Tűz miatt kellett kiüríteni a római Ciampino repülőteret

Publikálás dátuma
2019.02.19. 12:36
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
A légiforgalmi kikötő indulási zónájában észleltek füstszivárgást.
Tűz és füstszivárgás miatt kiürítették az induló utasokkal teli Ciampino római repülőteret kedd reggel – közölte az Enac olasz légiforgalmi hatóság. Az MTI összefoglalója szerint reggel 8 óra után több ezer utas várakozott a repülőtér épületei előtti téren, és hangosbemondókkal kérték a türelmüket. Az érkező gépeket más római repülőterekre irányították át. A légiforgalmi kikötő indulási zónájában észleltek füstszivárgást. Tűzoltósági közlések szerint a reptér egyik üzletraktárában ütött ki tűz, ennek a füstje terjedt el. Senki sem sérült meg. A Reuters azt írja, a repülőteret már részben újra megnyitották.
A Giovan Battista Pastine nevét viselő, Rómában csak Ciampinóként ismert repülőtér az olasz főváros második legnagyobb polgári reptere évi majdnem hatmilliós utasforgalommal. Többnyire a fapados légitársaságok járatainak tartják fenn. A reggeli órákban csúcsforgalommal dolgozik.
Szerző

Rendkívüli állapot - 16 tagállam pert indított a Trump-kormányzat ellen

Publikálás dátuma
2019.02.19. 09:54

Fotó: JOHANNES EISELE / AFP
Kalifornia és 15 másik amerikai tagállam hétfő este pert indított a Trump-kormányzat ellen a rendkívüli állapot kihirdetése miatt.
Kalifornia és az Egyesült Államok 15 további tagállama indított pert a szövetségi kormányzat ellen az elnök azon döntése miatt, hogy rendkívüli állapot kihirdetésével kívánja finanszírozni a mexikói határ mentén az illegális bevándorlás és kábítószer-kereskedelem megfékezésére hivatott védőfal megépítését. Xavier Becerra, Kalifornia állam igazságügyi minisztere közleményben hangoztatta: Trump áthágja a jogállamiságot, hiszen jól tudja, hogy valójában nincs válsághelyzet. A keresetet benyújtó mind a 16 szövetségi államban ellenzéki, demokrata párti az állam igazságügyi tárcájának a vezetője. Az amerikai elnök pénteken aláírta a szövetségi kormány finanszírozásáról szóló törvényt, amely azonban nem tartalmazza a déli határon építendő falra kért 5,7 milliárd dollárt, csak egy 1,375 milliárdos összeget irányoz elő a határbiztonság erősítésére. Emiatt Trump rendkívüli állapotot hirdetett ki a határtérségben annak érdekében, hogy a kongresszus megkerülésével előteremthesse fal megépítéséhez szükséges pénzt. A Fehér Ház részben a kábítószer-kereskedelem elleni harcra félretett pénzből, illetve a drogdílerektől elkobozott javakból, részben pedig a Pentagon építkezési keretéből akar elvonni forrásokat. Patrick Shanahan, a védelmi tárca ideiglenes vezetője újságíróknak azt mondta, egyelőre nem döntött arról, vajon a fal katonailag szükséges-e, és erre a Pentagon mennyi pénzt költene. Egy neve elhallgatását kérő minisztériumi tisztségviselő azonban úgy vélekedett: Shanahan valószínűleg megadja a tárcától elvonni tervezett 3,6 milliárd dollárt. Az elnök kész lesz megvétózni a kongresszus határozatát, ha a szövetségi törvényhozók elutasítják a rendkívüli állapotot – hangoztatta Stephen Miller, az elnök tanácsadója a Fox televíziónak adott interjújában. A főtanácsadó szerint az elnöknek joga van rendkívüli állapot kihirdetésére, és idézte a kongresszus által 1976-ban erről elfogadott törvényt. Szerinte az illegális bevándorlás problémája eleve megkívánja, hogy az elnök lépjen. Védelmébe vette az elnöki döntést Lindsay Graham dél-karolinai republikánus szenátor is. Graham a CBS televíziónak adott interjújában leszögezte: „amerikaiakat életét követelő kábítószerek, emberkereskedők özönlenek be, veszélyes a helyzet a határok mentén”. Ugyanakkor Alan Dershowitz ügyvéd, akit jó ideje Donald Trump informális tanácsadójaként is számon tartanak, egy rádiós műsorban téves döntésnek minősítette a rendkívüli állapot kihirdetését. Úgy fogalmazott: rendkívüli állapotot hirtelen bekövetkező, rendkívüli helyzetekben szoktak kihirdetni. Álláspontja szerint döntésével Donald Trump megkerülte az alkotmányt, hiszen az alkotmány értelmében minden kiadást a képviselőháznak kell megszavaznia. Dershowitz szerint a Fehér Háznak hosszadalmas bírósági perekkel kell majd szembenéznie, de a végén az alkotmánybíróság szerepét ellátó szövetségi legfelsőbb bíróság hozza meg a döntést. Az első keresetet még péntek este a Közpolgár nevű liberális szervezet be is nyújtotta három dél-texasi birtokos és egy civilszervezet nevében. Mindannyian azért perelnek, mert a tervezett határfal az ő birtokukon haladna keresztül, de ők nem járulnának hozzá ehhez. Ezt a keresetet követte a 16 tagállam által indított per. 
Frissítve: 2019.02.19. 19:37

Lefelé a lejtőn a sárga mellényesek

Publikálás dátuma
2019.02.19. 08:10
Az elnök is elítélte a Finkielkraut elleni incidenst
Fotó: Simon Guillemin / AFP
Szakértők szerint akár a franciaországi sárga mellényesek mozgalmának széteséséhez is vezethet az a szombati, antiszemita jellegű incidens, melynek során a mozgalom tagjai Párizsban inzultálták a neves francia filozófust, Alain Finkielkrautot.
Még a legutóbbi felmérések szerint 50 százalék fölött volt azok aránya, akik támogatják a sárga mellényesek követeléseit, ugyanakkor az is egyre jobban szembetűnik, hogy szélsőségesek is vannak a mozgalom soraiban, aminek súlyos következményei lehetnek. Finkielkraut tanulmányaiban arra mutat rá, hogy a franciák kezdik elveszíteni identitásukat, amit a radikális iszlám agresszivitására és az erőtlen baloldalra vezet vissza. A filozófus apja túlélte az auschwitzi koncentrációs tábor borzalmait, nagyszüleit viszont ott gyilkolták meg. Finkielkrautot hazája neves gondolkodójának tartják, akit beválasztottak a Francia Akadémiába. A sárga mellényeseket azonban nem érdekelte különösebben a filozófus hírneve, egyesek fasisztának, mások cionistának minősítették. Mindez óriási felháborodást eredményezett, s az ügyészség is megkezdte a nyomozást, egy személyt azonosított is a rendőrség. A tüntetők nem sok megbánást tanúsítottak. Egyikük szerint ne őket hibáztassák, hanem a filozófust, aki „azzal a céllal jelent meg, hogy provokálja őket”. Emmanuel Macron francia elnök a Twitteren azt közölte, azok, akik ezt tették, mindazt tagadják, ami Franciaországot oly nagy nemzetté tette. A politikai élet és a média vezető személyiségei szerint a sárga mellényesek elindultak lefelé a lejtőn. Túl nagy a szélsőjobb és a szélsőbal befolyása, s amint a szombati eset is jelzi, az antiszemitizmus sem áll távol a csoport egyes tagjaitól. E tekintetben amúgy is aggasztó adatokat közölt a napokban a francia kormány. Eszerint 2018-ban 541 antiszemita cselekményt jelentettek, ami jelentős emelkedés az előző évi 311-hez képest. S ebben a sárga mellényesek mozgalmának is meg lehet a maga szerepe. Finkielkraut a Le Figarónak elmondta: ha valamelyik transzparensre Macron helyett Rotschild nevét írták volna, senkinek sem tűnt volna fel. A párizsi Médiapart hírportál főszerkesztője, aki könyvet ír a sárga mellényesekről, viszont úgy látja, eltúlozzák a mozgalom antiszemita jellegét, nem rasszista jellegű, hanem szociális csoportosulásról van szó. A Le Parisien főszerkesztője, Jannick Alimi viszont úgy látja, a sárga mellényeseknek egyértelműen el kell határolódniuk a rasszista túlkapásoktól.