– Belesápadtunk, amikor megkaptuk a Hajózási Hatósági Főosztály levelét pár héttel ezelőtt: ebben arról értesítettek, hogy a köztisztviselői létszámcsökkentés miatt kisebb lett a kapacitásuk, s nem lesznek képesek az elmúlt években megszokott mennyiségű vizsgázó fogadására – panaszolta a Népszavának egy kelet-magyarországi, kishajóvezetői képzéssel foglalkozó cég vezetője, és azzal folytatta: – Azt is közölték, hogy a szegedi, tokaji és komáromi szolgálati pontjaikon jelenleg nincs munkatársuk, így ezeken a helyeken márciustól megszűnik az ügyfélfogadás, ezután Budapesten, Siófokon és Mohácson lehet csak vizsgázni.
Mindez ott is visszaüt majd, ahol van vizsgabázis: egy balatoni cég vezetője szerint hiába érdeklődnek egyre többen a vízi turizmus iránt mert, ha tavasztól csak feleannyi helyen lehet majd vizsgázni, megnő majd a várakozási idő.
A Hajózási Hatósági Főosztály levele szerkesztőségünkhöz is eljutott. Ebben a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) kormányhatározatra hivatkoztak – ez az a rendelet, amely alapján a múlt év végén mintegy 6600 embert bocsátottak el a központi államapparátusból. A hatóság közölte: a képesítő vizsgákkal kapcsolatos kapacitásuk jelentős mértékben csökkent, s a jelenlegi erőforrásaikkal gazdálkodva az úgynevezett „kedvtelési hajózási szezonban” várhatóan nem lesznek képesek az elmúlt években megszokott mennyiségű vizsga lebonyolítására. Megkerestük az ügyben az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumot, többek között azt kérdeztük: Miért csökken a vizsgáztatási kapacitás, ha a kormány illetékesei a vízi-turizmus, a kishajóforgalom élénkítéséről beszélnek? Nem kaptunk érdemi választ.
Az érintettek szerint a valóság az, hogy a köztisztviselői létszámcsökkentés miatt nem a központi vízfejeket csapolták le, hanem a „végeken” küldték el az embereket, emitt azonban egyre több helyen lesz működésképtelen a rendszer. Ezt látszik alátámasztani az is: információnk szerint a zöldhatóság egyes részlegeinél szintén fennakadásokat okoz az, hogy nem maradt elég szakember. Lapunk úgy értesült: ritkán sikerül tartani a nagyobb építési beruházások előtt elengedhetetlen előzetes környezeti vizsgálat 45 napos határidejét. A jellemzően legalább egy hónapos késés hozzáadódik a későbbi építési, vízjogi eljárások szintén több héttel megnövekvő időigényéhez. Különösen az építési engedélyezéssel kapcsolatban sok az ügyfélpanasz, részben a hivatalok túlterheltsége miatt. Mindeközben – információink szerint – a hatásköröket kijelölő rendeletek többszöri módosításával, a feladatok tárcák közötti újraosztásával igyekszik úrrá lenni a kormány azon a helyzeten, amelyet saját maga állított elő a környezet- és természetvédelmi kormányzati szervek tavalyi leépítésével. Úgy értesültünk, hogy az összeomlóban lévő hulladékgazdálkodás felügyeletét a kormány elvonta az agrártárcától, így jelenleg a stratégiai környezeti vizsgálati és a légszennyezési ügyek területén mutatkozik a legszűkebb keresztmetszet a környezetügy szakmai feladatai közül. (A megszorítások léptékét jól jellemzi az: a tavaly tetőzött, de nyolc éve zajló folyamat nyomán a környezetvédelem kormányzati apparátusa mintegy 400 főről 80 főre csökkent.) A kapacitáshiány ugyanakkor az adminisztráció legalsó szintjén, az elsőfokú zöldhatósági feladatokat ellátó kormányhivataloknál a legkézelfoghatóbb, különösen a tavaly nyáron bevezetett létszámstop óta, aminek nyomán a távozó vagy nyugdíjba menő ügyintézők helyett sem vesznek fel új embereket.
"A mai napon a főnökünk bejelentette, hogy a korábban már jelzett napi 30 perc ebédidő miatt (a munkaközi szünet időtartamát is kivették a munkaidőből, eddig benne volt a 30 perc) 2019. március elsejétől fél 8-kor kezdődik majd a munkaidő, úgy, hogy hétfőn minden kerületi kormányhivatalban 18 óráig van ügyfélfogadás. Sokan fel fognak mondani (férfiak is), mert reggel a gyereket viszik óvodába, bölcsődébe és nem mindenhol nyitnak már 7-kor vagy azelőtt, hogy leadhassuk a gyerekeket, majd beérhessünk munkakezdésre.” Levelében arra is kitért: „A hosszabb munkaidő miatt összesen több mint egy plusz hónapot kell dolgoznunk egy év alatt, miközben 5 nap alapszabadságot elvettek tőlünk. Ha az emberek, az ügyfelek, azt érzékelik majd, hogy határidőben nem fejeződnek be az ügyeik, akkor ez a fentiek miatt is lesz, meg azért is, mert több mint fél éve van létszámstop, vagyis akik időközben nyugdíjba, szülni vagy új munkahelyre mentek, azok helyett nem lehet senkit felvenni, hanem a meglévők kapják pluszmelónak az elmenőkét. Cserében a kormányhivatalban idén havi 500-1000 forintot emeltek a bérünkön nettóban”. Gulyás Erika
