A Brexit miatt búcsúzhatnak a Hondától is a britek

Publikálás dátuma
2019.02.18 17:24

Fotó: AFP/ MAX NASH
Többször is hiába figyelmeztették már az autógyártók a kormányt a megállapodás nélküli kilépés veszélyeire.
Hétfői brit médiaértesülések szerint három éven belül bezárja angliai gyárát a Honda. A Sky News brit hírtelevízió és a BBC közszolgálati médiatársaság forrásai szerint a japán autóipari óriáscég várhatóan kedden jelenti be hivatalosan a döntését. Az egybehangzó értesülések szerint
a Honda 2022-ben zárja be a délnyugat-angliai Swindonban működő, 3500 alkalmazottat foglalkoztató üzemét, ahol évente több mint 100 ezer Civic modellt gyártanak a globális piac számára.
Ez a cég egyetlen autógyára az Európai Unió területén, az Egyesült Királyság azonban a jelenlegi menetrend érvényesülése esetén március 29-én kilép az EU-ból, és egyelőre nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről. A Honda - több más autógyárral és a brit autóipar szakmai szervezeteivel együtt - az elmúlt hetekben többször is figyelmeztette a brit kormányt a megállapodás nélküli Brexit súlyos termelési és versenyképességi kockázataira.

Hat napos leállással tesztelik a rendszert

A vállalat szakértői nemrégiben, a londoni alsóház szakbizottsági meghallgatásán felhívták a figyelmet arra, hogy a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. A Honda illetékesei szerint ha az Európai Unióból érkező részegység-behozatalt az esetleges megállapodás nélküli Brexit miatt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme éves szintre számolva 850 ezer font (csaknem 310 millió forint) halmozott veszteséget okozna a cégnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
A Honda a minap bejelentette azt is, hogy áprilisban hat napra leállítja angliai üzemének termelését, annak érdekében, hogy a gyár felkészülhessen a lehetséges logisztikai és határellenőrzési problémákra, mindenekelőtt a beérkező részegységek esetleges szállítási késedelmére. A cég azonban eddig nem tett utalást arra, hogy hosszabb távon angliai termelésének teljes leállítását tervezi.

Beszakad az autóipar

Két hete egy másik japán autóipari óriáscég, a Nissan bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem az angliai Sunderlandben működő üzemében kezdi meg új X-Trail modelljének gyártását. Gianluca de Ficchy, a Nissan európai részlegének elnöke közölte: a döntésnek üzleti okai is vannak, de az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni brit kapcsolatrendszer bizonytalanságai sem segítik a Nissan és más hasonló vállalatok további angliai tevékenységének tervezését.
A Ford múlt heti közleménye szerint "katasztrofális" hatást gyakorolna a cég kiterjedt nagy-britanniai gyártási és szolgáltatási tevékenységére a brit EU-tagság megállapodás nélküli, szabályozatlan megszűnése. Az autóipari óriáscég közleményének előzményeként a Times olyan - a vállalat által nem cáfolt - értesülést közölt, hogy a Ford egyes nagy-britanniai gyártókapacitásai külföldre telepítésének lehetőségére figyelmeztette Theresa May brit miniszterelnököt, arra az esetre, ha Nagy-Britannia szabályozatlan körülmények közepette lép ki az Európai Unióból.
A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) minap ismertetett éves beszámolója szerint tavaly 9,1 százalékkal ötévi mélypontra zuhant a Nagy-Britanniában gyártott személyautók száma, a brit autóipari beruházások értéke pedig 46,5 százalékkal esett vissza 2018-ban az előző évi szintről, egyértelműen a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanság miatt.

Eltemették az új-zélandi mészárlás első áldozatait

Publikálás dátuma
2019.03.20 10:49

Fotó: AFP/ MARTY MELVILLE
A terrortámadás után öt nappal elkezdődtek a gyászszertartások, bár sok áldozatot még nem is azonosítottak.
Öt nappal az új-zélandi Christchurch két mecsetében elkövetett terrorcselekmény után az áldozatok rokonai szerdán elkezdhették meggyilkolt szeretteik temetését, miközben az ország miniszterelnöke ismét arra szólított fel, hogy inkább az ötven halálos áldozatra emlékezzenek, mint az őket meggyilkoló, fehér felsőbbrendűséget hirdető elkövetőre – írja a hirado.hu.
Az első temetésen gyászolók százai gyűltek össze a város sírkertjének muszlimok számára kialakított részén: a szíriai polgárháború elől „a világ legbiztonságosabb országába” menekült apától és fiától, a 44 éves Halíd Musztafától és 15 éves fiától Hamza Musztafától vettek búcsút. Illetékesek szerint a félszáz áldozat nagy részét ezen a helyen temetik majd el, míg más áldozatok holttestét szülőhazájukba szállítják a hozzátartozók. A családok türelmetlenül várták a közlést, hogy mikor temethetik el végre elvesztett szeretteiket, az iszlám vallás előírásai szerint ugyanis a halottakat a lehető leghamarabb a földbe kell helyezni. Mike Bush új-zélandi rendőrfőnök szerdán ugyanakkor azt közölte, hogy a rendőrség mostanáig 21 halálos áldozat azonosítását tudta elvégezni. Közben Jacinda Ardern miniszterelnök ellátogatott abba az iskolába, amelynek diákja volt a múlt pénteki chritschurchi mészárlás két fiú áldozata, a 14 éves Sayyad Milneand és a 15 éves Hamza Musztafa. Hamza 13 éves öccse, Zaíd a lábán sebesült meg a merénylő lövéseitől. Ardern egy nappal korábban parlamenti beszédében kijelentette, hogy a 28 éves szélsőséges ausztrál elkövetőt mindig csak név nélkül fogja említeni. .
„Lehet, hogy hírnévre vágyott, de mi itt Új-Zélandon (ebből) semmit sem fogunk megadni neki, még a nevét sem”
- mondta. A kormányfő újságíróknak úgy nyilatkozott, mindent el fog követni azért, hogy a gyilkosnak a bírósági eljárásban ne legyen módja nézeteit kifejteni. 

Hírnévre vágyó tettes, hallgatag nézők

A mészárlás után nem sokkal elfogott tettes (Brendon Tarrant) hírnév utáni vágyát nyilvánvalóvá tette, hogy néhány perccel a merénylet előtt 74 oldalas kiáltványt tett közzé, amelyben leszögezte: fehér bőrű ausztrál, rasszista, és tettét bevándorlásellenessége motiválta – ráadásul, a Facebookon, élő közvetítésben adta a mészárlást. Nem csak az elkövető hírnévhajhászása volt aggasztó, de az elutasító reakciók hiánya is: 
a véres közvetítést kétszáz ember követte élőben, de a Facebook moderátorai szerint egyikük sem jelezte a videót rögtön a közösségi oldal moderátorainak – az első jelentés 12 perccel a közvetítés vége után érkezett be.
A vállalat ezután percek alatt eltávolította a videót. A felvételnek az eltávolítása előtt azonban még 4 ezer megtekintése volt.A Facebook korábban azt közölte, hogy a merényletet követő első 24 órában a támadásról készült 1,5 millió videófeltöltést távolítottak el, közülük 1,2 milliót már a feltöltéskor. Ez viszont azt jelenti, hogy 300 ezer videófeltöltés átcsúszott a rostán. Az AP amerikai hírügynökség a christchurci terrortámadás rávilágított arra, hogy milyen nehézségei vannak a közösségi oldalaknak az erőszakos tartalom valós időben történő felügyelésében.

A Néppárt elnöke személyes árulásként élte meg Orbán plakátkampányát

Publikálás dátuma
2019.03.20 10:32

Fotó: AFP/ Kisbenedek Attila
Joseph Daul korábban Orbán pártfogójaként volt ismert, ám az elmúlt évben egészen megváltozott, állítják brüsszeli tisztviselők.
Az Európai Néppárt (EPP) szerdán fog dönteni brüsszeli ülésén a Fidesz kizárásáról, és ennek kapcsán már a Politico is Orbán Viktor, esélyeit latolgatja. Mint írják, bár a magyar kormányfő korábban barátjának tudhatta Joseph Dault, ám mostanra az EPP-elnök legnagyobb fejfájásává lett. Daul sokáig védte Orbánt a büntetőintézkedésektől, mint a (párt)család "fekete bárányát", ám mostanra kénytelen volt szembenézni a ténnyel: a Fidesz sebezhetőséget, támadási felületet jelent a Néppártnak. A Politico cikke megerősíti a Népszava korábbi értesülését: személyes árulásként élte meg Orbán Jean-Claude Juncker néppárti EB-elnök elleni kampányát, így
Joseph Daul még lemondását is kilátásba helyezte arra az esetre, ha nem jut el a szavazásig a Fidesz kizárásának kérdése.
A Néppárt 13 tagpártja kezdeményezte a magyar kormánypárt kizárását, ám a legbefolyásosabb, a német CDU hivatalosan még nem foglalt állást a kérdésről. Az észak-európai tagpártok a kizárás felé hajlanak a brüsszeli lap szerint, míg a francia Republikánusok és a Forza Italia a jelek szerint nem büntetné Orbánt.
Információnk szerint az Európai Néppárt délután 3 órakor kezdődő politikai gyűlésén részt vesz Sebastian Kurz osztrák kancellár és Annegret Kramp-Karrenbauer, a német CDU elnöke is, ami szokatlannak mondható. Felszólal Orbán Viktor miniszterelnök is, akinek a néppárti vezetés lehetőséget ad álláspontjának kifejtésére. A tanácskozáson nem a Fidesz tagságáról szóló vita lesz az első napirendi pont, így várható, hogy az eszmecsere és a szavazás eredményét csak az esti órákban teszik közzé.

A CEU-ügy megoldódni látszik

Megadta magát Orbán Viktor a Néppártnak, ő és a Fidesz a kirúgás elkerüléséért teljesíteni fogja Manfred Weber három pontos ultimátumát - írta a német Welt a csúcsjelölt és frakcióvezető budapesti látogatása után. A kormány még a CEU maradását illetően is kompromisszumésznek mutatkozott. Megerősítette ezt szerdán a Süddeutsche Zeitung is:
Orbán Viktor egy nappal a Fidesz néppárti tagságáról szóló döntés előtt levelet írt a bajor kormánynak, amiben a magyar kormány nevében biztosította őket, hogy a CEU működhet tovább Magyarországon.
Florian Herrmann kancelláriaminiszter a Süddeutsche Zeitungnak a levélről azt mondta, hogy abban a magyar miniszterelnök garantálta, hogy a CEU - a Müncheni Műszaki Egyetemmel együttműködve - továbbra is Magyarországon kutathat és oktathat, fogalmaz a cikket szemléző 444.hu.
Weber a múlt heti látogatásán jelentette be, hogy a müncheni egyetem és a BMW autógyár beszállhatnak a CEU fenntartásába. Ha az intézménynek európai fenntartói is lesznek, akkor már EU-s intézménynek számít, és így nem vonatkozhat rá a lex CEU.

Európa az EP-választás előtt: több a kérdés, mint a válasz

A kormánypárt esetleges kizárása nemcsak magának a Fideszre, hanem Magyarország érdekérvényesítési képességeire is komoly hatással lehet, nyilatkozta Bíró-Nagy András, a Policy Solutions kutatási igazgatója az Index.hu kérdésére. Különösen, mert a következő hónapokban tárgyalják az uniós pénzek 2021 utáni elosztását. Az elemző szerint ha a Fidesz nem a legnagyobb pártban folytatja, akkor nehezebb helyzetbe kerül a pénzügyi tárgyalásokban:
"Magyarország érdeke és a Fideszé is az lenne, hogy az ország vezetői annál az asztalnál üljenek, ahol az érdemi döntések megszületnek".
A kizárás vagy kilépés csak akkor kecsegtet némi pozitívummal, ha a választások után jelentősen megerősödik a radikális jobboldal az Európai Parlamentben, mondta Hegedűs Dániel, a German Marshall Fund elemzője. Viszont ha összesen 20 százalék alatt teljesítenek ezek a pártok, az nagyon elszigetelt helyzetbe hozhatja a Fideszt európai szinten. Sok múlik az őszi lengyelországi választások eredményén is: ha a most ellenzékben levő Polgári Platform (PO) nyer, akkor a Kaczyński-féle lengyel kormány nem tudja tovább védeni Orbánt. 
Ami bizonyosnak látszik, hogy az euroszkeptikus, radikális jobboldali pártok tömörülni fognak, és körükben előkelő helye lesz a magyar kormánypártnak. Ám vezető nem lenne: Matteo Salvini, Marine Le Pen és Jaroslaw Kaczyński pártja is nagyobb delegációval lesz jelen az Európai Parlamentben.
A helyzet az Epp szempontjából sem egyszerű: a Néppártnak fontos, hogy egy néppárti-szocialista-liberális koalícióban ő legyen a legnagyobb párt, és szüksége van a Fideszre és az azzal együtt mozgó pártokra, hogy bebiztosítsa ezt a helyét. Ezért is húzta ilyen sokáig a kizárás kérdését a Néppárt – hívta föl a figyelmet Bíró-Nagy András. És mint Hegedűs kiegészítette ezt: egy 27 vagy 28 százalékos euroszkeptikus erővel szemben viszont lehet, hogy olyan többségi koalícióra van szükség az Európai Parlamentben, amelybe a szocialistákon és a liberálisokon túl még a radikális baloldalt is be kell vennie a Néppártnak, hogy a kétharmados szavazásokat is megnyerhessék.
Frissítve: 2019.03.20 11:03