A családok hete

Azt állította Orbán Viktor (évértékelő beszédében, amelyben új családtámogatási intézkedéseket jelentett be), hogy „egy ma született magyar gyermek úgy számolhat, hogy jó eséllyel meg fogja élni (sic!) a XXII. századot, mert a magyarok egyre tovább élnek, egyre hosszabb életben reménykedhetnek.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a várható átlagos élettartam négy-öt éve lényegében stagnál, a legutóbbi szám 75-77 év, vagyis egy ma született gyerek sajnos jó eséllyel nem éri meg a XXII. századot. De Orbán jó szándékán biztos nem múlik. Vagy ő nemcsak a jelen, hanem a jövő számait is ismeri.

Azt állította Szijjártó Péter külügyminiszter (az MTI-nek, válaszul a svéd szociálisügyi miniszter Twitter-bejegyzésére, amely szerint riasztó, ami Magyarországon történik, a magyar politika a 30-as évektől bűzlik), hogy „Svédországban a migránsokra költik a pénzt, és nem a családokra.”

Ezzel szemben a tény az, hogy a svéd családpolitikát kiemelkedően családbarátnak tartják világszerte. A szülők bármelyike például másfél évig fizetett szabadságon lehet, és ezalatt a fizetése 80 százalékára jogosult. A gyerek 16 éves koráig jár családi pótlék, amelynek összege mintegy 100 euró, és minden további gyerek után az összeg emelkedik. De figyelemre méltó apróság például az is, hogy Stockholmban a gyerekkocsival közlekedők ingyen használhatják a tömegközlekedést. Nyilván az annyira dédelgetett migránsok is.

Azt állította Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere (az M1 kormánytévében), hogy a középiskolások külföldi nyelvtanulására elsősorban angol, német és francia nyelvterületen van igény, de vannak olyanok is, akik Pekingbe mennének, és remélhetőleg a környező országok is kedvelt célállomások lesznek.

Ezzel szemben a tény az, hogy a környező országok nem lehetnek célpontok, ugyanis a miniszterelnök bejelentése nem nyaralásra, hanem az idegen nyelvi oktatás korszerűsítésére vonatkozott, márpedig a magyar középiskolákban nem horvátot, románt, szlovákot, ukránt tanítanak, hanem elsősorban angolt és németet. Az oktatásért is felelős miniszternek azonban nem ártana egy fizetett téli tanulmányi kurzus kedvelt célállomásokon. A magyar iskolákban.

Azt állította Orbán Viktor (a Figyelő című kormányhetilapnak adott interjújában), hogy „azok közé tartozom, akik fontosnak tartják a NATO-t, de nem gondolom, hogy Magyarország biztonságát a NATO-ra lehet alapozni. Képesnek kell lennünk a támadások saját erőből való elhárítására is.”

Ezzel szemben a tény az, hogy ez elvileg és gyakorlatilag is abszurdum. A környező országok ugyan nem akarnak minket megtámadni, de ettől függetlenül a szerb, a román vagy az ukrán hadsereg sokkal erősebb a magyarnál. Az egyetlen esetleges, mégis valódi veszélyt Oroszország jelentheti, azzal viszont még egy sokszorosára felturbózott magyar hadsereg sem lenne képes fölvenni a harcot. Csakis a NATO. Ha azonban a magyar miniszterelnök szerint a NATO-ra nem lehet bízni Magyarország biztonságát, akkor a másik lehetőség kizárólag Oroszország. Vagy a Varsói Szerződés…