A képviselők több mint fele nem mehetne 2020-ban főiskolára

Publikálás dátuma
2019.02.19. 14:44

Fotó: Tóth Gergő
A 199 képviselő közül 98 egyáltalán nem rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, 7-nek csak alapfokú van, további 9-nek pedig nem komplex a nyelvvizsgája.
Jövőre csak az felvételizhet egyetemre, akinek legalább egy középfokú nyelvvizsgája van. Ha a felsőoktatási tanulmányok megkezdésének már most ez lenne a felvétele, a jelentkezők 40 százaléka nem kerülne be az intézményekbe. A 24.hu most utána járt, hogy ha a döntéshozó parlamenti képviselők most szeretnék átvenni a diplomájukat, vagy jövőre felvételiznének valamilyen egyetemre, mennyien járnának közülük sikerrel. A parlament honlapján található adatok alapján úgy tűnik, a képviselők több mint fele biztosan nem, ugyanis a 199 képviselő közül 98 egyáltalán nem rendelkezik nyelvvizsga-bizonyítvánnyal, 7-nek pedig csak alapfokú nyelvvizsgája van, ami a felsőoktatási felvételihez nem lesz elég (most pedig a diplomaszerzéshez nem elegendő). További 9-nek nem komplex nyelvvizsgája van, azaz vagy csak írásbeli, vagy csak szóbeli vizsgát tett le egy idegen nyelvből. Így tehát 
összesen 114 képviselő nem mehetne egyetemre vagy főiskolára 2020-ban, ez az összes képviselő 58 százaléka.

A pártokat tekintve az arány a következőképpen alakul: nincs nyelvvizsgája – 76 fideszes, – 11 KDNP-s, – 8 jobbikos, – 6 MSZP-s – 6 DK-s, – 3 LMP-s, – 1 párbeszédes, – 1 független, – illetve az egyetlen nemzetiségi képviselőnek sem.
Ez természetesen nem jelenti azt, hogy ennyien egyáltalán nem beszélnek idegen nyelven, nincs nyelvvizsga-bizonyítványa Orbán Viktornak sem, noha a Soros Alapítvány ösztöndíjával Oxfordban is tanult. A legtöbb nyelvvizsgával egyébként Vadai Ágnes büszkélkedhet, a DK politikusának angolból és spanyolból felsőfokú, franciából, norvégból és oroszból pedig középfokú oklevele van.
Szerző

Feljelentést tesz a Párbeszéd, amiért 800 ezres fizetést vett fel Palkovics az MTA-tól

Publikálás dátuma
2019.02.19. 14:38

Fotó: Tóth Gergő / Népszava
Nagyon valószínű, hogy a miniszter nem végezte el azt a kutatómunkát és publikációs tevékenységet, amiért ezt a pénzt kapta – mondta Mellár Tamás.
A Párbeszéd költségvetési csalás és hűtlen kezelés gyanújával ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, mert kétségbe vonja, hogy Palkovics László innovációért és technológiáért felelős miniszter jogosan vett fel éveken keresztül havi 800 ezer forintos fizetést a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) egyik kutatóintézetétől. Az ügyben Mellár Tamás képviselő tartott kedden sajtótájékoztatót, aki az MTI tudósítása szerint azt mondta: nem lehet tudni, hogy Palkovics László mit tett ezért a fizetésért, de nagyon valószínű, hogy nem végezte el azt a kutatómunkát és publikációs tevékenységet, amiért ezt a pénzt kapta. A politikus az MTA tervezett átalakításáról beszélve azt mondta, hogy éppen folyamatban van az akadémia „elfoglalása, bezúzása”, és a kormányzat olyan akciókat indított el, amilyeneket legutoljára az ötvenes években lehetett megfigyelni. A kabinet megkérdőjelezi a tudományos kutatásokat és durván próbálja korlátozni és megszüntetni az MTA függetlenségét és autonómiáját – jelentette ki. Az átalakítás lehetséges okát fejtegetve Mellár Tamás azt mondta, hogy az MTA intézeti vagyona pontosan nem ismert, de legalább 500 milliárd forintra rúg. A legújabb elképzelés szerint az intézeteket egy alapítványba szeretnék átvinni, majd később több lépcsőben „kiprivatizálni” – tette hozzá. Rámutatott, hogy a következő uniós ciklusban egyre több forrás nyílik meg a tudományos kutatás számára és a kormány – mint mondta – ezt nyilván egy olyan intézményhálózat számára szeretné megszerezni, amelyikre nagyobb rálátása van.
Pénteken a Magyar Narancs számolt be arról: Palkovics évekig kapott úgy 800 ezres fizetést MTA-tól, hogy nem publikált. A miniszter az életrajza szerint 2006-ban lett az Akadémia levelező tagja, 2013 óta pedig rendes tag. Emellett 2000-től az MTA Számítástechnikai és Automatizálási Kutatóintézetének (SZTAKI) munkatársa. 
Szerző

Mellébeszélt Kovács Zoltán, mikor az Elios-számlákról kérdezték

Publikálás dátuma
2019.02.19. 13:09
Kovács Zoltán korábbi kormányszóvivő, jelenleg nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár
Fotó: Molnár Ádám
Választási lufi, mindenben szabályosan jártunk el – mondta az államtitkár a kérdésre, hogy a kormány részben elismerte-e az uniós forrásmegvonás jogosságát. A politikus Orbánt védve belefutott egy nyilvánvaló hazugságba is.
A jó öreg, sorosozó, migránspárti tematikára felépített sajtótájékoztatót tartott kedden Kovács Zoltán: a nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár épp a civil szervezeteknek juttatott emelt uniós támogatást fájlalta – mivel az úgyis sorosista célokra megy – amikor váratlanul kapott néhány valódi kérdést az RTL Klubtól. A jelenetet Facebookon közvetítette az ATV.
Az RTL Klub tudósítója arra volt kíváncsi, igaz-e a sajtóértesülés, hogy a kormány 25 százalékos forráselvonást tartott volna méltányosnak az Elios-ügy kapcsán – ezzel lényegében elismerve a visszaéléseket – és az, hogy a kormány nem kéri az Elios-számlák kifizetését. Választási lufi az egész, az Elios-ügyben nincsenek új körülmények, mindenben az uniós forrásfelhasználás szabályai szerint jártunk el - mondta Kovács, aki az ismételt kérdésekre is kitérően válaszolt.  Bár az államtitkár szerint nincs itt semmi látnivaló, kiderült, hogy Polt Péter legfőbb ügyészt raportra hívhatták az Európai Parlamentbe, hogy számoljon be az OLAF által is érintett ügyekről. Poltot ráadásul azután hívták meg, hogy a kormány  kivette az Elios-számlákat az Európai Bizottságnak összekészített csomagból.
A csatorna emlékeztetett rá, hogy a fideszes Halász János az ellenzék kivonulása miatt háborgott, mondván a bojkottáló képviselők azért felveszik a pénzt. Azt is felháborítónak tartották, hogy Orbán Viktor ellenzékben nem járt be dolgozni? – kérdezte a riporter.
Mire Kovács Zoltán azt mondta, hogy
Orbán Viktor a szabályoknak és a rendnek megfelelően részt vett a parlament döntéseiben, betartotta azokat a szabályokat, amiket az Országgyűlés maga hoz

Az uniós csatlakozást sem szavazta meg

Jól fésült válasz, csak éppen nem igaz. Orbán Viktor 2002 és 2005 között ugyanis rendszeresen hiányzott a parlamenti ülésekről. Mindez jelképes súlyt kapott, amikor 2004. április 26-án Áder Jánossal együtt nem voksolt az uniós csatlakozásról szóló parlamenti szavazáson sem (erről a Magyar Narancs is írt). Orbán csak a választások előtt, 2005 novemberében aktivizálta magát, amikor hét héten keresztül szólalt fel többek között a 13. havi nyugdíj, a gyermekek után járó adókedvezmény vagy a panelfelújítási program védelmét kérve.    Az Origo cikke pedig arra emlékeztet, hogy a Fidesz és a KDNP frakciója 2006 október 10-étől rendszeresen kivonult a parlamentből, amikor a miniszterelnök Gyurcsány Ferenc szólalt fel. Orbán Viktornak 2002 és 2006 között összesen nyolc felszólalása volt, ezek mindegyike napirend előtt történt. A 2006 és 2010 közötti időszakban aztán az ellenzéki pártelnök összesen 6 felszólalással dicsekedhetett, igaz, az egyik esetben hétszer kapott szót. Később, miniszterelnökként sem erőltette meg magát: a 24.hu a Policy Solutions 2016 decemberi adatait idézte, mely szerint a kormányfő szinte sosem szavaz a parlamentben - a parlamenti szavazások kevesebb mint negyedén vett részt, és felszólalásai számát tekintve is csak 25. volt az országgyűlési képviselők listáján.
Szerző
Frissítve: 2019.02.19. 14:46