Komjáthi: Semmiképpen nem fizetek, ezeknek egy fillért sem

Publikálás dátuma
2019.02.19. 11:53

Pénzbírással sújtották az MSZP alelnökét. Ha nem fizet, a közmunka és az elzárás közül választhat.
Ötvenezer forintos pénzbírsággal sújtották Komjáthi Imrét „gyülekezési joggal visszaélés” miatt – derül ki abból a határozatból, melyet az MSZP alelnöke tett közzé a Facebook-oldalán. Amennyiben ennek a fizetési határidőig nem tesz eleget és a pénzbírságot 60 óra közérdekű munka végzésével nem váltja meg, a bírságot 10 nap szabálysértési elzárásra történő átváltoztatása miatt megküldik az ügy iratait az illetékes járásbíróságnak – derül ki a dokumentumból. „Semmiképpen nem fizetek, ezeknek egy fillért sem, még azt is ellopnák a végén” – mondta Komjáthi a Magyar Hang megkeresésére. A büntetést akár le is ülné, ám a családját és a gyerekeit nem szeretné ennek kitenni, ezért lesz a vége minden bizonnyal a közmunka. Már tájékozódott arról, hogyan is megy ez: a munkaügyi központban kell jelentkeznie, el kell mennie egy munkaalkalmassági vizsgálatra, majd ajánlanak neki valamilyen munkát. Ez nagy eséllyel valamilyen fizikai munka lesz – közölte, hozzátéve, hogy ő nem ijed meg ettől. 
Az MSZP alelnöke decemberben, a rabszolgatörvény elleni tüntetés hivatalos vége után egy zászlóval felment a színpadra, és azt mondta a demonstrálóknak, foglalják el a Kossuth teret. Ezután elkezdett a térre futni, ahol a rendőrökkel való viaskodás után földre került, majd térdsérüléssel vitték kórházba.
Szerző

Iskolai és rendőrségi tananyag lesz az antiszemitizmus jelentése

Publikálás dátuma
2019.02.19. 10:36
Neonácik és ellentüntetők Ostritzban/ A kép illusztráció
Fotó: David Speier / Nurphoto
Még a bírók és az ügyészek képzésében is tétel lehet a zsidóellenesség definíciója.
Ki az antiszemita? A pontos meghatározást hamarosan a történelemtanár is számon kérheti, sőt, osztályozhatja. Egy kormányhatározat ugyanis hamarosan kerettantervbe illesztené a a Nemzetközi Holokauszt Megemlékezési Szövetség antiszemitizmus-definícióját - derül ki a hétfői Magyar Közlönyből. Az határozat indokolja is a döntést: e szerint az Orbán-kabinet kiemelt feladatnak tartja, hogy minél szélesebb körben megismertesse a zsidóság történelmét, hagyományait, valamint az antiszemitizmus jelentését és az ehhez kapcsolódó történelmi tényeket – persze a megelőzés és a zéró tolerancia szellemében.
Az utasítás ennél tovább is megy, a kormány azt is kezdeményezi, hogy az NHMSZ által létrehozott definíció bekerüljön a leendő rendőrök, ügyészek, sőt, bírók képzési programjába. Magyarán, a rendészeti alapvizsgához is kötelező lesz tudni, mi is az a zsidóellenesség. A döntéstől, annak szellemiségétől nyilván nem független, hogy a kabinet hétfőn 50 milliós támogatást ítélt meg az Országos Rabbiképző – Zsidó Egyetem karbantartására. 

A bizonygatás is gyanús

Mint ebből is látszik, a kormány hatalmas energiákat fordít arra, hogy az antiszemitizmus látszatát is elkerülje, ezt üzenik az izraeli látogatások, Orbán Viktor és Benjamin Netanjahu renszdszeresnek mondható találkozói. A törekvés persze hitelesebb lenne, ha nem komoly hibák utáni jóvátételnek számítana: 
  • ha a kormányhoz hű Echo Televízióban nem jákobozó médiamunkások szidnák a Jobbikot (tény, hogy a három újságírót többé már nem hívják meg a csatorna Keménymag című műsorába).
  • Ha a Soros György elleni plakátkampány minden hivatalos tiltakozás ellenére nem a szélsőséges nézeteket erősítette volna. A náci propaganda „bankár”-kliséjét megidéző Soros-fotókon rendszeresen megjelentek utcai firkaként a Dávid-csillagok, a zsidózó, gázkamrát követelő feliratok. Jellemző, hogy Mazsihisz, akárcsak Izrael budapesti nagykövete a plakátok azonnali eltávolítását követelte.
  • Ha a 2014-ben, a Szabadság téren felállított német megszállási emlékmű nem hárította volna el a 600 ezer zsidó honpolgárt halálba küldő magyar állam felelősségét azzal, hogy az országot a fasiszta megszállás vétlen áldozataként mutatja be.
Szerző

1,8 milliót fizetett egy bliccelő a BKK-nak

Publikálás dátuma
2019.02.19. 10:35

Fotó: Népszava
Nem ő volt az egyetlen, akinek tavaly mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a lógások miatt.
1 millió 848 ezer 648 forintot fizetett be a Budapesti Közlekedési Központnak (BKK) egy bliccelő – tudta meg a BKK-tól a 24.hu. A portál szerint nem ő volt az egyetlen, akinek tavaly mélyen a zsebébe kellett nyúlnia a lógások miatt, az öt legnagyobb egyösszegű befizetés így alakult:
  • 1 848 648 Ft
  • 1 792 069 Ft
  • 1 745 977 Ft
  • 1 462 081 Ft
  • 1 332 905 Ft
Mellettük több százan fizettek be a BKK-nak több mint 100 ezer forintot. A közlekedési vállalat tájékoztatása szerint tavaly mintegy 220 ezer esetben büntettek meg – hivatalosan: pótdíjaztak – utasokat. 2017-ben a megbüntetett utasok száma még 250 ezer volt. Tavaly ehhez képest  – 75 394 eset a helyszínen le is zárult a 8 ezer forintos pótdíj megfizetésével, ebből több mint 603 millió folyt be a BKK-hoz. – a többi esetben lehetőséget biztosítottak a bérlet utólagos bemutatására, ezzel összesen 11 304 ügyfél élt.  – és 12 177-en választották a kedvezményes, utólagos pótdíjbefizetést. Ha ugyanis a bliccelő 2 munkanapon belül személyesen, a kiemelt ügyfélközpontokban rendezi pótdíját, 8 ezer forinttal megúszhatja a lógást. Ha nem, jóval többet kell fizetnie: 30 napon belül 16 ezer, azon túl 32 500 forintot. Halasztott pótdíjbefizetésekből összesen 1 milliárd 854 millió forint érkezett a közlekedési központhoz. 2018-ban a pótdíjbefizetésekből összesen 2 milliárd 457 millió forint került a BKK kasszájába, gyakorlatilag ugyanannyi, mint 2017-ben.
Világgazdaság korábbi cikke szerint a központ 2016-ban 1,5 milliárd, 2017-ben pedig 2,4 milliárd forintot szedett be a bliccelőktől. A BKK szerint az utasok többsége ugyan csak egy-egy alkalommal mulasztja el a jegy- vagy bérletvásárlást, de vannak olyanok is, akik havonta 10-20 pótdíjat begyűjtenek, és ezzel több százezer vagy akár több millió forintos tartozást halmoznak fel. Az előzetes adatok alapján egyébként 2018-ban 65,7 milliárd forintra nőtt a BKK menetdíjbevétele, ez 1,3 milliárd forinttal haladja meg a 2017-es értékesítési adatokat. Az ellenőrök zárólétszáma csökkent: míg 2017 decemberében 226 aktív jegyellenőrrel és 64 fő HÉV-jegyellenőrrel dolgoztak, addig 2018 év végére 205 jegyellenőr és 58 HÉV-jegyellenőr kérte a jegyeket és bérleteket. 
Szerző
Témák
bírság BKK