"Szakmai indok nincs a költözésre" - kérdőjelek a természettudományi múzeum körül

Publikálás dátuma
2019.02.19. 07:10
Ahelyett, hogy befejeznék a 25 éve folyamatosan költöző múzeum kialakítását a Ludovikán, inkább lőtér lesz a műtárgyraktárban
Fotó: Róka László / MTVA
Egy komplett múzeum jött létre, speciális kiállítóterekkel a Ludovikán. Ahelyett, hogy befejeznék a Természettudományi Múzeumot, most épp úgy tűnik, Debrecenbe kell költöznie. A szakértő szerint a költözés pazarlás lenne, kockáztatná a gyűjtemény épségét, ráadásul a látogatók helyzetét sem könnyítené meg.
Két hónapja lóg a levegőben a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) Debrecenbe költözésének híre, azt azonban még mindig nem tudni, hogy meg is valósul-e a változás. “Létrehozzuk az új Természettudományi Múzeumot. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez valahol vidéken, az egyik nagy egyetemi városunkban jön létre, hogy méltó feltételeket tudjunk teremteni” – mondta december 9-én Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ATV műsorában. Ezt követően december 19-én megjelent egy kormányhatározat, amelyben az olvasható, hogy kiemelten vizsgálják az MTTM - valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum részeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (amely Demeter Szilárd főigazgató közbenjárásának köszönhetően végül nem költözik) “vidéki elhelyezésének lehetőségét és a megvalósítás feltételrendszerét, valamint az általuk őrzött gyűjtemény digitalizálásához és online hozzáférhetővé tételéhez szükséges intézkedéseket”. A kormányhatározat szerint március 15-ig kell benyújtania az intézménynek a szakmai koncepciót. Az intézmény falain belül azonban nagy a bizonytalanság, a minisztérium egyeztetett a vezetőséggel, sem az érintett szakértőkkel. Az elmúlt két hónap során semmilyen lépés nem történt, így továbbra is csak a lehetőséget lebegtetik. A költözés előkészítéséhez, az előzetes eljárásokhoz, a koncepcióterv, az engedélyezési- és kiviteli terv elkészítéséhez előbb döntésnek kell(ene) születnie. Nem csupán a hazai muzeológia, az európai múzeumok történetében sem volt még ilyen méretű költözés – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő szakértő. Részleges költözésre volt példa, de ilyen átfogóra még nem került sor. Az egyik legnagyobb természettudományos gyűjtemény található meg hazánkban: az állattani, növénytani, ásványtani, az őslénytani, és a ritkaságszámba menő nagy embertani gyűjtemény. A tízmilliónál nagyobb példányszámú kollekció kétszázezer egyedi darabot foglal magában – ásványokat, koponyákat, nagyméretű állatokat, valamint rovarokat, bogarakat, lepkéket, poloskákat. Bár a szakmabeliek régóta szeretnék, ha egy helyszínen tömörülne mindez, bizonyára nem a fővárostól kétszáz kilométerre képzelik el az új intézményt. Ráadásul az ásványtani, őslénytani, embertani gyűjtemények mozgatásában már van tapasztalata az intézménynek a korábbi költözésekből, de a gerinctelen állatok és a herbárium mozgatásában nincsen - hangsúlyozta a megkérdezett szakértő. S míg korábban csak városon belül szállították az egyes gyűjteményeket, addig most sokkal nagyobb távolságot kellene áthidalniuk. Ami egyáltalán nem részletkérdés, mivel  speciális szállítási és tárolási körülményekre van szükség, a szállítás közbeni rázkódás elkerülésére kell törekedniük; egy több százéves lepke szárnya, lába, csápja könnyedén letörhet a hosszú út során. Amennyiben a költözés megvalósul, más problémák is felvetődhetnek. A múzeumban folyó és az intézmény muzeológusait érintő tudományos kutatásokat a költözés idejére – ami forrásunk és a korábbi tapasztalatok szerint körülbelül öt évig tartana – fel kell függeszteni, így a nemzetközi kapcsolatokban is hosszú szünet állna be, és kérdéses, hogy a jelenleg a fővárosban dolgozó szakemberek közül lenne-e mindenkinek lehetősége lakóhelyet változtatni, vagy ingázni Budapest és a civisváros között. Megszólalónk hangsúlyozta, nem csak a tudományos kutatás előrehaladásában okozhat problémát a költözés, hiszen megfelelő laboratóriumi körülményeket Debrecenben is ki lehet alakítani. Az eddigi közönségszolgálati munkát azonban nem lehet folytatni abban a formában ahogy azt egy ország és közlekedési csomópont közepén lehet. Egy dunántúli vagy akár egy szegedi iskola számára például sokkal nehézkesebbé válna a Debrecenbe utazás, mint az egynapos kirándulásként is megvalósítható budapesti múzeumlátogatás. Ez ellentmond Kósa Lajos a Debrecen Televízióban kifejtett gondolatainak is, miszerint a debreceni intézményt “nagyon jól meg lehet csinálni, óriási látogatószámot produkálhat”. A megkérdezett szakértő elmondta, a múzeum munkatársai szeretnék, ha a jelenlegi százezres nagyságrendű budapesti közönség – amelynek csaknem hatvan százaléka diákokból, óvodásokból áll – nem maradna ilyen jellegű múzeum nélkül, és mindenképp arra törekednének, hogy valamilyen formában ki tudjanak alakítani egy fővárosi látogatóközpontot is. Informátorunk szerint szakmai indok nincs a költözésre, ha csak az a gyakori felvetés nem, hogy Budapest vízfejűségét megszüntessék. Érdemes azonban megnézni, hogy hasonló jelentőségű intézmények a legtöbb európai országban a fővárosban, vagy annak közelében helyezkednek el. A múzeum főigazgatói posztját betöltő Korsós Zoltán megbízatása is lejárt, feltehetően megnyerte a tavaly márciusban kiírt pályázatot, és augusztustól ismét ő tölti be a pozíciót. Forrásaink szerint megbízása azonban csak egy évre szól, július 31-én lejár. A pályázat eredményeiről érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, megkeresésünkre nem reagáltak. A pályázat, valamint a költözés jelenlegi előrehaladása kapcsán kerestük kérdéseinkkel Korsós Zoltán főigazgatót is – aki információink szerint kizárólag a minisztérium jóváhagyását követően nyilatkozhat –, lapzártánkig azonban nem érkezett tőle válasz.  

Költözések sorozata

Az Európa öt legfontosabb természettudományi múzeuma közé tartozó intézmény már több költözést is megélt. A sokáig Budapest különböző épületeiben szétszórt gyűjtemény egy 1994-es kormányhatározatot követően került a Ludovikára, az első egységek 1996-ban költöztek be a régi, XIX. századi épületbe. 2011-ben azonban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása után bejelentették, hogy annak központja szintén a Ludovika lesz, így az épületen két intézménynek kell osztoznia. Az évek során többször felmerült ugyan – legutóbb 2017-ben – hogy a Könyves Kálmán körúti (un. Tündérpalota) és a Baross utcai gyűjteményeket is az Orczy-kertbe költöztessék, az egyetem azonban egyre inkább kiszorította a múzeumot a területről. Már korábban is volt szó arról, hogy felépítenek egy új épületet a múzeum számára – a minisztérium egy új, ötvenezer négyzetméteres épületet ígért –, arra azonban senki sem számított, hogy ezt Budapesttől kétszáz kilométerre kívánják megvalósítani.

Szerző

Milliárdok vallásos könnyűzenére, nagyprodukciókra

Publikálás dátuma
2019.02.18. 22:00
Illusztráció: Népszava
Lázár Ervin program néven az általános iskolások kulturális eseményeken való részvételét, Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában címmel pedig nagyprodukciók létrehozását támogatja a kormány, amely a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működését segítő források biztosításáról is határozatot hozott.
A Magyar Közlöny hétfői számában közzétett kormányhatározat hangsúlyozza: "az ezeréves magyar kultúra a jelen állampolgárainak és a jövő nemzedékeinek művelődése, önkifejezése és nemzeti identitása, valamint Magyarország kulturális fennmaradása szempontjából fundamentális jelentőségű érték, ennél fogva kiteljesítése az állam kiemelt felelőssége". Ehhez a kultúrstratégiai célhoz kapcsolódóan a kormány létrehozza a Lázár Ervin programot, amely szociális helyzettől és lakóhelytől függetlenül minden, az 1-8. évfolyamon tanuló általános iskolai diák részére tanévenként egyszeri alkalommal ingyenesen biztosítja a színházi, tánc- és cirkuszi előadások, komolyzenei hangversenyek, illetve az őshonos állatok bemutatóhelyeinek látogatását. A Lázár Ervin program idei megvalósításához hatmilliárd forintot, 2020-tól beépülő jelleggel 5,5 milliárd forintot biztosít a határozat. A hazai sportlétesítmények és a nemzeti kultúra összekapcsolása, ezáltal a magyar történelmi és irodalmi örökséget bemutató nagyprodukciók létrehozása érdekében indul el a Sportlétesítmények a kultúra szolgálatában program, amelyre ebben az évben négymilliárd forint áll rendelkezésre. A program megvalósítására a kormány 2020-tól beépülő jelleggel 1,6 milliárd forintot rendel. Külön kormányhatározat szól a vallásos alkotóközösségek, zenei együttesek és zenészek hosszú távú működését segítő források biztosításáról, amelyek célja a Kárpát-medencei vallási hagyományok megőrzése és élővé tétele. A vallásos könnyűzene alkotói kiteljesedését elősegítő rendszerek kialakítását és fenntartását ettől az esztendőtől évi 905 millió forint kormányzati támogatás szolgálja.
Szerző

Trianon-operettre írt ki pályázatot az Operettszínház

Publikálás dátuma
2019.02.18. 20:56
Kiss B. Attila bemutatkozik, mint a Budapesti Operettszínház új főigazgatója. 2019. február 1.
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Új, nemzeti operettet ígért a főigazgatói széket február elsejével elfoglaló Kiss B. Attila, és láthatóan komolyan gondolta.
"A trianoni békeszerződés aláírásának körülményeit és az ebből származó veszteségek megismertetését és feldolgozását szolgáló zenés színpadi mű megírására" hirdet alkotói pályázatot a Budapesti Operettszínház - olvasható a felhívásban. Az évszázados sebeket tépkedő mű lehet opera, operett, musical, daljáték vagy más zenés nyelvezetű, énekes, és a színházi formáknak megfelelő színpadi alkotás, amely még nem került nyilvános színpadi bemutatásra. A nyertes nem kap pénzbeli jutalmat, de bemutatják Trianon-operettjét a 2020/2021-es színházi évadban.
Február elsejével nevezte ki Kásler Miklós emberminiszter az Operettszínház új vezetőjét, Kiss B. Attila Kossuth-díjas operaénekest. Hogy Kiss B. foglalhatta el a Nagymező utcai teátrum főigazgatói székét, az sok kérdést vet fel. Csak a döntés után hozta nyilvánosságra a több mint száz oldalas dokumentumban leírt elképzeléseit, melyben erőteljes értékrendbeli és művészeti irányváltást, lényegében nemzeti operettet ígért.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 21:00