Lovász László: "Nem cáfolom, hogy zsarolnak minket"

Publikálás dátuma
2019.02.19. 06:15

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
A Magyar Tudományos Akadémia elnöke, Lovász László bízik benne, hogy nem döntés, hanem megállapodás alapján dől el az intézmény sorsa. De már tudja, mikor kell lemondania.
Múlt pénteken tárgyalt Palkovics László innovációs miniszterrel. Érti már, mit akar a miniszter a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) átalakításával? A tárgyalásokról nem szeretnék nyilatkozni, mert ezek még folyamatban vannak, és megegyeztünk, hogy a részletekről nem beszélünk. Egy tárgyalás nyilván azzal kezdődik, hogy ők elmondják, mit akarnak, ilyen értelemben valamivel tisztábban látok.

Az MTA közleményben jelezte: konstruktív tárgyalások kezdődtek. Ön most optimista? Reménykedünk, hogy a végén valami pozitív sül ki belőle, de addig még több tárgyalás áll előttünk. A hírek szerint hasonló modellt képzel el a minisztérium, mint amit a Budapesti Corvinus Egyetem átszervezésénél is alkalmaznak, vagyis egyfajta alapítványi működésre állítanák át az MTA kutatóintézeteit.

Alkalmazható lehet egy ilyen modell? Igazság szerint nem tudok mit mondani arra, hogy ez az alapítványi forma hogyan lenne alkalmazható az MTA kutatóhálózatára. Nagyok a különbségek köztünk és a Corvinus működése között. És ez csak az egyik lehetséges megoldás, ami most kering a köztudatban. Lényeges kérdés, hogy az intézetekben továbbra is hosszú távon biztosítva legyen a politikától és a nem odaillő befolyástól független szabad szakmai munka. Ehhez szükséges a finanszírozás kiszámíthatósága, fenntarthatósága. Azt látom az igazi kérdésnek: Miként lehet úgy kidolgozni az együttműködést a kormánnyal, hogy mindenki céljai érvényesüljenek.

Hol tart a kutatóintézetek átvilágítása? Jelenleg is zajlik. Ennek az eredményeire lehetne csak alapozni azokat a döntéseket, amelyek egyes kutatócsoportok leépítését vagy mások fölfejlesztését célozzák. Bármilyen strukturális változtatásnak feltétele lenne az eredmények ismerete, nem lehet néhány ember véleményére, beszélgetésekre alapozva átszervezni egy ilyen nagy és fontos hálózatot.

A múlt héten kapott ismét szárnyra a hír, amely szerint Palkovics László az egyik kutatóintézet tagjaként maga is évekig vett fel 800 ezres fizetést anélkül, hogy bármilyen tudományos publikációt jegyzett volna. Gyakori vád, hogy sok kutató nem végez érdemi munkát, és ez a hír látszólag ezt erősíti. Hogy fordulhat ez elő? Rendszerhiba? Még ezt sem mondanám, mert Palkovics miniszter úr – akkoriban még államtitkár – alkalmazott kutatóként dolgozott az önjáró autók fejlesztése terén. Még egy előadását is hallottam. Kiváló mérnök, ezért gondolom, hogy okkal számítottak rá, nem kell okvetlenül tudományos cikkel zárulnia egy ilyen munkának.

Említette, az egyeztetések szempontjából fontos, hogy a kormánynak és az MTA-nak legalább a céljai egyezzenek. Az MTA-ra váró átalakítással elérhető a kormány által kitűzött cél, vagyis hogy a különböző innovációs rangsorokban előrébb kerüljön az ország? Azzal teljesen egyet tudok érteni, hogy az Akadémia kutatóhálózatát valahogy kapcsoljuk be az innovációs láncolatba. A közgyűlés a legutóbbi ülésen erre vonatkozóan elfogadott egy koncepciót arról, hogyan lehetne ezt az intézetek profiljának bővítésével elérni. Ilyen módon eleget lehetne tenni akár a versenyszférából, akár a kormánytól érkező kéréseknek, megrendeléseknek is. Az viszont nem megy, hogy egyik napról a másikra átállítsuk azokat a kutatókat, akik alapkutatásokat végeznek, egy egészen más típusú működési módra. Olyan megoldást kell találnunk, amellyel a mi intézethálózatunk nem megy tönkre, sőt mind jobban kihasználhatóvá válik a hálózat nemzetközi tekintélye, elismertsége.

Az MTA koncepcióját véleményezte, értékelte a kormány? Konkrétan még nem. Reméljük, hogy erre is sor kerül majd.

Nem érzi úgy, hogy a kormányban már eldöntötték, mit akarnak az MTA-val, a viták, egyeztetések csak a „demokratikus színjáték” részei? Nem tudok a kormány szándékairól mit mondani. De azért úgy gondolom, a fontos, megalapozott érveknek lesz szerepük.

A kormány részéről hallott már olyan fontos, megalapozott érvet, ami az MTA átalakítása mellett szól? Olyan mértékben megalapozottat, amiből konkrétumok is kiderülnének, nem tudnék most idézni.

A kutatóintézetek már említett átvilágítása március végén lezárul. Palkovics miniszter úr azt szeretné, ha a következő hónaptól már az új rendszer szerint működnének. Lehetséges ez?
Nem hiszem, hogy lehetséges lenne. Arra látok esélyt, hogy addigra kialakuljon egy kölcsönösen elfogadható, akár vázlatos terv, ami alapján el lehet indulni. A Corvinus Egyetem szerkezetének kidolgozása is egy évet vett igénybe. Az MTA nagyobb, szerteágazóbb tevékenységet folytató intézethálózat, sokkal bonyolultabb tevékenységet folytat.

Ehhez képest a pénzcsapokat már elzárták. Ebben nem is értettünk egyet a kormánnyal.

Palkovics miniszter azzal érvelt, az átvilágítás átmeneti, három hónapos időszakára saját zsebből is ki tudja gazdálkodni az alapműködés költségeit az MTA. Eddig nem hallottunk arról, hogy jelentős kutatások álltak volna le vagy kikapcsolták volna a fűtést. Lehet, hogy a miniszternek van igaza? Mondjuk úgy, igen, túl lehet élni, mert bizonyos beszerzéseket, kifizetéseket, pályázati kiírásokat el lehet halasztani. Így pár hónapot át lehet vészelni. Az viszont továbbra sem világos, hogy miért van erre szükség. Az, hogy nem kapjuk meg a nekünk járó költségvetési pénzeket, véleményünk szerint törvénybeütköző.

Az ön elődje, Pálinkás József azt nyilatkozta, ez zsarolás. Zsarolva érzi magát? Mondjuk úgy, nem cáfolom Pálinkás úr állítását. Egy ilyen lépés méltatlan a kormányhoz és az ország egyik legrégebbi szervezetével szemben is.

Korábban már kijelentette: optimistán gondolkodik. De most vegyünk egy pesszimista forgatókönyvet: milyen lehetőségeik vannak a kutatóintézeteknek, ha a kormány a továbbiakban sem biztosítja törvényben rögzített alapfinanszírozást? Nekünk az volt a logikánk, hogy a költségvetési törvény az Akadémia bevételeként tartalmazza azt a bizonyos, nagyjából 17 milliárd forintnyi összeget, ami a kutatóintézet-hálózat egy éves alapfinanszírozását jelenti. Jórészt ezt a pénzt írták ki pályázati formában, amire egyetemek és más, MTA-n kívüli kutatóintézetek is pályázhatnak. Mi hátrányban vagyunk, hiszen nekünk alaptámogatásra kell, míg az egyetemek már efölötti, tehát tényleg kutatásra fordítható pénzért pályáznak. Könnyen elképzelhető, hogy megpályázzuk, de elbukjuk, vagy legalábbis nem kapjuk meg az egészet. Ezzel a költségvetési törvény is sérül, a kutatóintézetek pedig nehéz helyzetbe kerülnek. Ebben az esetben nem tudom megjósolni, mi lesz. A másik oldalon fog pattogni a labda: fölvállalja-e a minisztérium vagy a kormány, hogy a véleményem szerint nemzeti kincset jelentő intézethálózatot lerombolja, szétdarabolja, megszünteti vagy államosítja?

Ha ez a helyzet bekövetkezik, lemond? Ha nem tudom biztosítani, hogy az intézetekben a kutatás tisztességesen, függetlenül folyjék, akkor lemondok. Ehhez tartom magam. De nem látom azt, hogy a kormánynak ez lenne a célja.

Pedig abból, hogy ésszerű indok nélkül visszatartják az alapfinanszírozást, erősen ez érezhető. Erre nem tudok mit mondani.
Meddig húzhatják ki az intézetek? Még a három hónap is nehéz. Egyelőre az átmeneti időszak fele telt el, örülünk, hogy eddig túléltük.

Mindezzel párhuzamosan a kormány már kiépített egy alternatív kutatóhálózatot. Valóban lesz sok más intézet, amely a korábban elmondott, szerintem igazságtalan feltételek között nagyobb esélyekkel indulhat, mint az akadémiai kutatóintézetek. De ez az új intézethálózat mégsem mérhető az akadémiai kutatóintézetekhez. Eléggé új intézetek, nehéz értékelni a teljesítményüket.

A héten újból találkozik Palkoviccsal. Születhet döntés az Akadémia jövőjéről? A döntés egy erős szó. Én nagyon remélem, hogy valamiféle előrelépésre vagy megállapodásra sor kerülhet.
Frissítve: 2019.02.19. 11:26

Túltolták a kirúgásokat: fennakadásokat okoz a köztisztviselői létszámcsökkentés

Publikálás dátuma
2019.02.19. 05:45

Fotó: Népszava
Visszaüt a nagy állami leépítés: felvirágoztatná például a kormány a vízi turizmust, de az elbocsátások nyomán most épp bezárják a hajózási vizsgaközpontok felét. Más területen is akadnak hasonló visszásságok.
– Belesápadtunk, amikor megkaptuk a Hajózási Hatósági Főosztály levelét pár héttel ezelőtt: ebben arról értesítettek, hogy a köztisztviselői létszámcsökkentés miatt kisebb lett a kapacitásuk, s nem lesznek képesek az elmúlt években megszokott mennyiségű vizsgázó fogadására – panaszolta a Népszavának egy kelet-magyarországi, kishajóvezetői képzéssel foglalkozó cég vezetője, és azzal folytatta: – Azt is közölték, hogy a szegedi, tokaji és komáromi szolgálati pontjaikon jelenleg nincs munkatársuk, így ezeken a helyeken márciustól megszűnik az ügyfélfogadás, ezután Budapesten, Siófokon és Mohácson lehet csak vizsgázni. Mindez ott is visszaüt majd, ahol van vizsgabázis: egy balatoni cég vezetője szerint hiába érdeklődnek egyre többen a vízi turizmus iránt mert, ha tavasztól csak feleannyi helyen lehet majd vizsgázni, megnő majd a várakozási idő. A Hajózási Hatósági Főosztály levele szerkesztőségünkhöz is eljutott. Ebben a közigazgatás modernizációja érdekében szükséges intézkedésekről szóló 1535/2018. (X. 29.) kormányhatározatra hivatkoztak – ez az a rendelet, amely alapján a múlt év végén mintegy 6600 embert bocsátottak el a központi államapparátusból. A hatóság közölte: a képesítő vizsgákkal kapcsolatos kapacitásuk jelentős mértékben csökkent, s a jelenlegi erőforrásaikkal gazdálkodva az úgynevezett „kedvtelési hajózási szezonban” várhatóan nem lesznek képesek az elmúlt években megszokott mennyiségű vizsga lebonyolítására. Megkerestük az ügyben az illetékes Innovációs és Technológiai Minisztériumot, többek között azt kérdeztük: Miért csökken a vizsgáztatási kapacitás, ha a kormány illetékesei a vízi-turizmus, a kishajóforgalom élénkítéséről beszélnek? Nem kaptunk érdemi választ. Az érintettek szerint a valóság az, hogy a köztisztviselői létszámcsökkentés miatt nem a központi vízfejeket csapolták le, hanem a „végeken” küldték el az embereket, emitt azonban egyre több helyen lesz működésképtelen a rendszer. Ezt látszik alátámasztani az is: információnk szerint a zöldhatóság egyes részlegeinél szintén fennakadásokat okoz az, hogy nem maradt elég szakember. Lapunk úgy értesült: ritkán sikerül tartani a nagyobb építési beruházások előtt elengedhetetlen előzetes környezeti vizsgálat 45 napos határidejét. A jellemzően legalább egy hónapos késés hozzáadódik a későbbi építési, vízjogi eljárások szintén több héttel megnövekvő időigényéhez. Különösen az építési engedélyezéssel kapcsolatban sok az ügyfélpanasz, részben a hivatalok túlterheltsége miatt. Mindeközben – információink szerint – a hatásköröket kijelölő rendeletek többszöri módosításával, a feladatok tárcák közötti újraosztásával igyekszik úrrá lenni a kormány azon a helyzeten, amelyet saját maga állított elő a környezet- és természetvédelmi kormányzati szervek tavalyi leépítésével. Úgy értesültünk, hogy az összeomlóban lévő hulladékgazdálkodás felügyeletét a kormány elvonta az agrártárcától, így jelenleg a stratégiai környezeti vizsgálati és a légszennyezési ügyek területén mutatkozik a legszűkebb keresztmetszet a környezetügy szakmai feladatai közül. (A megszorítások léptékét jól jellemzi az: a tavaly tetőzött, de nyolc éve zajló folyamat nyomán a környezetvédelem kormányzati apparátusa mintegy 400 főről 80 főre csökkent.) A kapacitáshiány ugyanakkor az adminisztráció legalsó szintjén, az elsőfokú zöldhatósági feladatokat ellátó kormányhivataloknál a legkézelfoghatóbb, különösen a tavaly nyáron bevezetett létszámstop óta, aminek nyomán a távozó vagy nyugdíjba menő ügyintézők helyett sem vesznek fel új embereket.

Hosszabb munkaidő, plusz egy hónap munka

Az egyes ügymenetek lelassulása, elakadás mellett más is jelzi azt, hogy erősen túlterheltté váltak azok, akiket nem bocsátottak el. Volt például, ahol a munkarendet módosították – tudtuk meg egy budapesti kormányhivatali dolgozótól, aki levélben írta le a köztisztviselők helyzetét.
"A mai napon a főnökünk bejelentette, hogy a korábban már jelzett napi 30 perc ebédidő miatt (a munkaközi szünet időtartamát is kivették a munkaidőből, eddig benne volt a 30 perc) 2019. március elsejétől fél 8-kor kezdődik majd a munkaidő, úgy, hogy hétfőn minden kerületi kormányhivatalban 18 óráig van ügyfélfogadás. Sokan fel fognak mondani (férfiak is), mert reggel a gyereket viszik óvodába, bölcsődébe és nem mindenhol nyitnak már 7-kor vagy azelőtt, hogy leadhassuk a gyerekeket, majd beérhessünk munkakezdésre.” Levelében arra is kitért: „A hosszabb munkaidő miatt összesen több mint egy plusz hónapot kell dolgoznunk egy év alatt, miközben 5 nap alapszabadságot elvettek tőlünk. Ha az emberek, az ügyfelek, azt érzékelik majd, hogy határidőben nem fejeződnek be az ügyeik, akkor ez a fentiek miatt is lesz, meg azért is, mert több mint fél éve van létszámstop, vagyis akik időközben nyugdíjba, szülni vagy új munkahelyre mentek, azok helyett nem lehet senkit felvenni, hanem a meglévők kapják pluszmelónak az elmenőkét. Cserében a kormányhivatalban idén havi 500-1000 forintot emeltek a bérünkön nettóban”. Gulyás Erika

Panaszáradat

Naponta tucatnyi panaszos levelet, telefont kapnak a köztisztviselőket segítő szakszervezetek. Bár a múlt év végén a minisztériumokból és háttérintézményeikből rúgtak ki összesen több mint hatezer munkatársat, a kormányhivatalokban és járási hivatalokban dolgozók helyzete is katasztrofális – állítják a lapunkat is megkereső tisztviselők. A járási hivatalokban 2016-ban elindított életpályamodell és az ehhez kapcsolódó béremelések fedezetének előteremtésére végrehajtott leépítés, majd a lassan háromnegyed éve tartó létszámstop ezeken az állami munkahelyeken is elviselhetetlen szintre emelte a dolgozók terhelését. A minisztériumokban és központi intézményekben általános a túlóráztatás, de az itt dolgozókig eddig még az életpályához kapcsolódó béremelés sem jutott el. G. E.

Közpénzből fizetett sorosozással készül az EP-választásra a kormány, már meg is van a legújabb plakát

Publikálás dátuma
2019.02.18. 21:30
Illusztráció
Fotó: Vajda József / Népszava
Sorossal, Junckerrel és bevándorlással fognak ijesztgetni - csak úgy, mint eddig.
Pár nappal azután, hogy Hollik István kormányszóvivő gátlás nélkül kiállt a nyilvánosság elé, és Magyarországot bevándorlókkal veszélybe sodró brüsszeli tervről kezdett magyarázni, Magyarország Kormánya a Facebookon jelentette be:
"a kormány tájékoztató akciót indít a bevándorlást ösztönző brüsszeli tervekről".

Megjelentettek hozzá egy képet is. Ezen Soros György és az Európai Bizottság elnöke, Jean-Claude Juncker látható egy valamiért színváltóra sikeredett háttér előtt, valamint némi kirívó vizuális- és tartalmi igénytelenséggel megalkotott szöveg. De van még rajta egy szabálytalannak tűnő, oldalra csúszott fehér négyszög is. Mutatjuk, mire lehet számítani hamarosan mindenhol:
.
Szerző
Frissítve: 2019.02.18. 21:31