakult Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság. Mindenekelőtt azt várják, hogy a közalkalmazotti bértábla alsó fizetési osztályainak kereseteit a mindenkori minimálbér és garantált bérminimum alapján számolják ki a jelenlegi szorzókkal. A pedagógusok béremelésekor követelik, hogy a számítás alapja a mindenkori minimálbér és ne a 2015-ös összeg legyen. Rögzítették, hogy a sztrájkbizottság minden tagja támogatja a kormányzati és önkormányzati tisztviselők béremelési elvárásait, a követeléslista utolsó két pontjában pedig a különféle pótlékok számítási alapjának emelését kérik a szakszervezetek. A közszolgálatban február 28-ig felmérik a tagság sztrájkkészültségé, március elején küldik meg konkrét követeléseiket a kormánynak, hogy tárgyalásokat kezdjenek az öt pontról a 690 ezer közszolgálati dolgozó érdekében. 

Folytatódik a februári tavasz

Publikálás dátuma
2019.02.16. 08:24
Shutterstock illusztráció
Szombaton is marad az enyhe, tavaszias idő, egyes helyeken 13 fok is lehet.
meteorológiai előrejelzés szerint a pára-, illetve ködfoltok feloszlását az ország nagy részén jobbára gyengén felhős, napos idő követi. Csapadék nem várható. Gyenge vagy mérsékelt lesz a légmozgás. A legmagasabb nappali hőmérséklet 8 és 13 fok között alakul. Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő.
Szerző
Témák
időjárás

Összehangolt akcióra készül az ellenzék

Publikálás dátuma
2019.02.16. 08:00

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Még pénteken kora délután is egyeztettek az ellenzéki pártok egymás között arról, hogy milyen látványos akcióval hívják fel magukra a figyelmet az Országgyűlés tavaszi ülésszakának nyitónapján. Azt több forrásunk is megerősítette, hogy a Demokratikus Koalíció, a Párbeszéd, az LMP, az MSZP és a Jobbik is része az együttműködésnek. Részleteket egyik pártnál sem akartak elárulni, de mivel a nyitóülésen minden bizonnyal Orbán Viktor is részt vesz majd, így várhatóan ő lesz az egyik „alanya” a performansznak.
Több ellenzéki politikus is azt mondta a Népszavának, hogy a decemberi pulpitusfoglalás, majd az azt követő utcai demonstrációk után nem folytathatják a parlamenti munkát úgy, mintha mi sem történt volna. A parlamentben eddig a legélesebb viták során is betartottak néhány alapvető (illem)szabályt, például, hogy Kövér László házelnököt „elnök úrnak” szólítják, ő pedig „képviselő asszony/úr” megszólítással fordul mindenkihez az ellenzéki padsorokban, de most kérdés, hogy ez így folytatható-e. Ugyanez igaz persze a Fideszre is: a Jobbik elnöke, Sneider Tamás az elmúlt hetekben a kormányoldal támadásainak célkeresztjébe került, miután több kompromittáló felvétel is nyilvánosságra került róla. Sneider ugyanakkor a parlament alelnökeként rendszeresen vezeti az üléseket, így különös lenne, ha a „vörös-náci koalíciót” emlegető Orbán Viktor után a Fidesz képviselői őt is „elnök uraznák”. Azt ugyanakkor egyelőre Fideszes forrásaink sem tudták megmondani, mi lesz az általuk követett stratégia. Az ellenzéki politikusok is csak rébuszokban válaszoltak arra, hogy pontosan mi várható a továbbiakban: egy képviselő azt mondta például, hogy „folyamatosan a házszabály határait feszegető magatartást tanúsítanak majd”. Ugyanakkor egy másik forrásunk úgy vélte: „nem lehet mindig tűzben égni, mert akkor egy idő után hiába lángolunk, már nem tűnik fel senkinek”. Szerinte egyébként az a legnagyobb kihívás az összes ellenzéki párt számára, hogy kitalálják, miképpen tudják folyamatosan fenntartani a figyelmet a parlamenti jelenlétük iránt úgy, hogy közben nem válik tevékenységük "ingyencirkusszá".