Lengyelország nem vesz részt a jeruzsálemi V4-csúcstalálkozón

Publikálás dátuma
2019.02.18. 11:50
Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök
Fotó: BEN STANSALL / AFP
A lengyel küldöttség nem vesz részt a visegrádi négyek és Izrael jeruzsálemi csúcsértekezletén - jelentette be hétfőn Mateusz Morawiecki lengyel kormányfő, "teljességgel megengedhetetleneknek" nevezve az ügyvezető izraeli külügyminiszter holokauszttal kapcsolatos kijelentéseit.
Előzőleg bekérették a varsói külügyminisztériumba az izraeli nagykövetet Jiszráel Kac ügyvezető izraeli külügyminiszter előző napi kijelentése miatt, amely szerint a "lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust". A nagykövettel feltehetőleg Kac újabb, hétfőn tett, az előző napi kijelentéssel hasonló szellemű nyilatkozatát is megvitatják. Kac vasárnap - idézve Jichák Samír néhai miniszterelnök szavait - kijelentette: "a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust". Hozzátette, hogy az ő szülei túlélték a holokausztot, s minden izraelihez és minden zsidóhoz hasonlóan ő is kijelentheti: "nem felejtjük el, és nem bocsátunk meg". Kac hétfőn a közszolgálati rádióban ismét megszólalt az ügyben, és azt mondta, hogy a történelmi igazság nem változtatható meg, a lengyelek együttműködtek a nácikkal, és részt vettek a zsidók megsemmisítésében a holokauszt idején. A lengyel külügyi tárca Twitter-oldalán tett bejegyzése szerint Kac nyilatkozatai "nemcsak sértőek, hanem negatív érzelmeket gerjesztenek a két nemzet között", elősegítik a lengyel- és a zsidóellenességet. "Elvárjuk az izraeli fél megfelelő reakcióját" - szögezte le a lengyel külügy. Kac vasárnapi kijelentése nyomán először kétségessé vált Lengyelország részvétele a visegrádi négyek (Lengyelország, Magyarország, Csehország, Szlovákia - V4) és Izrael jeruzsálemi kormányfői csúcsértekezletén, de aztán Mateusz Morawiecki bejelentette, távol maradnak a megbeszélésről. A találkozóra a tervek szerint hétfőn érkeznek a V4 vezetői, az érdemi tárgyalások másnap, kedden lesznek. A csúcstalálkozón ott lesz Orbán Viktor miniszterelnök is.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 12:17

Veszélyben a statisztikai hivatal függetlensége

Publikálás dátuma
2019.02.18. 10:30
Képünk illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az év végén lejár az osztrák statisztikai hivatal (Statistik Austria) vezetőjének a megbízatása. A bécsi kancellári hivatalban már jelezték, nem hosszabbítják meg tisztségében Konrad Pesendorfert. Az ötven esztendős közgazdász, aki filozófiai, jazzgitár-szakokat követően kötött ki a gazdasági tanulmányok mellett, s fejezte is be az egyetemet, 2010 óta állt a hivatal élén. Pesendorfer, az előző, szociáldemokrata kormányokkal kiválóan együttműködött volt, dolgozott az Európai Központi Bankban. Aztán előbb az akkori kancellár, Werner Faymann tanácsadója volt, majd ő is nevezte ki a hivatal élére. Hogy az idén mennie kell, azon igazából nem csodálkozik senki, Ausztriában is az a szokás, hogy kormányváltás után az állami hivatalok éléről leváltják az előző rendszer embereit, s a saját, megbízható kádereiket ültetik a helyükre. Ezúttal azonban többről van szó, a 2017. decemberében felesküdött néppárti-szabadságpárti kormánnyal szemben Pesendorfer megváltoztatta a Statistik Austria feladatkörét. Egészen pontosan, kibővítette. Nem csupán az előírt adatokat állíttatta elő 800 munkatársával, hanem a politika, a gazdaság, a kultúra, a társadalmi igazságosság területén további számításokat is végeztetett, s ezeket az általa 5 fősről 8-ra duzzasztott sajtóosztály segítségével a széles nyilvánosság elé is tárta. Az osztrák statisztikai hivatal egyébként nem állt meg adatok közlésénél, hanem munkatársai a nyilvános vitákhoz is egyre másra hozzászóltak, nívós elemzéseket tettek közzé. Ezért határozott úgy a statisztika fölött mindig is felügyeletet gyakorló minisztertanácsi testület, hogy megerősíti az ellenőrzést a hivatal felett, a publikálásért felelős részlegben dolgozók számát két főre csökkenti, a külső kommunikációt a kormány munkatársai átveszik. Azt is előírja, hogy a statisztikusok kizárólag a szorosan vett gazdasági számításokkal foglalkozhatnak. Erre reagálva lendült váratlan támadásba a hivatal vezetője. Nyílt levelet írt az osztrák kancellárnak, kezdeményezve, hogy a Statistik Austriát, miként a számvevőszék esetében érvényes, helyezzék át a parlament ellenőrzése alá, (ahogyan ez Olaszországban történik), hagyja az jóvá a statisztikai programalkotást, s a hivatal vezetőjének kinevezését is a képviselőház végezze. Felvetette továbbá, hogy jöjjön létre egy új tanácsadó részleg, amely a képviselők rendelkezésére állna. Pesendorfer javaslata mellé állt a parlament mindhárom ellenzéki pártja, a kormány viszont úgy hárított, hogy a Statisztikai Hivatal függetlenségét senki nem akarja veszélyeztetni. A hosszú évekre visszavezethető vezetőcsere gyakorlatát a közvélemény nagyjából elfogadta, azt viszont a demokrácia elengedhetetlen részének tekinti, hogy a legfőbb vezetők alatti részlegek megőrizhessék önállóságukat. Az osztrák jegybank élén is idén lesz vezetőváltás, ott is teljes személycserére készülnek.
Témák
Ausztria

Segélyszállítmány - Önkéntesek ezrei osztanák szét, de Maduro nem enged

Publikálás dátuma
2019.02.18. 09:30
ÉRKEZIK AZ ADOMÁNY - Több száz tonnányi élelmiszer halmozódott fel a határon
Fotó: LUIS ROBAYO / AFP
Több ezer önkéntes jelentkezett Venezuelában azért, hogy segédkezzenek az országnak szánt segélyek szétosztásában. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a magát államfőnek kikiáltó Juan Guaidót támogatják. Nicolás Maduro elnök azonban továbbra sem hajlandó beengedni az országba a segélyt. Az önkéntesek szombaton le is tették az esküt, amelyen hitet tettek olyan brigádok felállítása mellett, amelyek behozzák az országba a segélyszállítmányt és szét is osztják azt – közölte Guaidó. A kamionsofőrök szakszervezetének segítségével február 23-án kívánják a szomszédos Kolumbiában felhalmozott élelmiszer- és gyógyszerszállítmányokat az országba hozni. Több tonnányi segélyről van szó, amelyet a kolumbiai-venezuelai határnál található Cucuta városában fogadnának be és innen szállítanák tovább. Az Egyesült Államok már a következő napokban további segélyszállítmányokat kíván a határra küldeni. Összesen 200 tonnányi élelmiszert visznek katonai repülőgépeken – közölte az amerikai védelmi minisztérium. A venezuelai kormányzat azonban továbbra is elutasítja az segély beengedését, mivel annak szétosztásáért Guaidó felelne. A venezuelai hadsereg ezért továbbra is blokád alatt tartja a kolumbiai határátkelőt. Sőt, Maduro elnök azzal bízta meg a hadsereget, hogy további csapatokat küldjenek a régióba. Mint fogalmazott meg kell vizsgálni a lehetőségét annak, miként lehetne „sérthetetlenné” tenni az összesen 2200 kilométer hosszú határszakaszt. Maduro azt vetette az Egyesült Államok szemére, hogy Venezuelát „ki akarja fosztani némi könyöradomány fejében”. Szerinte a venezuelai olajszektorral szembeni amerikai szankciók révén az országot 30 milliárd dolláros kár érte. Donald Trump amerikai elnök viszont úgy foglalt állást, Maduro „szörnyű hibát” követ el azzal, hogy nem engedi be a segélyszállítmányt. Az Egyesült Államok és Kolumbia – Maduro szerint – háborút akar indítani ország ellen. Ezt annak kapcsán jelentette ki, hogy Trump Washingtonban fogadta Ivan Duque kolumbiai államfőt. Az amerikai elnök kijelentette, semmi eshetőséget sem zár ki a venezuelai válság megoldására. Kuba a minap amerikai hadseregmozgásokról számolt be a karibi térségben. Közben azonban a venezuelai vezetés megpróbálta felvenni a kapcsolatot az Egyesült Államokkal Jorge Arreaza külügyminiszter révén, Washington azonban elutasította a párbeszédet. Mike Pence amerikai alelnök felszólította az Európai Uniót, ismerje el Guaidót elnöknek. Több uniós tagország ezt megtette már.