Legalább négyezer elemből álló csillagfolyamot vettek észre a déli égbolton

Publikálás dátuma
2019.02.18. 20:25

Fotó: ESA
A déli égboltot szinte teljesen elfoglaló úgynevezett csillagfolyamot fedeztek fel a Bécsi Egyetem tudósai.
A csillagfolyam viszonylag közel helyezkedik el és legalább négyezer csillagból áll, amelyek együtt mozognak az űrben kialakulásuk óta, vagyis mintegy egymilliárd éve. A Földhöz való közelsége miatt ez az áramlat tökéletes lehetőséget nyújt a csillaghalmazok széthullásának tanulmányozására, a Tejútrendszer gravitációs mezőjének vizsgálatára és a Naprendszeren kívüli, azonos korú bolygópopulációk megismerésére, mely utóbbi segítséget jelent a jövőbeli bolygókereső missziók során. Kutatásaik során a szakértők az Európai Űrügynökség (ESA) Gaia nevű műholdját használták - írja a PhysOrg tudományos-ismeretterjesztő hírportál.
Galaxisunk, a Tejútrendszer különböző méretű és korú csillaghalmazok otthona. "A galaktikus lemez csillaghalmazainak legtöbb csillaga a születése után gyorsan szétszóródik, mivel a halmaz nem tartalmaz elég csillagot ahhoz, hogy azok elegendő gravitációs potenciált hozzanak létre vagy más szóval nem tartalmaz a halmaz elég kötőanyagot, mely összetartaná a csillagokat. Ugyanakkor a közvetlen szomszédságban is vannak olyan, elegendő csillagtömeggel rendelkező csillaghalmazok, amelyeknek tagjai több százmillió éven át egyben maradnak" - mondta Stefan Meingast, az Astronomy & Astrophysics című szaklapban megjelent tanulmány vezető szerzője. 
A Gaia műszerei precizitásának köszönhetően a szakértők a csillagok háromdimenziós mozgását is tudták mérni. "A közeli áramlatok azonosítása olyan, mint tűt keresni a szénakazalban. A csillagászok hosszú ideje nézték a halmazt és néztek át rajta, hiszen az éjszakai égbolt nagy részét beborítja, de csak most realizálták, hogy ott van, hatalmas, és sokkolóan közel a Naphoz" - mondta Joao Alves társszerző. 
"Az otthonunkhoz közeli dolgok felfedezése nagyon hasznos, mert nem túl halványak, nem túl elmosódottak a részletes vizsgálathoz. Ez a csillagászok álma"

- tette hozzá.

 A csillagászok szerint a csillagáramlat mintegy egymilliárd éves lehet, így már négy teljes kört megtett a galaxis körül. Ez elegendő idő ahhoz, hogy áramlatszerű szerkezet alakuljon ki a Tejútrendszer lemezének gravitációs hatása következtében. 
Ez az újonnan felfedezett, közeli rendszer kiválóan felhasználható gravitációs kutatásokhoz a galaxis tömegének megmérése céljából. Segíthet a kutatóknak annak megértésében, hogyan szerzik a galaxisok a csillagaikat, tesztelhetik a Tejútrendszer gravitációs mezejét, közelsége miatt pedig a bolygókereső missziók remek célpontja lehet.
Szerző
Témák
csillagok ESA
Frissítve: 2019.02.18. 21:10

Megfejtették, miért eshetett szét az antarktiszi selfjég

Publikálás dátuma
2019.02.18. 10:10

Fotó: NSIDC / AFP
Először sikerült közvetlenül megfigyelniük kutatóknak egy antarktiszi selfjég meghajlását a rajta lévő olvadékvíztavak óriási súlya alatt, a szakemberek szerint ez a jelenség idézhette elő a Larsen-B selfjég szétesését 2002-ben.
A selfjég meggörbülése hatással lehet más gyenge selfjegekre, szétesésüket okozhatja, felgyorsítva a jég elsüllyedését az óceánokba, hozzájárulva a globális tengerszint-emelkedéshez.
"Kutatók ezt a folyamatot már egy ideje megjósolták és modellezték is, de soha senki ne gyűjtött terepen adatokat, amelyek megmutatnák ezt a folyamatot"

- mondta Alison Banwell, a CIRES amerikai kutatóintézet kutatója, a Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.

 Banwell és csoportja a Larsen-B selfjég katasztrofális szétesése elemzésének hatására döntött úgy, hogy közelebbről is megvizsgálja a selfjég eltűnésének okait. A selfjég a parti síkságról a tengerbe nyúló jégtömeg. Az Antarktiszon többtucat selfjég található. A nyugat-antarktiszi Graham-föld nyugati szélén elterült Larsen-B selfjég körülbelül tízezer éve képződött, ám 2002-ben gyakorlatilag két nap alatt szétesett.
A szakemberek észlelték, hogy a szétesés előtti hónapokban felszínén mintegy kétezer olvadékvíztó képződött. Olvadás idején tavak formálódhatnak a selfjegek felszínén. Ezek az olvadékvíztavak egyenként 50 ezer tonna, de akár kétmillió tonna súlyú vizet is tartalmazhatnak, ami lenyomja a jeget és bemélyedést okoz. Ha a tó kiürül, ez a bemélyedés felemelkedik. Ha az így okozott stressz elég nagy, a tó medrét körbe vevő jég gyengül, elkezd töredezni - magyarázták a kutatók.
A kutatócsoport négy ilyen olvadékvízmedret azonosított, ahol 2016 novemberében az antarktiszi olvadás kezdete előtt a McMurdo-selfjégen GPS-állomásokat helyezett el, hogy mérjék a vertikális emelkedést, a tavak mélységét. Három hónappal később gyűjtötték be a műszereket helikopterekről, amikor a tengeri jég olyan vékony volt, hogy egy gépkocsit sem bírt volna el. A kutatók kimutatták, hogy minden tó középpontjában a selfjég lefelé, majd felfelé mozgott mintegy 90-120 centiméterrel, amikor a tó megtelt vízzel, majd kiürült. A tavaktól mintegy 450 méterre azonban egyáltalán nem észleltek semmilyen vertikális mozgást. Ez a meghajlás ugyan nem okozta a McMurdo-selfjég széttörését, a kutatócsoport azonban számítógépes modellezéssel kiszámolta, hogy kicsit nagyobb tavak a közelben előidézhetnek széttörést. 
"A legnagyobb valószínűséggel ez történt a Larsen-B esetében 2002-ben"

- mondta Banwell.

 A klímamodellek előrejelzése szerint nagyobb mértékű lesz az olvadás a legtöbb selfjégen a következő évtizedekben, ami egyre több olvadéktó keletkezését jelenti - mondta Ian Willis, a tanulmány egyik szerzője. Ezek a megfigyelések azért fontosak, mert segítenek megérteni a selfjég széttörésének okait. Eredményeinket felhasználhatjuk a modellek javítására, jobb előrejelzésére annak, melyik selfjég sérülékenyebb, omolhat össze - magyarázta Banwell.
Szerző
Témák
Antarktisz
Frissítve: 2019.02.18. 10:30

Újabb kutatás mutatta ki: mégsem ártalmatlan az e-cigaretta

Publikálás dátuma
2019.02.18. 09:30
Illusztráció
Fotó: EVA HAMBACH / AFP
Az e-cigarettázásnak súlyosabb egészségügyi következményei lehetnek, mint az korábban gondolták - állítják amerikai kutatók, akik szerint az e-cigarettázás rákkal kapcsolatba hozható genetikai változásokat indíthat el.
Mint megírtuk, már egy korábban nyilvánosságra hozott kutatás is azt találta, az e-cigarettázás veszélyezteti az immunrendszert: gátolja az immunsejtek működését a tüdőben és fokozza a gyulladást. Most a Dél-Kaliforniai Egyetem kutatói jutottak arra az eredményre, hogy az e-cigarettázók szájszöveteiben ugyanolyan rákkal kapcsolatos molekuláris változások zajlanak le, mint a dohányosoknál. Ezért az International Journal of Molecular Sciences című folyóiratban megjelent tanulmányukban hangsúlyozták: a korábban a dohányzásról való leszokás lehetséges ezen útja, mégsem ártalmatlan. Ahmad Besaratinia, a vezető szerző magyarázata szerint az e-cigaretták párája nem teljesen vízpára, ahogy azt sokan képzelik. 
"Bár az e-cigaretta termékekben a legtöbb rákkeltő vegyület koncentrációja jóval alacsonyabb, mint a cigarettafüsté, a rákkeltő anyagoknak nincs biztonságos szintje"

- idézte a tudóst a tanulmányt ismertető medicalexpress.com.

Beraratinia elmondta, a tanulmányban leírt molekuláris változások nem rákos elváltozások voltak, még csak nem is a rák jelei, inkább korai figyelmeztetést jelentettek egy olyan folyamatra, amely potenciálisan rákhoz vezethet, ha nem figyelnek rá.
A kutatásban 42 e-cigarettázó, 24 hagyományosan cigarettát szívó és 27 egyáltalán nem dohányzó ember szájából származó sejtek génkifejeződését vizsgálták meg. A génkifejeződés az a folyamat, amelynek során a génben rejlő információ megjelenik valamilyen fehérjében vagy RNS-ben, és ennek eredményeként a sejt szerkezete/funkciója megváltozik. A génexpresszió bizonyos változásai rákhoz vezethetnek. A kutatók az orális epiteliális sejtekre összpontosítottak. A dohányzással összefüggő daganatok több mint 90 százaléka ilyen szövetből származik, és a szájüregi rák a dohányzáshoz kapcsolódik.
Mind a dohányosok, mind az e-cigarettázók vizsgált sejtjeiben a rák kialakulásához kapcsolódó számos génben rendellenes expressziót vagy deregulációt mutattak ki. Az e-cigaretta használóknál a deregulált gének huszonhat százaléka azonos volt a dohányosoknál találtakkal. Néhány deregulált gén, amely az e-cigarettázóknál előfordult, de a dohányosoknál nem, ugyanakkor szerepet játszik a tüdőrák, a nyelőcsőrák, a húgyhólyagrák, a petefészekrák és a leukémia kialakulásában.
Besaratinia és kutatócsoportja a kutatás megismétlését tervezi nagyobb számú résztvevő bevonásával. Egyebek mellett a gén deregulációt okozó mechanizmust is fel a akarják deríteni. Egy újabb kísérlettel pedig annak is végére akarnak járni, hogy bekövetkezik-e valamiféle változás a génregulációban, amikor a cigarettáról valaki átvált az e-cigarettára.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 11:43