A Brexit miatt búcsúzhatnak a Hondától is a britek

Publikálás dátuma
2019.02.18. 17:24

Fotó: MAX NASH / AFP
Többször is hiába figyelmeztették már az autógyártók a kormányt a megállapodás nélküli kilépés veszélyeire.
Hétfői brit médiaértesülések szerint három éven belül bezárja angliai gyárát a Honda. A Sky News brit hírtelevízió és a BBC közszolgálati médiatársaság forrásai szerint a japán autóipari óriáscég várhatóan kedden jelenti be hivatalosan a döntését. Az egybehangzó értesülések szerint
a Honda 2022-ben zárja be a délnyugat-angliai Swindonban működő, 3500 alkalmazottat foglalkoztató üzemét, ahol évente több mint 100 ezer Civic modellt gyártanak a globális piac számára.

Ez a cég egyetlen autógyára az Európai Unió területén, az Egyesült Királyság azonban a jelenlegi menetrend érvényesülése esetén március 29-én kilép az EU-ból, és egyelőre nincs elfogadott megállapodás a kilépés feltételrendszeréről. A Honda - több más autógyárral és a brit autóipar szakmai szervezeteivel együtt - az elmúlt hetekben többször is figyelmeztette a brit kormányt a megállapodás nélküli Brexit súlyos termelési és versenyképességi kockázataira.

Hat napos leállással tesztelik a rendszert

A vállalat szakértői nemrégiben, a londoni alsóház szakbizottsági meghallgatásán felhívták a figyelmet arra, hogy a cég angliai üzeméhez hétpercenként érkeznek a kamionok az uniós beszállítóktól származó részegységekkel, és a raktárakban mindössze egynapi termeléshez szükséges készlet van. A Honda illetékesei szerint ha az Európai Unióból érkező részegység-behozatalt az esetleges megállapodás nélküli Brexit miatt vámvizsgálatnak kell alávetni, a beszállítási folyamat ebből eredő minden negyedórányi késedelme éves szintre számolva 850 ezer font (csaknem 310 millió forint) halmozott veszteséget okozna a cégnek a tovagyűrűző fennakadások miatt.
A Honda a minap bejelentette azt is, hogy áprilisban hat napra leállítja angliai üzemének termelését, annak érdekében, hogy a gyár felkészülhessen a lehetséges logisztikai és határellenőrzési problémákra, mindenekelőtt a beérkező részegységek esetleges szállítási késedelmére. A cég azonban eddig nem tett utalást arra, hogy hosszabb távon angliai termelésének teljes leállítását tervezi.
A Honda gyára Swindonban
Fotó: MAX NASH / AFP

Beszakad az autóipar

Két hete egy másik japán autóipari óriáscég, a Nissan bejelentette, hogy az eredeti tervekkel ellentétben mégsem az angliai Sunderlandben működő üzemében kezdi meg új X-Trail modelljének gyártását. Gianluca de Ficchy, a Nissan európai részlegének elnöke közölte: a döntésnek üzleti okai is vannak, de az Európai Unióhoz fűződő jövőbeni brit kapcsolatrendszer bizonytalanságai sem segítik a Nissan és más hasonló vállalatok további angliai tevékenységének tervezését.
A Ford múlt heti közleménye szerint "katasztrofális" hatást gyakorolna a cég kiterjedt nagy-britanniai gyártási és szolgáltatási tevékenységére a brit EU-tagság megállapodás nélküli, szabályozatlan megszűnése. Az autóipari óriáscég közleményének előzményeként a Times olyan - a vállalat által nem cáfolt - értesülést közölt, hogy a Ford egyes nagy-britanniai gyártókapacitásai külföldre telepítésének lehetőségére figyelmeztette Theresa May brit miniszterelnököt, arra az esetre, ha Nagy-Britannia szabályozatlan körülmények közepette lép ki az Európai Unióból.
A brit autógyártók és -kereskedők szövetségének (SMMT) minap ismertetett éves beszámolója szerint tavaly 9,1 százalékkal ötévi mélypontra zuhant a Nagy-Britanniában gyártott személyautók száma, a brit autóipari beruházások értéke pedig 46,5 százalékkal esett vissza 2018-ban az előző évi szintről, egyértelműen a Brexit-folyamat teremtette bizonytalanság miatt.

Hazatér az Iszlám Államhoz csatlakozott brit dzsihadista nő

Publikálás dátuma
2019.02.18. 14:56

Fotó: LAURA LEAN / AFP
Első két gyermeke szíriai elvesztése után Shamima Begum a brit egészségügyi ellátás keretében szeretne szülni. A brit hatóságok és közvélemény megosztottak az ügyben.
Kereken négy évvel ezelőtt alaposan megbolygatta a kedélyeket három kelet-londoni tinédzser lány fényképe, akik szüleik tudomása nélkül felszálltak egy Törökországba induló repülőgépre, majd onnan átlépték a szír határt, hogy csatlakozhassanak az Iszlám Állam erőihez. Ugyanannak a Bethnal Green-i iskolának, ahová Shamima Begum és a többiek jártak, egy negyedik tanulója, Shamima Begum már egy évvel korábban megtette ugyanezt azt utat. Ő beszélte rá a könnyen manipulálható lányokat, hogy a Szíriában, pontosabban az Iszlám Állam által kikiáltott kalifátusban boldoguljanak a fiatal dzsihádista harcosok oldalán. 2019 februárjában Anthony Loyd, a The Times legendás háborús tudósítója találta meg, komoly erőfeszítések után Shamima Begumot egy szíriai menekülttáborban. Az immár 19 éves fiatal nő éppen hétvégén hozta világra gyermekét. Előző két gyermekét betegség és alultápláltság miatt elvesztette. Begum, feltehetőleg hazatérése reményében hosszasan és meghökkentő nyíltsággal beszélt az újságírónak az elmúlt négy év tapasztalatairól. A világ legbrutálisabb rendszereinek egyike által számára kijelölt férjet, Yago Riedijket őszintén szereti. A férfi két héttel ezelőtt csapatával együtt megadta magát egy a Szíriai Demokratikus Erőkhöz tartozó csoportnak. A holland középosztálybeli családból származó dzsihádistát korábbi terrorista cselekményei miatt tavaly távollétében börtönbüntetésre ítélték hazájában. Shamima a szigorúan őrzött al-Hawl menekülttáborban elmondta, hogy a “kalifátusnak vége”. “Akkora volt ott az elnyomás és korrupció, hogy nem hiszi, megérdemelték volna a győzelmet”. Minden szenvedése és vesztesége ellenére leszögezte, nem bánta meg, hogy csatlakozott az Iszlám Államhoz. Ami a brit közvéleményt talán a leginkább elborzasztotta, az az a kijelentése volt, hogy ha nem is volt tanúja egyetlen ISIS-kivégzésnek sem, nem rendítette meg, amikor az első levágott fejet pillantotta meg egy szemétládában. „Egy a harctéren elfogott fegyveresé volt, az iszlám ellenségéé” - hangoztatta.
Amira Abase, Kadiza Sultana és Shamima Begum a Gatwick reptéren, mikor elhagyták az országot
Fotó: AFP
Begum feltárta az újságíró előtt, hogy vissza kíván térni az Egyesült Királyságba, mert gyermekét ott kívánja felnevelni. Amennyiben erre sor kerül, a területileg illetékes Tower Hamlets önkormányzat biztosítani fogja, hogy a gyermek ne kerüljön szélsőségesek befolyása alá. A fiatal nő tudja, hogy hazautazása “ellentmondásos és fokozott figyelem tárgya lesz”. Tisztában van azzal is, hogy rendőri vizsgálat, sőt akár elzárás vár rá. Sajid Javid belügyminiszter mindent elkövetne, hogy megakadályozza a hazatérést. Alex Younger, az MI6 hírszerzés vezetője viszont a müncheni biztonságpolitikai konferencián kifejtette, hogy Begumnak, aki egyedül brit útlevéllel rendelkezik, "joga van átlépni a határt". Figyelmeztetett azonban, hogy a Szíriából visszaérkező britek “nagy veszélyt jelentenek és szigorú ellenőrzés alatt kell tartani őket, hogy ne okozhassanak bajt a lakosságnak”. David Gauke igazságügyi miniszter szintén annak a véleményének adott hangot, hogy “nem lehet megakadályozni a volt dzsihádista menyasszony visszatérését, mert nem lehet embereket hontalanná tenni”. Begum közvetlen segítséget nem várhat szülőhazájától, miután a nemzetbiztonságért felelős államtitkár, Ben Wallace megüzente: “nem teszi kockára brit állampolgárok életét azzal, hogy a terhes asszonyt és más, fogolytáborokba került volt terroristákat egy összeomlott államalakulatból megpróbálnak kimenteni”. Shamima Bethnal Green-i családja viszont kéri a brit hatóságokat, adják majd az ő gondozásukba új unokájukat. Lányukra valószínűleg börtönbüntetés vár, így viszont levennék a terhet az adófizetők válláról.

Nem tetszik az EU-nak Trump javaslata

Shamima Begum ügye hirtelenjében szélesebb politikai vetületet kapott azután, hogy Donald Trump amerikai elnök vasárnap felszólította az uniós tagországokat arra, fogadják vissza azon állampolgáraikat, akik az Iszlám Állam oldalán harcoltak és azonnal állítsák bíróság elé. Dánia rögtön nemet mondott Trump követelésére, de Nagy-Britannia sem tervez változtatni. Sőt, Németország is bejelentette, nincs módja erre.

Bejön a papírforma a magyar EP-választásokon - jósolják Brüsszelben

Publikálás dátuma
2019.02.18. 13:52

Fotó: Elyxandro Cegarra / AFP
A Fidesz-KDNP-nek 13 képviselője lesz a következő Európai Parlamentben, a Jobbiknak 4, az MSZP-Párbeszédnek 3 és a Demokratikus Koalíciónak 1. Ezt jósolja az Európai Parlament első hivatalos előrejelzése a május 23-26. közötti EP választások eredményéről.
A becslés szerint nem kerül be a júliusban összeülő képviselő-testületbe a Momentum, az LMP, a Magyar Kétfarkú Kutyapárt és a Mi Hazánk Mozgalom sem. Az előrejelzés a Publicus, a Századvég és a Závecz Research idén januárban végzett — nemzeti és nem európai pártpreferenciákra rákérdező —közvélemény-kutatásának az eredményeit összesítette. 
Eszerint a Fidesz-KDNP támogatottsága 49,3 százalék, a Jobbiké 15,5 százalék, az MSZP-Párbeszéd koalícióé 13,3 százalék, a DK-é 7,2 százalék. A Momentum 5 százalékon áll, az LMP 4,5, az MKKP 3,7, a Mi Hazánk 1,2-n.

 Az EP összetételére vonatkozó becslés azon a feltevésen alapszik, hogy a megalakuló képviselőtestületben a kormánypártok az Európai Néppárthoz, az MSZP-Párbeszéd és a DK a Szocialisták és Demokraták politikai csoportjához, a Jobbik pedig a függetlenekhez fognak tartozni. (Az elemzés nem veszi figyelembe, hogy a Párbeszéd bejelentette: képviselői a Zöldekhez csatlakoznának.) Ami az Európai Parlament jövőbeni összetételét illeti, a felmérés a törvényhozó testület jelenlegi szerkezetét veszi alapul. Azzal kalkulál, hogy minden párt a jelenlegi pártcsaládjában marad. Azokat az erőket, amelyeknek még nincs képviselőjük az EP-ben, és nem is csatlakoztak egyetlen pártcsaládhoz sem, az Egyéb pártok nevet viselő, egyelőre 58 fősre jósolt formációhoz sorolja.  
Az előrejelzés alapján továbbra is az Európai Néppárt (EPP) alakíthatja meg a legnagyobb frakciót 183 fővel, míg a második helyet 135 taggal megőrzik a szocialisták. Mindkét politikai csoport veszíthet a mandátumaiból: az EPP 34-et, a baloldali formáció 51-et.

A pontos képhez azonban hozzátartozik, hogy a Brexit miatt az EP létszáma is csökkenni fog 751-ről 705-re, és a brit munkáspártiak távozása miatt ez a szocialisták számára lesz nagyobb érvágás. (A becslés nem számol azzal, hogy a választások idején az Egyesült Királyság az EU tagja lesz.) Mint a parlamenti sajtóbemutatón elhangzott, először fordulhat elő a képviselő-testület történetében, hogy a két legnagyobb frakció nem éri el a képviselői helyek több mint a felét. Az előrejelzés a harmadik helyre teszi a liberálisokat, akik valamelyest növelhetik létszámukat. A parlamenti szakértők ehhez nem adták hozzá Emmanuel Macron francia államfő Köztársaság lendületben nevű pártját, amely ugyan szorosan együttműködik az európai liberálisokkal, de még nem kötelezte el magát egyetlen pártcsalád mellett. Ez a politikai erő 18 fővel az Egyéb pártok között szerepel a felmérésben. A Zöldek csoportja a jelenlegi 52-ről 45 fősre csökkenhet, a szélsőbalé ugyancsak 52-ről 46 fősre — áll az előrejelzésben. A parlamenti becslés a nacionalista, euroszkeptikus illetve a szélsőjobboldali erőket a mostanihoz hasonlóan három frakcióba, illetve a függetlenek közé sorolja. Létszámuk így a jelenlegihez hasonlóan 160 fő körül lehet. Kérdés azonban, hogy hány taggal bővülhetnek a jelenleg még ismeretlen hovatartozású pártok soraiból. Velük együtt a populisták és a radikálisok együtt akár 200 körüli mandátumot szerezhetnek. Az Európai Parlament mostantól kéthetente fog előrejelzéseket közölni a májusi EP választások várható eredményéről.