Hátat fordítottak a brit Munkáspártnak

Publikálás dátuma
2019.02.18. 18:06

Fotó: Alberto Pezzali / AFP
Tovább éleződött hétfőn a Brexit-káosz miatt amúgy is feszült brit belpolitikai helyzet.
Ahogy erre politikai megfigyelők már régen számítottak, Chuka Umunna dél-londoni honatya vezetése alatt hét munkáspárti képviselő jelentette be, hogy a parlamenten belül független csoportot hoznak létre. Umunna a Munkáspárt vezetőjének Brexit-politikáját nevezte meg a kilépés okaként és azt, hogy a párt nem tud megszabadulni az antiszemitizmus vádjától. Mint Luciana Berger, az új „függetlenek” egyik legismertebb arca fogalmazott, a „Munkáspárt intézményesen antiszemitává vált”, ezért szégyellné, ha a tagja maradna. Umunna a Labour frakció többi tagját és más pártok képviselőit is bátorította, “csatlakozzanak egy újfajta politika építéséhez”. A terveket és szerepeket később körvonalazzák, de egyelőre nincs szó egyesülésről a Liberális Demokratákkal. Jeremy Corbyn munkáspárti vezető csalódottságának adott hangot, amiért a hét képviselő nem volt képes folytatni az együttműködést a Munkáspárttal.
Témák
Labour

Egy korábbi törvénymódosítás robbantotta ki a lengyel-izraeli konfliktust

Publikálás dátuma
2019.02.18. 17:43

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Dugába dőlt a visegrádi négyek első, Európán kívülre tervezett ülése az újabb lengyel-izraeli diplomáciai feszültség miatt. Jeruzsálemben ehelyett kétoldalú találkozókat tartanak.
A V4 ugyan fontos európai fórum, de kapcsolataikat a történelmi igazság alapján kell alakítani, mondta a Jeruzsálembe tervezett 4+1-es csúcs lemondása kapcsán Jiszráel Kac, alig egy napja kinevezett izraeli külügyminiszter, akinek rádiós nyilatkozata miatt mondta le részvételét a lengyel küldöttség. A botrány ugyan nem Kac szavaival kezdődött: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök már előzőleg jelezte távolmaradását a csúcstól, ő Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő varsói kijelentése miatt sértődött meg. Netanjahu múlt héten Varsóban, a Trump adminisztráció kezdeményezte közel-keleti helyzetről szóló konferencián beszélt arról, hogy „a lengyelek együttműködtek a nácikkal a holokauszt során”. Ez azonnal kiverte a varsói politika biztosítékát. Noha úgy tűnik, a Jerusalem Post félrefordításáról van szó, az izraeli miniszterelnöki hivatal is közleményben tisztázta, hogy Netanjahu „lengyelekről”, vagyis egyes lengyelekről, nem pedig a teljes lengyel nemzetről vagy államról beszélt, a miniszterelnök telefonon lengyel kollégáját próbálta meggyőzni a sajtó félreértéséről, ez kevés volt Varsónak. Abban, hogy a helyzet tovább romlott, a közelgő, április 9-i izraeli előrehozott választás is közrejátszott, no meg az is, hogy Lengyelország nemcsak a májusi EP-voksolára készül, hanem parlamenti választásokra is sor kerül novemberben. Az izraeli ellenzék, élükön Jair Lapid Jes Atid vezetővel kifogásolta, ahelyett, hogy Lengyelország kérne bocsánatot a lengyel zsidók második világháborús tragédiájáért, rendre Netanjahu lép vissza a lengyel-izraeli történelmi vitában. Tavaly nyáron egy lengyel törvénymódosítás hozta felszínre a feszültségeket. A varsói parlament börtönbüntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha valaki lengyel haláltáborokról vagy a nácikkal együttműködő lengyelekről beszél. Amerikai nyomásra végül a büntetési kitételt kivették a törvényből, a két miniszterelnök pedig közös nyilatkozatban zárta le látszólag az ügyet. Ez a nyilatkozat azonban valóban inkább a lengyelek győzelmét jelentette, hiszen méltatta a zsidómentő lengyelek magatartását, elutasította, hogy Lengyelországot és a lengyel nemzetet a nácik és kollaboránsaik által elkövetett bűntettekkel vádolják, arról viszont nem ejtett szót, hogy a kollaboránsok között vélhetően lengyelek is voltak. Ezt a felszín alatt parázsló ügyet kavarta fel a mostani diplomáciai csörte. Jiszráel Kac külügyminiszter vasárnapi rádiós kijelentése, Jichák Samír néhai izraeli miniszterelnök szavainak felidézése, miszerint „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust" már egyértelműen a hazai választóknak szólt és annak a tudatában született, hogy ezt Varsó nem fogja lenyelni. Morawiecki lengyel miniszterelnök megengedhetetlennek és rasszistának nevezte Kac kijelentését és jelezte, határozott reakciót vár Izraeltől. Ezt azonban nem engedhette meg magának a korrupciós botrányai és az ellene folyó kivizsgálások miatt amúgy is megroppant támogatottságú Netanjahu néhány héttel a választás előtt. A V4-ek jeruzsálemi csúcstalálkozója kimondatlanul is az illiberális Netanjahu-kormánynak nyújtott választási támogatás lett volna, ám egy bocsánatkérés vagy bármiféle engedmény Varsó irányába ezt épp megfordította volna. Így a már hétfőn Izraelbe érkező Orbán Viktor, Andrej Babis cseh és Peter Pellegrini szlovák kormányfő kétoldalú tárgyalásokat folytat az izraeli vezetéssel. A V4-ek és Izrael kapcsolata a 2017 júliusi budapesti csúcs következtében mélyült el, amikor Benjamin Netanjahu volt a találkozó díszvendége. Az izraeli kormányfő akkor ígéretet tett a meghívás viszonzására, a részleteket idén január elsején, a szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatásán (ahol csupán 12 állam és kormányfő, a világ illiberális elitje képviseltette magát) beszélte meg Netanjahu és Orbán Viktor. A jeruzsálemi lett volna az első, Európán kívüli V4 csúcs, amelynek jelentősége inkább Izrael, mint a visegrádiak számára lett volna nagyobb. A négy közép-európai ország a V4 formális kerete ellenére nem egységes. Míg Magyarország és Lengyelország kormányát szélsőjobboldaliként tartja számon a világ, addig a különben populista cseh vezetés nem kíván nyíltan szembemenni sem Brüsszellel, sem az EU alapértékeivel, a szlovák kormány még Fico vezetése alatt is igyekezett EU-konform maradni, az új vezetés pedig még inkább uniópárti. Izrael viszont egyre élesebb konfliktusba kerül az EU régi tagállamaival a telepespolitika illetve a Netanjahu-kormányzat jogállamiságot sértő illiberális lépései miatt, így igencsak felértékelődik az izraeli vezetés számára az uniós V4-el való minél szorosabb kapcsolat. És ki is fizetődik, hiszen például Magyarország is rendre szembe megy mind az EU-ban, mind az ENSZ-ben az Izraelt elítélő határozatokkal. A nemzetközi szinten ugyancsak elszigetelődő Budapest és Varsó számára is jó „reklám” a Közel-Kelet egyetlen demokráciája barátságának felmutatása.   
Szerző

A Brexit miatt búcsúzhatnak a Hondától is a britek

Publikálás dátuma
2019.02.18. 17:24

Fotó: MAX NASH / AFP
Többször is hiába figyelmeztették már az autógyártók a kormányt a megállapodás nélküli kilépés veszélyeire.
Hétfői brit médiaértesülések szerint három éven belül bezárja angliai gyárát a Honda. A Sky News brit hírtelevízió és a BBC közszolgálati médiatársaság forrásai szerint a japán autóipari óriáscég várhatóan kedden jelenti be hivatalosan a döntését. Az egybehangzó értesülések szerint
a Honda 2022-ben zárja be a délnyugat-angliai Swindonban működő, 3500 alkalmazottat foglalkoztató üzemét, ahol évente több mint 100 ezer Civic modellt gyártanak a globális piac számára.

Ez a cég egyetlen autógyára az Európai Unió területén, az Egyesült Királyság azonban a jelenlegi menetrend érvényesülése esetén március 29-én kilép az EU-ból, és egyelőre nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről. A Honda - több más autógyárral és a brit autóipar szakmai szervezeteivel együtt - az elmúlt hetekben többször is figyelmeztette a brit kormányt a megállapodás nélküli Brexit súlyos termelési és versenyképességi kockázataira.

Hat napos leállással tesztelik a rendszert

A vállalat szakértői nemrégiben, a londoni alsóház szakbizottsági meghallgatásán felhívták a figyelmet arra, hogy a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. A Honda illetékesei szerint ha az Európai Unióból érkező részegység-behozatalt az esetleges megállapodás nélküli Brexit miatt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme éves szintre számolva 850 ezer font (csaknem 310 millió forint) halmozott veszteséget okozna a cégnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
A Honda a minap bejelentette azt is, hogy áprilisban hat napra leállítja angliai üzemének termelését, annak érdekében, hogy a gyár felkészülhessen a lehetséges logisztikai és határellenőrzési problémákra, mindenekelőtt a beérkező részegységek esetleges szállítási késedelmére. A cég azonban eddig nem tett utalást arra, hogy hosszabb távon angliai termelésének teljes leállítását tervezi.
A Honda gyára Swindonban
Fotó: MAX NASH / AFP

Beszakad az autóipar

Két hete egy másik japán autóipari óriáscég, a Nissan bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem az angliai Sunderlandben működő üzemében kezdi meg új X-Trail modelljének gyártását. Gianluca de Ficchy, a Nissan európai részlegének elnöke közölte: a döntésnek üzleti okai is vannak, de az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni brit kapcsolatrendszer bizonytalanságai sem segítik a Nissan és más hasonló vállalatok további angliai tevékenységének tervezését.
A Ford múlt heti közleménye szerint "katasztrofális" hatást gyakorolna a cég kiterjedt nagy-britanniai gyártási és szolgáltatási tevékenységére a brit EU-tagság megállapodás nélküli, szabályozatlan megszűnése. Az autóipari óriáscég közleményének előzményeként a Times olyan - a vállalat által nem cáfolt - értesülést közölt, hogy a Ford egyes nagy-britanniai gyártókapacitásai külföldre telepítésének lehetőségére figyelmeztette Theresa May brit miniszterelnököt, arra az esetre, ha Nagy-Britannia szabályozatlan körülmények közepette lép ki az Európai Unióból.
A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) minap ismertetett éves beszámolója szerint tavaly 9,1 százalékkal ötévi mélypontra zuhant a Nagy-Britanniában gyártott személyautók száma, a brit autóipari beruházások értéke pedig 46,5 százalékkal esett vissza 2018-ban az előző évi szintről, egyértelműen a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanság miatt.