Egy korábbi törvénymódosítás robbantotta ki a lengyel-izraeli konfliktust

Publikálás dátuma
2019.02.18. 17:43

Fotó: JANEK SKARZYNSKI / AFP
Dugába dőlt a visegrádi négyek első, Európán kívülre tervezett ülése az újabb lengyel-izraeli diplomáciai feszültség miatt. Jeruzsálemben ehelyett kétoldalú találkozókat tartanak.
A V4 ugyan fontos európai fórum, de kapcsolataikat a történelmi igazság alapján kell alakítani, mondta a Jeruzsálembe tervezett 4+1-es csúcs lemondása kapcsán Jiszráel Kac, alig egy napja kinevezett izraeli külügyminiszter, akinek rádiós nyilatkozata miatt mondta le részvételét a lengyel küldöttség. A botrány ugyan nem Kac szavaival kezdődött: Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök már előzőleg jelezte távolmaradását a csúcstól, ő Benjamin Netanjahu izraeli kormányfő varsói kijelentése miatt sértődött meg. Netanjahu múlt héten Varsóban, a Trump adminisztráció kezdeményezte közel-keleti helyzetről szóló konferencián beszélt arról, hogy „a lengyelek együttműködtek a nácikkal a holokauszt során”. Ez azonnal kiverte a varsói politika biztosítékát. Noha úgy tűnik, a Jerusalem Post félrefordításáról van szó, az izraeli miniszterelnöki hivatal is közleményben tisztázta, hogy Netanjahu „lengyelekről”, vagyis egyes lengyelekről, nem pedig a teljes lengyel nemzetről vagy államról beszélt, a miniszterelnök telefonon lengyel kollégáját próbálta meggyőzni a sajtó félreértéséről, ez kevés volt Varsónak. Abban, hogy a helyzet tovább romlott, a közelgő, április 9-i izraeli előrehozott választás is közrejátszott, no meg az is, hogy Lengyelország nemcsak a májusi EP-voksolára készül, hanem parlamenti választásokra is sor kerül novemberben. Az izraeli ellenzék, élükön Jair Lapid Jes Atid vezetővel kifogásolta, ahelyett, hogy Lengyelország kérne bocsánatot a lengyel zsidók második világháborús tragédiájáért, rendre Netanjahu lép vissza a lengyel-izraeli történelmi vitában. Tavaly nyáron egy lengyel törvénymódosítás hozta felszínre a feszültségeket. A varsói parlament börtönbüntetést helyezett kilátásba arra az esetre, ha valaki lengyel haláltáborokról vagy a nácikkal együttműködő lengyelekről beszél. Amerikai nyomásra végül a büntetési kitételt kivették a törvényből, a két miniszterelnök pedig közös nyilatkozatban zárta le látszólag az ügyet. Ez a nyilatkozat azonban valóban inkább a lengyelek győzelmét jelentette, hiszen méltatta a zsidómentő lengyelek magatartását, elutasította, hogy Lengyelországot és a lengyel nemzetet a nácik és kollaboránsaik által elkövetett bűntettekkel vádolják, arról viszont nem ejtett szót, hogy a kollaboránsok között vélhetően lengyelek is voltak. Ezt a felszín alatt parázsló ügyet kavarta fel a mostani diplomáciai csörte. Jiszráel Kac külügyminiszter vasárnapi rádiós kijelentése, Jichák Samír néhai izraeli miniszterelnök szavainak felidézése, miszerint „a lengyelek az anyatejjel szívták magukba az antiszemitizmust" már egyértelműen a hazai választóknak szólt és annak a tudatában született, hogy ezt Varsó nem fogja lenyelni. Morawiecki lengyel miniszterelnök megengedhetetlennek és rasszistának nevezte Kac kijelentését és jelezte, határozott reakciót vár Izraeltől. Ezt azonban nem engedhette meg magának a korrupciós botrányai és az ellene folyó kivizsgálások miatt amúgy is megroppant támogatottságú Netanjahu néhány héttel a választás előtt. A V4-ek jeruzsálemi csúcstalálkozója kimondatlanul is az illiberális Netanjahu-kormánynak nyújtott választási támogatás lett volna, ám egy bocsánatkérés vagy bármiféle engedmény Varsó irányába ezt épp megfordította volna. Így a már hétfőn Izraelbe érkező Orbán Viktor, Andrej Babis cseh és Peter Pellegrini szlovák kormányfő kétoldalú tárgyalásokat folytat az izraeli vezetéssel. A V4-ek és Izrael kapcsolata a 2017 júliusi budapesti csúcs következtében mélyült el, amikor Benjamin Netanjahu volt a találkozó díszvendége. Az izraeli kormányfő akkor ígéretet tett a meghívás viszonzására, a részleteket idén január elsején, a szélsőjobboldali brazil elnök, Jair Bolsonaro beiktatásán (ahol csupán 12 állam és kormányfő, a világ illiberális elitje képviseltette magát) beszélte meg Netanjahu és Orbán Viktor. A jeruzsálemi lett volna az első, Európán kívüli V4 csúcs, amelynek jelentősége inkább Izrael, mint a visegrádiak számára lett volna nagyobb. A négy közép-európai ország a V4 formális kerete ellenére nem egységes. Míg Magyarország és Lengyelország kormányát szélsőjobboldaliként tartja számon a világ, addig a különben populista cseh vezetés nem kíván nyíltan szembemenni sem Brüsszellel, sem az EU alapértékeivel, a szlovák kormány még Fico vezetése alatt is igyekezett EU-konform maradni, az új vezetés pedig még inkább uniópárti. Izrael viszont egyre élesebb konfliktusba kerül az EU régi tagállamaival a telepespolitika illetve a Netanjahu-kormányzat jogállamiságot sértő illiberális lépései miatt, így igencsak felértékelődik az izraeli vezetés számára az uniós V4-el való minél szorosabb kapcsolat. És ki is fizetődik, hiszen például Magyarország is rendre szembe megy mind az EU-ban, mind az ENSZ-ben az Izraelt elítélő határozatokkal. A nemzetközi szinten ugyancsak elszigetelődő Budapest és Varsó számára is jó „reklám” a Közel-Kelet egyetlen demokráciája barátságának felmutatása.   
Szerző

A Brexit miatt búcsúzhatnak a Hondától is a britek

Publikálás dátuma
2019.02.18. 17:24

Fotó: MAX NASH / AFP
Többször is hiába figyelmeztették már az autógyártók a kormányt a megállapodás nélküli kilépés veszélyeire.
Hétfői brit médiaértesülések szerint három éven belül bezárja angliai gyárát a Honda. A Sky News brit hírtelevízió és a BBC közszolgálati médiatársaság forrásai szerint a japán autóipari óriáscég várhatóan kedden jelenti be hivatalosan a döntését. Az egybehangzó értesülések szerint
a Honda 2022-ben zárja be a délnyugat-angliai Swindonban működő, 3500 alkalmazottat foglalkoztató üzemét, ahol évente több mint 100 ezer Civic modellt gyártanak a globális piac számára.

Ez a cég egyetlen autógyára az Európai Unió területén, az Egyesült Királyság azonban a jelenlegi menetrend érvényesülése esetén március 29-én kilép az EU-ból, és egyelőre nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről. A Honda - több más autógyárral és a brit autóipar szakmai szervezeteivel együtt - az elmúlt hetekben többször is figyelmeztette a brit kormányt a megállapodás nélküli Brexit súlyos termelési és versenyképességi kockázataira.

Hat napos leállással tesztelik a rendszert

A vállalat szakértői nemrégiben, a londoni alsóház szakbizottsági meghallgatásán felhívták a figyelmet arra, hogy a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. A Honda illetékesei szerint ha az Európai Unióból érkező részegység-behozatalt az esetleges megállapodás nélküli Brexit miatt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme éves szintre számolva 850 ezer font (csaknem 310 millió forint) halmozott veszteséget okozna a cégnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
A Honda a minap bejelentette azt is, hogy áprilisban hat napra leállítja angliai üzemének termelését, annak érdekében, hogy a gyár felkészülhessen a lehetséges logisztikai és határellenőrzési problémákra, mindenekelőtt a beérkező részegységek esetleges szállítási késedelmére. A cég azonban eddig nem tett utalást arra, hogy hosszabb távon angliai termelésének teljes leállítását tervezi.
A Honda gyára Swindonban
Fotó: MAX NASH / AFP

Beszakad az autóipar

Két hete egy másik japán autóipari óriáscég, a Nissan bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem az angliai Sunderlandben működő üzemében kezdi meg új X-Trail modelljének gyártását. Gianluca de Ficchy, a Nissan európai részlegének elnöke közölte: a döntésnek üzleti okai is vannak, de az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni brit kapcsolatrendszer bizonytalanságai sem segítik a Nissan és más hasonló vállalatok további angliai tevékenységének tervezését.
A Ford múlt heti közleménye szerint "katasztrofális" hatást gyakorolna a cég kiterjedt nagy-britanniai gyártási és szolgáltatási tevékenységére a brit EU-tagság megállapodás nélküli, szabályozatlan megszűnése. Az autóipari óriáscég közleményének előzményeként a Times olyan - a vállalat által nem cáfolt - értesülést közölt, hogy a Ford egyes nagy-britanniai gyártókapacitásai külföldre telepítésének lehetőségére figyelmeztette Theresa May brit miniszterelnököt, arra az esetre, ha Nagy-Britannia szabályozatlan körülmények közepette lép ki az Európai Unióból.
A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) minap ismertetett éves beszámolója szerint tavaly 9,1 százalékkal ötévi mélypontra zuhant a Nagy-Britanniában gyártott személyautók száma, a brit autóipari beruházások értéke pedig 46,5 százalékkal esett vissza 2018-ban az előző évi szintről, egyértelműen a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanság miatt.

Hazatér az Iszlám Államhoz csatlakozott brit dzsihadista nő

Publikálás dátuma
2019.02.18. 14:56

Fotó: LAURA LEAN / AFP
Első két gyermeke szíriai elvesztése után Shamima Begum a brit egészségügyi ellátás keretében szeretne szülni. A brit hatóságok és közvélemény megosztottak az ügyben.
Kereken négy évvel ezelőtt alaposan megbolygatta a kedélyeket három kelet-londoni tinédzser lány fényképe, akik szüleik tudomása nélkül felszálltak egy Törökországba induló repülőgépre, majd onnan átlépték a szír határt, hogy csatlakozhassanak az Iszlám Állam erőihez. Ugyanannak a Bethnal Green-i iskolának, ahová Shamima Begum és a többiek jártak, egy negyedik tanulója, Shamima Begum már egy évvel korábban megtette ugyanezt azt utat. Ő beszélte rá a könnyen manipulálható lányokat, hogy a Szíriában, pontosabban az Iszlám Állam által kikiáltott kalifátusban boldoguljanak a fiatal dzsihádista harcosok oldalán. 2019 februárjában Anthony Loyd, a The Times legendás háborús tudósítója találta meg, komoly erőfeszítések után Shamima Begumot egy szíriai menekülttáborban. Az immár 19 éves fiatal nő éppen hétvégén hozta világra gyermekét. Előző két gyermekét betegség és alultápláltság miatt elvesztette. Begum, feltehetőleg hazatérése reményében hosszasan és meghökkentő nyíltsággal beszélt az újságírónak az elmúlt négy év tapasztalatairól. A világ legbrutálisabb rendszereinek egyike által számára kijelölt férjet, Yago Riedijket őszintén szereti. A férfi két héttel ezelőtt csapatával együtt megadta magát egy a Szíriai Demokratikus Erőkhöz tartozó csoportnak. A holland középosztálybeli családból származó dzsihádistát korábbi terrorista cselekményei miatt tavaly távollétében börtönbüntetésre ítélték hazájában. Shamima a szigorúan őrzött al-Hawl menekülttáborban elmondta, hogy a “kalifátusnak vége”. “Akkora volt ott az elnyomás és korrupció, hogy nem hiszi, megérdemelték volna a győzelmet”. Minden szenvedése és vesztesége ellenére leszögezte, nem bánta meg, hogy csatlakozott az Iszlám Államhoz. Ami a brit közvéleményt talán a leginkább elborzasztotta, az az a kijelentése volt, hogy ha nem is volt tanúja egyetlen ISIS-kivégzésnek sem, nem rendítette meg, amikor az első levágott fejet pillantotta meg egy szemétládában. „Egy a harctéren elfogott fegyveresé volt, az iszlám ellenségéé” - hangoztatta.
Amira Abase, Kadiza Sultana és Shamima Begum a Gatwick reptéren, mikor elhagyták az országot
Fotó: AFP
Begum feltárta az újságíró előtt, hogy vissza kíván térni az Egyesült Királyságba, mert gyermekét ott kívánja felnevelni. Amennyiben erre sor kerül, a területileg illetékes Tower Hamlets önkormányzat biztosítani fogja, hogy a gyermek ne kerüljön szélsőségesek befolyása alá. A fiatal nő tudja, hogy hazautazása “ellentmondásos és fokozott figyelem tárgya lesz”. Tisztában van azzal is, hogy rendőri vizsgálat, sőt akár elzárás vár rá. Sajid Javid belügyminiszter mindent elkövetne, hogy megakadályozza a hazatérést. Alex Younger, az MI6 hírszerzés vezetője viszont a müncheni biztonságpolitikai konferencián kifejtette, hogy Begumnak, aki egyedül brit útlevéllel rendelkezik, "joga van átlépni a határt". Figyelmeztetett azonban, hogy a Szíriából visszaérkező britek “nagy veszélyt jelentenek és szigorú ellenőrzés alatt kell tartani őket, hogy ne okozhassanak bajt a lakosságnak”. David Gauke igazságügyi miniszter szintén annak a véleményének adott hangot, hogy “nem lehet megakadályozni a volt dzsihádista menyasszony visszatérését, mert nem lehet embereket hontalanná tenni”. Begum közvetlen segítséget nem várhat szülőhazájától, miután a nemzetbiztonságért felelős államtitkár, Ben Wallace megüzente: “nem teszi kockára brit állampolgárok életét azzal, hogy a terhes asszonyt és más, fogolytáborokba került volt terroristákat egy összeomlott államalakulatból megpróbálnak kimenteni”. Shamima Bethnal Green-i családja viszont kéri a brit hatóságokat, adják majd az ő gondozásukba új unokájukat. Lányukra valószínűleg börtönbüntetés vár, így viszont levennék a terhet az adófizetők válláról.

Nem tetszik az EU-nak Trump javaslata

Shamima Begum ügye hirtelenjében szélesebb politikai vetületet kapott azután, hogy Donald Trump amerikai elnök vasárnap felszólította az uniós tagországokat arra, fogadják vissza azon állampolgáraikat, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak és azonnal állítsák bíróság elé. Dánia rögtön nemet mondott Trump követelésére, de Nagy-Britannia sem tervez változtatni. Sőt, Németország is bejelentette, nincs módja erre.