Bércsata: kiütéssel nyertek a politikusok

A kormány egyes vezető tisztviselőinek fizetése több mint négyszeresére nőtt 2010 óta, az állami alkalmazottak járandósága viszont jó esetben is csak a másfélszeresére emelkedett.

Gyakran kérkedik a béremelésekkel a kormány, pedig összesítésünk szerint a minisztereken, államtitkárokon, országgyűlési képviselőkön kívül kevesen lehetnek igazán elégedettek. Az állami vezetők és a parlamenti képviselők legutóbb tavaly nyáron gondoskodtak magukról. 2010-ben 748 ezer forintot, négy éve 972 ezret, most pedig egységesen majdnem bruttó 1,3 milliót kapnak az államtitkárok, a miniszterek bére 1,8 millióra emelkedett, két tárca nélküli vezető fizetése pedig 5 millióra nőtt. A parlamenti képviselők fizetése már 2014-ben 232 ezerről majdnem 750 ezer forintra emelkedett, tavaly pedig majdnem 900 ezer forint lett az alapdíjuk.

Harrach Péter kereszténydemokrata frakcióvezető mindenesetre indokoltnak tartja a politikusi bérek növelését: tavaly augusztusban ugyanis arról beszélt az ATV-ben, hogy elérkezett az az idő, amikor a képviselők is részesedhetnek abból az emelésből, amiben a társadalom egésze részesül.

Az egészségügyi dolgozók sok ígéretet és mellé nem kevés béremelést kaptak 2010 óta, ám összegszerűen sokan még ma is keveset keresnek. Az 5.12 Szakszervezet, a Tiszta Egészségügyért által megadott adatok szerint – miközben 2010-ben a minimálbér 73500 forint volt – a pályakezdő műtőssegédek, betegszállítók vagy segédápolók bruttó bére 69-77 ezer forint volt, idén pedig 140-150 ezer. A szakképzettséggel rendelkező, de nem diplomás ápolók, szakápolók, szakasszisztensek, műtősnők és szülésznők a vizsgált időszak elején 78-89 ezer forintos bruttó bért kaptak, 2019-ben pedig 173 és 192 ezer között mozog a bérük. A főiskolai és egyetemi diplomával rendelkező ápolók, mentőtisztek, védőnők 122-129 ezres bére mára 237-244 ezerre emelkedett. A kormány az év végén újabb négy éves, 70 százalékos béremelési csomagot jelentett be az egészségügyben, bár a 2020-21-es költségvetés sarokszámairól a múlt héten megjelent hírek szerint épp a humántárca pénzeiből faragnak le, tehát nem látszik sehol a nagy léptékű ígéret fedezete.

A pedagógusok is elsősorban ígéretekkel gazdagodtak. Bár 2010 elején már alig érződött a Medgyessy-kormány 50 százalékos béremelésének hatása, 2011-ben a pedagógusok pénzét csak 1-2 százalékkal növelte meg a Fidesz, ennek az évnek az elején sok pedagógus bére csökkent és nem nőtt. A nagy ugrás a 2011-ben elfogadott köznevelési törvény alapján 2013-ban életbe lépő új besorolási rendszer elindulása volt, ami többlépcsős, összesen 60 százalékos béremelést ígért. Félúton azonban befékezett a kormány, a 2015-ös szinten rögzítette a számítás alapját, amivel 2019 év végére egy mesterpedagógus zsebéből nagyjából 3 millió forintot vesz ki– hangsúlyozta lapunknak a Pedagógusok Szakszervezetének (PSZ) alelnöke.

Totyik Tamás múlt pénteken az Országos Közszolgálati Sztrájkbizottság tájékoztatóján azt is bejelentette, hogy mától elindul a szakszervezet honlapján a „Bérnyomásmérő”, aminek segítségével minden tanár kiszámíthatja, mennyit vesztett, mert nem a mindenkori minimálbér az emelések alapja. A szakszervezeti vezető felidézte, hogy 2010-ben egy főiskolát végzett pedagógus kezdő bére bruttó 122 ezer forint volt, ma ugyanez 182 ezer forint. Az egyetemet végzettek a második Orbán-kormány megalakulásakor 129 ezret kaptak, ma 203 ezret. A 30 éve a pályán lévő, főiskolai diplomával rendelkező gyakorlott tanárok fizetési papírján kilenc éve bruttó 167 ezer forint szerepelt, ma 310 ezer. A középfokú végzettségű pedagógiai asszisztensek kezdő bére 78 ezerről 120 ezer fölé nőtt ezekben az években.

A minisztériumokban és központi hivatalokban dolgozó középfokú végzettséggel rendelkező tisztviselők a mindenkori garantált bérminimumot kapják, ők egyedül legalább biztosak lehetnek abban, hogy minden évben előre lépnek. A magasan képzett szakemberek bérének kiszámításához szükséges illetményalap azonban 2008 óta nem emelkedett, változatlanul 38650 forint, így ebben a körben mindenki csak a besorolása és a munkában töltött idő alapján juthatott feljebb a bérlistán.

Agg Géza, a Közszolgálati Szakszervezetek Szövetségének elnöke a 2010 és 2019 közötti időszakra a KSH adatai alapján 28 százalékos inflációval számolva mondta a Népszavának, hogy a köztisztviselői kör 36 százalékos reálkereset csökkenést könyvelhet el az Orbán-kormányok működése alatt, további 8,4 százalékot jelentett a 13. havi bér korábbi megszüntetése, vagyis majdnem a felét érik a minisztériumi fizetések, mint tíz éve.

A Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) úgy számol, hogy az önkormányzati hivatalokban foglalkoztatott majdnem harmincezer köztisztviselőből több mint 17 ezernek nem tudott bért emelni saját hivatala 2010 óta, a többieknek valamennyit javult a fizetése, miután 2017-ben a kormány megengedte, hogy az önkormányzatok saját bevételeik terhére emeljenek az illetményalapon. Az önkormányzati dolgozók már többször is sztrájkoltak a béremelésért, de a Belügyminisztérium idén is csak trükközve ad némi keretet erre a polgármesteri hivatalt fenntartóknak. A leggazdagabb települések szolidaritási befizetéseiből tesz félre 11 milliárdot, amire a szegényebbek pályázhatnak, de költségvetési pénzt nem tesz bele a közös kalapba.

A rendőrségnél 2010 és 2015 között nem volt béremelés, a négy éve bevezetett életpálya rendszerhez 40-50 százalékos béremelés társult. A Független Rendőr Szakszervezet főtitkára lapunknak azt nyilatkozta, hogy míg 2010-ben egy kapitányságon dolgozó kezdő tiszthelyettes bére nagyjából nettó 100 ezer forint volt, addig ma 140-150 ezer forint. Pongó Géza elmondta, a két évtizede szolgálók átlagosan 200-220 ezer forintot visznek haza, a középvezetők, például a megyei vagy az országos kapitányságok osztályvezetői nettó 500 ezret keresnek, egy tábornok 800 ezer forintot. Ezek az érdekvédelmi vezető szerint már tisztességesnek mondható összegek, de a kezdő tisztek nem tudnak kijönni a fizetésükből, különösen ha nem a szülőhelyükön állnak szolgálatba, márpedig sokukat felrendelik a fővárosba. Itt jó esetben 40 ezer forint lakhatási támogatást kapnak, ami nem elég az albérletre sem, nemhogy saját lakásra tudnának gyűjteni. 2010 előtt a rendőrök 10 milliós munkahelyi kölcsönt kaphattak, ami elég volt egy panellakásra, ma azonban csak 5 millió jár – emelte ki Pongó Géza.