"Szakmai indok nincs a költözésre" - kérdőjelek a természettudományi múzeum körül

Publikálás dátuma
2019.02.19 07:10
Ahelyett, hogy befejeznék a 25 éve folyamatosan költöző múzeum kialakítását a Ludovikán, inkább lőtér lesz a műtárgyraktárban
Fotó: MTVA/ Róka László
Egy komplett múzeum jött létre, speciális kiállítóterekkel a Ludovikán. Ahelyett, hogy befejeznék a Természettudományi Múzeumot, most épp úgy tűnik, Debrecenbe kell költöznie. A szakértő szerint a költözés pazarlás lenne, kockáztatná a gyűjtemény épségét, ráadásul a látogatók helyzetét sem könnyítené meg.
Két hónapja lóg a levegőben a Magyar Természettudományi Múzeum (MTTM) Debrecenbe költözésének híre, azt azonban még mindig nem tudni, hogy meg is valósul-e a változás. “Létrehozzuk az új Természettudományi Múzeumot. Egyelőre úgy tűnik, hogy ez valahol vidéken, az egyik nagy egyetemi városunkban jön létre, hogy méltó feltételeket tudjunk teremteni” – mondta december 9-én Palkovics László innovációs és technológiai miniszter az ATV műsorában. Ezt követően december 19-én megjelent egy kormányhatározat, amelyben az olvasható, hogy kiemelten vizsgálják az MTTM - valamint a Petőfi Irodalmi Múzeum részeként működő Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (amely Demeter Szilárd főigazgató közbenjárásának köszönhetően végül nem költözik) “vidéki elhelyezésének lehetőségét és a megvalósítás feltételrendszerét, valamint az általuk őrzött gyűjtemény digitalizálásához és online hozzáférhetővé tételéhez szükséges intézkedéseket”. A kormányhatározat szerint március 15-ig kell benyújtania az intézménynek a szakmai koncepciót. Az intézmény falain belül azonban nagy a bizonytalanság, a minisztérium egyeztetett a vezetőséggel, sem az érintett szakértőkkel. Az elmúlt két hónap során semmilyen lépés nem történt, így továbbra is csak a lehetőséget lebegtetik. A költözés előkészítéséhez, az előzetes eljárásokhoz, a koncepcióterv, az engedélyezési- és kiviteli terv elkészítéséhez előbb döntésnek kell(ene) születnie. Nem csupán a hazai muzeológia, az európai múzeumok történetében sem volt még ilyen méretű költözés – mondta lapunknak egy neve elhallgatását kérő szakértő. Részleges költözésre volt példa, de ilyen átfogóra még nem került sor. Az egyik legnagyobb természettudományos gyűjtemény található meg hazánkban: az állattani, növénytani, ásványtani, az őslénytani, és a ritkaságszámba menő nagy embertani gyűjtemény. A tízmilliónál nagyobb példányszámú kollekció kétszázezer egyedi darabot foglal magában – ásványokat, koponyákat, nagyméretű állatokat, valamint rovarokat, bogarakat, lepkéket, poloskákat. Bár a szakmabeliek régóta szeretnék, ha egy helyszínen tömörülne mindez, bizonyára nem a fővárostól kétszáz kilométerre képzelik el az új intézményt. Ráadásul az ásványtani, őslénytani, embertani gyűjtemények mozgatásában már van tapasztalata az intézménynek a korábbi költözésekből, de a gerinctelen állatok és a herbárium mozgatásában nincsen - hangsúlyozta a megkérdezett szakértő. S míg korábban csak városon belül szállították az egyes gyűjteményeket, addig most sokkal nagyobb távolságot kellene áthidalniuk. Ami egyáltalán nem részletkérdés, mivel  speciális szállítási és tárolási körülményekre van szükség, a szállítás közbeni rázkódás elkerülésére kell törekedniük; egy több százéves lepke szárnya, lába, csápja könnyedén letörhet a hosszú út során. Amennyiben a költözés megvalósul, más problémák is felvetődhetnek. A múzeumban folyó és az intézmény muzeológusait érintő tudományos kutatásokat a költözés idejére – ami forrásunk és a korábbi tapasztalatok szerint körülbelül öt évig tartana – fel kell függeszteni, így a nemzetközi kapcsolatokban is hosszú szünet állna be, és kérdéses, hogy a jelenleg a fővárosban dolgozó szakemberek közül lenne-e mindenkinek lehetősége lakóhelyet változtatni, vagy ingázni Budapest és a civisváros között. Megszólalónk hangsúlyozta, nem csak a tudományos kutatás előrehaladásában okozhat problémát a költözés, hiszen megfelelő laboratóriumi körülményeket Debrecenben is ki lehet alakítani. Az eddigi közönségszolgálati munkát azonban nem lehet folytatni abban a formában ahogy azt egy ország és közlekedési csomópont közepén lehet. Egy dunántúli vagy akár egy szegedi iskola számára például sokkal nehézkesebbé válna a Debrecenbe utazás, mint az egynapos kirándulásként is megvalósítható budapesti múzeumlátogatás. Ez ellentmond Kósa Lajos a Debrecen Televízióban kifejtett gondolatainak is, miszerint a debreceni intézményt “nagyon jól meg lehet csinálni, óriási látogatószámot produkálhat”. A megkérdezett szakértő elmondta, a múzeum munkatársai szeretnék, ha a jelenlegi százezres nagyságrendű budapesti közönség – amelynek csaknem hatvan százaléka diákokból, óvodásokból áll – nem maradna ilyen jellegű múzeum nélkül, és mindenképp arra törekednének, hogy valamilyen formában ki tudjanak alakítani egy fővárosi látogatóközpontot is. Informátorunk szerint szakmai indok nincs a költözésre, ha csak az a gyakori felvetés nem, hogy Budapest vízfejűségét megszüntessék. Érdemes azonban megnézni, hogy hasonló jelentőségű intézmények a legtöbb európai országban a fővárosban, vagy annak közelében helyezkednek el. A múzeum főigazgatói posztját betöltő Korsós Zoltán megbízatása is lejárt, feltehetően megnyerte a tavaly márciusban kiírt pályázatot, és augusztustól ismét ő tölti be a pozíciót. Forrásaink szerint megbízása azonban csak egy évre szól, július 31-én lejár. A pályázat eredményeiről érdeklődtünk az Emberi Erőforrások Minisztériumánál, megkeresésünkre nem reagáltak. A pályázat, valamint a költözés jelenlegi előrehaladása kapcsán kerestük kérdéseinkkel Korsós Zoltán főigazgatót is – aki információink szerint kizárólag a minisztérium jóváhagyását követően nyilatkozhat –, lapzártánkig azonban nem érkezett tőle válasz.  

Költözések sorozata

Az Európa öt legfontosabb természettudományi múzeuma közé tartozó intézmény már több költözést is megélt. A sokáig Budapest különböző épületeiben szétszórt gyűjtemény egy 1994-es kormányhatározatot követően került a Ludovikára, az első egységek 1996-ban költöztek be a régi, XIX. századi épületbe. 2011-ben azonban a Nemzeti Közszolgálati Egyetem megalakulása után bejelentették, hogy annak központja szintén a Ludovika lesz, így az épületen két intézménynek kell osztoznia. Az évek során többször felmerült ugyan – legutóbb 2017-ben – hogy a Könyves Kálmán körúti (un. Tündérpalota) és a Baross utcai gyűjteményeket is az Orczy-kertbe költöztessék, az egyetem azonban egyre inkább kiszorította a múzeumot a területről. Már korábban is volt szó arról, hogy felépítenek egy új épületet a múzeum számára – a minisztérium egy új, ötvenezer négyzetméteres épületet ígért –, arra azonban senki sem számított, hogy ezt Budapesttől kétszáz kilométerre kívánják megvalósítani.

Frissítve: 2019.02.19 07:10

Nyíregyházára tart az „elnyomottak színháza”

Publikálás dátuma
2019.03.23 11:30
A fórumszínház a nézőket is bevonja az előadásba. Középen Adrian Jackson, a társulat vezetője
Fotó: NÉMETH DÁNIEL
A brit Cardboard Citizens társulat egy nyitottabb társadalomról és empatikusabb emberekről álmodott jövőt.
Képes a művészet hidakat építeni a társadalom különböző csoportjai között? Választ adhat a színház a mindennapok problémáira? – E kérdéseket veti fel a fórumszínház egyik úttörőjeként ismert Cardboard Citizens. Az Egyesült Királyságban 1990-ben alakult társulat a perifériára szorult emberek, közösségek történetein keresztül a színház erejével kívánja előmozdítani a társadalmi változást. Többek közt a hajléktalanokat szeretnék segíteni, hangot adva nekik, hogy elmondhassák a saját történeteiket.
 
A csoport februárban művészeknek, szociális szakembereknek, közönségszervezőknek, helyi közösségi vezetőknek és a társadalom peremén élőkkel foglalkozó drámaoktatóknak tartott workshopot Budapesten. Az általuk alkalmazott fórumszínház módszereit továbbadó képzésen többek közt a XXI. századi Roma Nők Egyesülete is részt vett, s az ott tanultakat hasznosítva a Parforum Részvételi Kutatóműhellyel, valamint a Káva Kulturális Műhellyel közösen mutatják be legújabb darabjukat március 24-én Nyíregyházán. Az előadásban 18 és 25 év közötti amatőr színészek jelenítik meg saját tapasztalataikat a pénz, az adósság és az adósságcsapda témájában, a színházi játékot a problémák megoldására irányuló közös gondolkodássá alakítva. A fórumszínház kitágítja a hagyományos színházi kereteket, az előadók a nézőket is bevonja, megadva a lehetőséget, hogy megváltoztassák az épp színre állított történeteket – mondta el lapunknak Adrian Jackson. – Emellett a társulat a hajléktalanságot megtapasztalt emberek nézőpontját megismerve olyan információk birtokába kerül, amit később partnerszervezeteikkel és a politikai döntéshozókkal megvitathatnak. Ezzel segíthetik a valódi, rendszerszintű fejlődést – részletezte a Cardboard Citizens társalapítója, vezetője.
 
A Cardboard Citizens már több mint huszonöt országban dolgozott, ám hazánkban most jártak először. Az Artemisszió Alapítvány megkeresésére a British Council People 2 People programjának keretében tartottak többnapos workshopot. – Nagyszerű volt együtt dolgozni a helyi szervezetekkel és sokat tanultunk abból, ahogyan a művészetet a társadalom jobbá tételére használják – beszélt tapasztalatairól Adrian Jackson. – Lenyűgözött minket a résztvevők elkötelezettsége, mind a workshopon való részvételüket, mind azt a törekvésüket tekintve, hogy a színházzal változást érhessenek el Magyarországon. A romák integrálása komoly helyi kérdés, és gyönyörű volt látni, ahogy ennek a közösségnek néhány tagja is részt vett a képzésen. Az előadás során számos nagyszerű ötlet felvetődött és rendkívül hasznos párbeszéd indult el. Reméljük, lesznek további közös együttműködéseink – tette hozzá a projekt vezetője. A fórumszínház jelentőségét Adrian Jackson többek közt abban is látja, hogy az előadók kapcsolatot alakíthatnak ki a jelenlévőkkel: beavathatják történeteikbe a közönséget, valamint gyakorlatot szerezhetnek az önkifejezés terén. A nézőknek pedig jó alkalmat kínálnak arra, hogy átéljék a megjelenített élethelyzeteket, és kialakuljon bennük az empátia – hangsúlyozta.
 
– A színház, különösen az Augusto Boal által megalkotott „elnyomottak színháza” betekintést kínál mások életébe és segíthet bennünket abban, hogy kialakítsuk az álláspontunkat a nemzeti és helyi döntéshozók politikájáról, az időnk és erőforrásaink kihasználásáról, valamint azokhoz az emberekhez való közeledésünkről, akikkel nap mint nap találkozunk – hangsúlyozta Adrian Jackson. – A társadalmunk jobban működik, ha nyitottabb, empatikusabb és együttműködőbb. Mindannyiunk hasznára válik, ha meghallgatjuk a szomszédainkat, ha megértjük az életüket és a küzdelmeiket.

A fórumszínház

Augusto Boal brazil származású művész, neveléselméleti és színházelméleti szakember, színházi rendező és író volt, az „elnyomottak színháza” elméletének, esztétikai, színházi nyelvének a kidolgozója. Neve sokak számára a fórumszínházról vált ismertté, azonban ez csak egy abból a hét technikából, amit az „elnyomottak színháza” magában foglal. A fórumszínház legelterjedtebb formájában az alkotók egy adott közösség tagjaival dolgozva hoznak létre a közösség problémájára reflektáló előadást, majd azt a helyi közösség előtt egyszer mutatják be.

Frissítve: 2019.03.23 11:30

Mikor szembejön velünk a legnagyobb ellenségünk - Jordan Peele újradefiniálta a horror műfaját

Publikálás dátuma
2019.03.23 10:30
Lupita Nyong’o játssza a foszerepet. A fi lmet a UIP-Duna Film forgalmazza
A magyar mozikban a Mi: a Tűnj el! rendezője, Jordan Peele előállt egy tökéletesre csiszolt, művészi horrorfilmmel.
Jordan Peele. Ezt a nevet már a 2017-es Tűnj el! című filmjénél érdemes volt megjegyezni, mert ez sokoldalú író-rendező kvázi laza könnyedséggel újradefiniálta a horror műfaját. Pedig nem csinált többet annál, hogy írt egy zseniális hátteret a karakterek mögé, méghozzá úgy, hogy belekódolta a rasszizmus kérdését is a cselekménybe. A műfajjal járó kliséket pedig így bőven elég volt a végkifejletben alkalmazni. Egyszóval, Peele már akkor tudta, mi a horror valódi lényege: nem a hang és vizuális effektekkel való sokkolás, hanem egy olyan élethelyzet megmutatás, mely a legbelső félelmeinket hívja elő.

A Mi ennek a koncepciónak a folytatása, mondhatni tökéletesre csiszolt alkotása. A nagybetűs művészhorror. Sajnos nem nekem jutott az eszembe a hasonlat, de alkalmazom: a Mi után egyértelmű, hogy Peele az amerikai Jean-Luc Godard, mert ugyanazzal szemiotikai módszerrel építi be a popkulturális utalásokat és referenciákat a filmbe, mint a svájci nagymester. Hogy csak egy példát mondjak: a műben szereplő nyulak által fémjelszett szimbolikát vagy Jeremiás könyve egyik fejezetének repetitív megidézését.

De hogyan is mesél rólunk a Mi? A történet középpontjában Adelaide Wilson (Lupita Nyong'o remek a szerepben) áll, a kétgyermekes családanya, aki nagyon nincs attól feldobva, hogy a családjával Santa Cruzba mennek nyaralni, mert ott történt valami vele gyerekkorában. A nyugtalansága rettegésbe megy át, amikor az este a nyaralójuk előtt megjelenik egy négytagú család. Akik pontosan úgy néznek ki, mint ők, csak éppenséggel piros egyenruha van rajtuk, jobb kezükön kesztyű, melyben gigantikus olló ékeskedik fenyegetően. Visszatérve a korábban említett popkulturális utalásokra, külön okfejtés érdemelne a Michael Jackson Thriller című, John Landis rendezte videóklipje, mely önmagában is a Peele által feszegetett kettősségre utal (hősszerelmesből farkasember lesz a klipben), de a nemrég megjelent Neverland elhagyása című dokumentumfilm is bizonyította, Jackson civilként is kettős életet élt.

Na, ezzel, aztán totális hatást ért el Peele a mozivásznon. A kettősség nem csak ebben mutatkozik be a filmben, hanem szimbólumként végigvonul a művön, a modern Amerika betűszavaként. (A film eredeti címe: US. ) Például, amikor megismerjük Adelaide családjának barátait, egy jómódú fehér famíliát – a rendező ezzel is a társadalmi egyenlőtlenségre akarta felhívni a figyelmet. A cselekményről többet nem árulok el, mert azzal súlyosan károsítanám a potenciális moziélményt, csupán talán annyit, hogy a hasonmások megjelenés a legalapvetőbb félelemeinkre hat: mi van akkor, ha a legnagyobb ellenségünk mi magunk vagyunk? Miközben, ahogy telnek a percek az egyszerű home invasion moziból, szilárd lépésekkel vezet minket Peele az apokaliptikus hangvétel és mondanivaló felé. A Mi nagyon okos film.

Infó:
Mi
Rendezte Jordan Peele
Forgalmazza a UIP-Duna Film
Frissítve: 2019.03.23 10:30