Lovász László: "Nem cáfolom, hogy zsarolnak minket"

Publikálás dátuma
2019.02.19 06:15

Fotó: Népszava/ Molnár Ádám
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László bízik benne, hogy nem döntés, hanem megállapodás alapján dől el az intézmény sorsa. De már tudja, mikor kell lemondania.
Múlt pénteken tárgyalt Palkovics László innovációs miniszterrel. Érti már, mit akar a miniszter a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításával? A tárgyalásokról nem szeretnék nyilatkozni, mert ezek még folyamatban vannak, és megegyeztünk, hogy a részletekről nem beszélünk. Egy tárgyalás nyilván azzal kezdődik, hogy ők elmondják, mit akarnak, ilyen értelemben valamivel tisztábban látok.

Az MTA közleményben jelezte: konstruktív tárgyalások kezdődtek. Ön most optimista? Reménykedünk, hogy a végén valami pozitív sül ki belőle, de addig még több tárgyalás áll előttünk. A hírek szerint hasonló modellt képzel el a minisztérium, mint amit a Budapesti Corvinus Egyetem átszervezésénél is alkalmaznak, vagyis egyfajta alapítványi működésre állítanák át az MTA kutatóintézeteit.

Alkalmazható lehet egy ilyen modell? Igazság szerint nem tudok mit mondani arra, hogy ez az alapítványi forma hogyan lenne alkalmazható az MTA kutatóhálózatára. Nagyok a különbségek köztünk és a Corvinus működése között. És ez csak az egyik lehetséges megoldás, ami most kering a köztudatban. Lényeges kérdés, hogy az intézetekben továbbra is hosszú távon biztosítva legyen a politikától és a nem odaillő befolyástól független szabad szakmai munka. Ehhez szükséges a finanszírozás kiszámíthatósága, fenntarthatósága. Azt látom az igazi kérdésnek: Miként lehet úgy kidolgozni az együttműködést a kormánnyal, hogy mindenki céljai érvényesüljenek.

Hol tart a kutatóintézetek átvilágítása? Jelenleg is zajlik. Ennek az eredményeire lehetne csak alapozni azokat a döntéseket, amelyek egyes kutatócsoportok leépítését vagy mások fölfejlesztését célozzák. Bármilyen strukturális változtatásnak feltétele lenne az eredmények ismerete, nem lehet néhány ember véleményére, beszélgetésekre alapozva átszervezni egy ilyen nagy és fontos hálózatot.

A múlt héten kapott ismét szárnyra a hír, amely szerint Palkovics László az egyik kutatóintézet tagjaként maga is évekig vett fel 800 ezres fizetést anélkül, hogy bármilyen tudományos publikációt jegyzett volna. Gyakori vád, hogy sok kutató nem végez érdemi munkát, és ez a hír látszólag ezt erősíti. Hogy fordulhat ez elő? Rendszerhiba? Még ezt sem mondanám, mert Palkovics miniszter úr – akkoriban még államtitkár – alkalmazott kutatóként dolgozott az önjáró autók fejlesztése terén. Még egy előadását is hallottam. Kiváló mérnök, ezért gondolom, hogy okkal számítottak rá, nem kell okvetlenül tudományos cikkel zárulnia egy ilyen munkának.

Említette, az egyeztetések szempontjából fontos, hogy a kormánynak és az MTA-nak legalább a céljai egyezzenek. Az MTA-ra váró átalakítással elérhető a kormány által kitűzött cél, vagyis hogy a különböző innovációs rangsorokban előrébb kerüljön az ország? Azzal teljesen egyet tudok érteni, hogy az Akadémia kutatóhálózatát valahogy kapcsoljuk be az innovációs láncolatba. A közgyűlés a legutóbbi ülésen erre vonatkozóan elfogadott egy koncepciót arról, hogyan lehetne ezt az intézetek profiljának bővítésével elérni. Ilyen módon eleget lehetne tenni akár a versenyszférából, akár a kormánytól érkező kéréseknek, megrendeléseknek is. Az viszont nem megy, hogy egyik napról a másikra átállítsuk azokat a kutatókat, akik alapkutatásokat végeznek, egy egészen más típusú működési módra. Olyan megoldást kell találnunk, amellyel a mi intézethálózatunk nem megy tönkre, sőt mind jobban kihasználhatóvá válik a hálózat nemzetközi tekintélye, elismertsége.

Az MTA koncepcióját véleményezte, értékelte a kormány? Konkrétan még nem. Reméljük, hogy erre is sor kerül majd.

Nem érzi úgy, hogy a kormányban már eldöntötték, mit akarnak az MTA-val, a viták, egyeztetések csak a „demokratikus színjáték” részei? Nem tudok a kormány szándékairól mit mondani. De azért úgy gondolom, a fontos, megalapozott érveknek lesz szerepük.

A kormány részéről hallott már olyan fontos, megalapozott érvet, ami az MTA átalakítása mellett szól? Olyan mértékben megalapozottat, amiből konkrétumok is kiderülnének, nem tudnék most idézni.

A kutatóintézetek már említett átvilágítása március végén lezárul. Palkovics miniszter úr azt szeretné, ha a következő hónaptól már az új rendszer szerint működnének. Lehetséges ez?
Nem hiszem, hogy lehetséges lenne. Arra látok esélyt, hogy addigra kialakuljon egy kölcsönösen elfogadható, akár vázlatos terv, ami alapján el lehet indulni. A Corvinus Egyetem szerkezetének kidolgozása is egy évet vett igénybe. Az MTA nagyobb, szerteágazóbb tevékenységet folytató intézethálózat, sokkal bonyolultabb tevékenységet folytat.

Ehhez képest a pénzcsapokat már elzárták. Ebben nem is értettünk egyet a kormánnyal.

Palkovics miniszter azzal érvelt, az átvilágítás átmeneti, három hónapos időszakára saját zsebből is ki tudja gazdálkodni az alapműködés költségeit az MTA. Eddig nem hallottunk arról, hogy jelentős kutatások álltak volna le vagy kikapcsolták volna a fűtést. Lehet, hogy a miniszternek van igaza? Mondjuk úgy, igen, túl lehet élni, mert bizonyos beszerzéseket, kifizetéseket, pályázati kiírásokat el lehet halasztani. Így pár hónapot át lehet vészelni. Az viszont továbbra sem világos, hogy miért van erre szükség. Az, hogy nem kapjuk meg a nekünk járó költségvetési pénzeket, véleményünk szerint törvénybeütköző.

Az ön elődje, Pálinkás József azt nyilatkozta, ez zsarolás. Zsarolva érzi magát? Mondjuk úgy, nem cáfolom Pálinkás úr állítását. Egy ilyen lépés méltatlan a kormányhoz és az ország egyik legrégebbi szervezetével szemben is.

Korábban már kijelentette: optimistán gondolkodik. De most vegyünk egy pesszimista forgatókönyvet: milyen lehetőségeik vannak a kutatóintézeteknek, ha a kormány a továbbiakban sem biztosítja törvényben rögzített alapfinanszírozást? Nekünk az volt a logikánk, hogy a költségvetési törvény az Akadémia bevételeként tartalmazza azt a bizonyos, nagyjából 17 milliárd forintnyi összeget, ami a kutatóintézet-hálózat egy éves alapfinanszírozását jelenti. Jórészt ezt a pénzt írták ki pályázati formában, amire egyetemek és más, MTA-n kívüli kutatóintézetek is pályázhatnak. Mi hátrányban vagyunk, hiszen nekünk alaptámogatásra kell, míg az egyetemek már efölötti, tehát tényleg kutatásra fordítható pénzért pályáznak. Könnyen elképzelhető, hogy megpályázzuk, de elbukjuk, vagy legalábbis nem kapjuk meg az egészet. Ezzel a költségvetési törvény is sérül, a kutatóintézetek pedig nehéz helyzetbe kerülnek. Ebben az esetben nem tudom megjósolni, mi lesz. A másik oldalon fog pattogni a labda: fölvállalja-e a minisztérium vagy a kormány, hogy a véleményem szerint nemzeti kincset jelentő intézethálózatot lerombolja, szétdarabolja, megszünteti vagy államosítja?

Ha ez a helyzet bekövetkezik, lemond? Ha nem tudom biztosítani, hogy az intézetekben a kutatás tisztességesen, függetlenül folyjék, akkor lemondok. Ehhez tartom magam. De nem látom azt, hogy a kormánynak ez lenne a célja.

Pedig abból, hogy ésszerű indok nélkül visszatartják az alapfinanszírozást, erősen ez érezhető. Erre nem tudok mit mondani.
Meddig húzhatják ki az intézetek? Még a három hónap is nehéz. Egyelőre az átmeneti időszak fele telt el, örülünk, hogy eddig túléltük.

Mindezzel párhuzamosan a kormány már kiépített egy alternatív kutatóhálózatot. Valóban lesz sok más intézet, amely a korábban elmondott, szerintem igazságtalan feltételek között nagyobb esélyekkel indulhat, mint az akadémiai kutatóintézetek. De ez az új intézethálózat mégsem mérhető az akadémiai kutatóintézetekhez. Eléggé új intézetek, nehéz értékelni a teljesítményüket.

A héten újból találkozik Palkoviccsal. Születhet döntés az Akadémia jövőjéről? A döntés egy erős szó. Én nagyon remélem, hogy valamiféle előrelépésre vagy megállapodásra sor kerülhet.
Frissítve: 2019.02.19 11:26

Itt vannak a lottószámok - darabonként több mint 600 millió forintot érnek

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:44
Illusztráció/Shutterstock
Minden idők harmadik legnagyobb nyereményét lehet szakítani, ha valaki egyedül találja el a helyes számokat, akkor menthetetlenül milliárdos lesz.
Szóval tessék a szelvényegyeztetésre felkészülni, és:
7;17;42;53;76
Témák
lottó

Novák Katalin: ha balra tolódik a Néppárt, nincs helyünk benne

Publikálás dátuma
2019.03.23 19:33

Fotó: kormany.hu/ Botár Gegely
A magyar emberek érdekeire hivatkozva sasszézna ki pártcsaládjából a Fidesz, ha nem tudja rendezni konfliktusait - derül ki a Novák Katalin által adott interjúból.
Szétköltözésként, de nem válásként jellemezte a Fidesz és a Néppárt konfliktusát a Magyar Hírlapnak nyilatkozva Novák Katalin, aki két fideszes társával (Varga Judittal és Szájer Józseffel) magyar részről próbálja kezelni az EPP és a Fidesz konfliktusát.
Novák szerint Manfred Weber három, Fidesznek számára szabott feltételéből a a plakátkampány befejezése és a bocsánatkérés is teljesült, a CEU Magyarországon maradása pedig még döntés kérdése. „Ami a CEU-t illeti, nem tekintem olyan kérdésnek, ami a Néppárt és a Fidesz kapcsolatában sorsdöntő lenne, de ott is megvizsgáljuk a javaslatukat” - fogalmazott Novák; igaz, Weber alapvetően nem az ő álláspontjára volt kíváncsi az ügyben.
Az államtitkár kitért arra is, hogy a Néppártból háromtagú bizottság ellenőrzi majd, hogy teljesültek e a weberi követelések; ennek fogadására alakult a Varga-Novák-Szájer -féle delegáció, a helyzetet ugyanakkor párbeszédként és nem alá-felé rendeltségként jellemezte az interjúban. Novák Katalin szavaiból kitűnik az is, hogya Fidesz felkészült a pártcsaládból való kiválására. Mint fogalmazott, „megnézzük, mire számíthatunk május után, várhatóan hogyan alakul át a politikai színtér. (...) A kérdés az, melyik lesz az a politikai közösség, ahol a leginkább tudjuk képviselni a magyarok érdekeit” (...)
"Mindenképpen lesz átrendeződés, nagy kérdés, a tagpártok rádöbbennek-e végre, hogy vesztes pálya a balra tolódás. A Néppártnak csak akkor van jövője, ha jobbközép pártszövetség marad. Ha tovább tolódik balra, akkor nekünk nincs helyünk benne."
Novák szerint egyébként sokan a Fidesz győzelmének tekintették, amikor a Néppártban 190 igen és 3 nem voks, valamint 70 tartózkódás mellett döntöttek a párt felfüggesztéséről. Ezt a kommunikációs panelt ismételték itthon  felfüggesztés után a kormányközeli lapok, így a metróban ingyenesen terjesztett Lokál is.