Nem tudni, él-e még Báró, a jeladós fehér gólya

Publikálás dátuma
2019.02.18. 11:11
Illusztráció
Fotó: NICOLAS MAETERLINCK / AFP
Idén még nem érkezett hír Báróról, a jeladós fehér gólyáról, amely az elsők között tér vissza a telelésből.
A vélhetően első, telelésből visszatért gólya, Suri február 13-án érkezett Vassurányba, ám Báró, amely évek óta szintén az elsők között ér haza, tavaly tavasszal megsérült a jeladója, és mivel a vártnál később ért őrhalmi fészkébe, a szakemberek attól féltek, elpusztult.  
Mivel ősszel, az indulása előtt nem sikerült Bárót befogni, a szerkezetet sem tudták kicserélni, így a legutolsó jel a fészkelőhelyéről, Észak-Izraelből érkezett. Mivel a rendszer hol működik, hol nem, az sem biztos, hogy az állat életben van - mondta Orbán Zoltán, a Magyar Madártani Egyesült szóvivője a Sokszínű Vidéknek.
Az, hogy Báró mikor indul haza, az időjárástól függ. Tavaly március 11-én érkezett meg az őrhalmi iskola kéményén lévő, bekamerázott fészkébe.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 11:43

A sok szemét miatt kitiltották a turistákat a Mount Everest egy alaptáborából (videó)

Publikálás dátuma
2019.02.18. 09:50
Illusztráció
Fotó: Doma SHERPA / AFP
Lezárták a mászóengedéllyel nem rendelkező látogatók előtt az alaptábort a Mount Everest (Csomolungma) északi, kínai oldalán a területen egyre súlyosbodó hulladékprobléma miatt.
A korlátozás értelmében a turisták ezentúl csak az 5200 méteren lévő alaptábortól valamivel lejjebb fekvő Rongbuk kolostorig mehetnek fel - írja a BBC hírportálja. A Mount Everestnek legtöbben a déli, nepáli oldalról vágnak neki, ám az elmúlt években a kínai oldal népszerűsége is növekedni kezdett. A Tibetben lévő kínai alaptábor ugyanis autóval is megközelíthető, míg a nepáli oldalon lévőt csak nagyjából kétheti gyaloglással lehet elérni. A látogatók számának folyamatos növekedése miatt azonban a világ legmagasabb hegyén egyre nagyobb problémát jelent a hulladék felhalmozódása. 
A Kínai Hegymászó Szövetség szerint 2015-ben - erre az évre vonatkoznak a legfrissebb adatok - 40 ezren keresték fel az alaptábort a kínai oldalon. A nepáli erdészeti és talajvédelmi minisztérium pedig rekordszámú, 45 ezer látogatóról számolt be a 2016-2017-es időszakban. A kínai hatóságok januárban jelentették be, hogy évente 300-ra fogják korlátozni a kiadható mászóengedélyek számát.
A tibeti hatóságok még tavaly decemberben jelentették be az alaptábor lezárását a turisták előtt, és bár az elmúlt napokban szárnyra kapott a hír a kínai közösségi oldalakon, hogy a korlátozás végleges lesz, a Hszinhua állami hírügynökség által megszólaltatott illetékesek ezt cáfolták.
A hatóságok szerint a Mount Everest múlt tavaszi "nagytakarításakor" nyolc tonna hulladékot, köztük emberi ürüléket és hátrahagyott mászófelszereléseket gyűjtöttek be a hegyről.

 Az idei nagyszabású hegycsúcstisztítás keretében a 8000 méter fölött talált emberi maradványokat is megkísérlik lehozni a hegyről. A hideg és a magasság miatt ezek a holttestek gyakran évekig, évtizedekig is a fagyban maradnak.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 09:59

A kifejlesztője szerint nem kell félteni a tengeri élővilágot az óceáni szemétszedőtől

Publikálás dátuma
2019.02.16. 11:11

Fotó: The Ocean Cleanup
Alaptalan a tengerbiológusok azon aggodalma, amely szerint az óceántisztító háló veszélyezteti a tengeri élővilágot - mondta az Ocean Cleanup projekt holland kifejlesztője.
Mint megírtuk, tengerbiológusok aggodalmukat fejezték ki az óceántisztító háló, az Ocean Cleanup technológiája ellen, mert szerintük veszélyezteti a víz ökoszisztémáját. Rebecca Helm medúzakutató nemrégiben a The Atlantic folyóirat weboldalán vetette fel, hogy a kifejlesztője nem vette figyelembe a levegő és a víz találkozásánál képződő filmszerű réteg, az úgynevezett neuszton gazdag élővilágát. Gondolatmenetét G. Tóth László magyar limnológus és óceanológus több ponton is alátámasztotta, sőt hozzátette, hogy a tengerek élővilágának felborulása akár az édesvizek ökoszisztémájára is hatással lehet. Egyes tengeri területekre ugyanis édesvízi halak járnak ívni, és a neuszton tengeri madarak egész tárházának szolgál táplálékául.
Boyan Slat, a szemétszedő háló holland megalkotója azonban ezeket az aggodalmakat eltúlzottnak és alaptalannak nevezte. A cikkre reagálva kifejtette, a rendelkezésre álló adatok alapján kizárható, hogy a technológia veszélybe sodorná a neusztonállományt. Erre szerinte a legfőbb bizonyíték az, hogy miközben a gyorsan szaporodó tengerfelszíni élővilág nagyjából 50 millió négyzetkilométernyi területen terül el az óceánok felszínén, az Ocean Cleanup hálói legfeljebb 500 ezer négyzetkilométernyi területen gyűjtenék a szemetet - írta a Qubit.
„Számos adat áll rendelkezésre, hogy a tengerekben úszkáló több százezer tonnányi műanyag hulladék károsítja a tengeri élővilágot, beleértve a neusztont is”.

A víz felszínén lebegő szemétszedő háló, amelytől a kifejlesztői azt várják, hogy az évszázad közepére megtisztítja a világ vizeit, még csak próbaüzemben működött, de Hawaii-szigetek közelében vissza kellett vontatni partra, mert technikai problémák adódtak. 
Szerző