Eddig néma maradt Handó Tünde

Publikálás dátuma
2019.02.20. 08:00

Fotó: VAJDA JÓZSEF / Népszava
Egyelőre nem reagált Handó Tünde az OBT eseti bizottságának jelentésére. Pedig lenne miről szólnia: tavaly májustól év végéig 26 bírói és 21 bírósági vezetői pályázatot nyilvánított az eredménytelenné.
Két napja van Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az Országos Bírói Tanács (OBT) által létrehozott eseti bizottság jelentésére, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének munkáját vizsgálta. A február 22-i határidő előtt még nem érkezett ugyanis észrevétel Handótól az OBT-hez - tudta meg a Népszava. Ezt megerősíti az is, hogy sem az OBT honlapján, sem az országos bírósági portálon nincs nyoma annak, hogy az OBH-elnök válaszolt volna a bírói tanácsnak. Az OBT február 6-i ülésén fogadta el azt a jelentést, amely Handó Tünde vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát, valamint az OBT felé fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta. Az OBH elnöke korábban megkapta a jelentés tervezetét, és még az ülés előtt jelezte, érdemi észrevételeket kíván tenni. Az OBT ezek után február 22-ig "póthatáridőt" biztosított az OBH elnökének.
A történet tavaly év elejéig nyúlik vissza, akkor alakult meg az új személyi összetételű OBT, melynek tagjait a bírák maguk választják hatéves mandátumra (szemben az OBH elnökével, akit a parlament választ kétharmaddal). A 2017. decemberi választáson az OBH-elnök kritikusai is bekerültek a testületbe, s megtörtént, ami elképzelhetetlen lett volna a 2012-18 között működő OBT-vel, a tanács komolyan vette alkotmányos feladatát és ténylegesen is vizsgálni kezdte Handó gyakorlatát. A bírói tanács Alaptörvényben rögzített feladata ugyanis épp az OBH-elnök ellenőrzése.
Az új OBT egyik első dolga volt tehát, hogy vizsgálóbizottságot hozott létre - a Fővárosi Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete által feltett kérdések alapján. A vizsgáló bizottság jelentését az OBT május 2-án elfogadta, és jelezte az OBH elnökének, hogy a "törvénnyel ellentétes gyakorlatot" folytatott a bírósági vezetői álláspályázatok eredménytelenné nyilvánítása és vezetői feladatra történő kirendelése kapcsán.
Nyilván nem függetlenül a vizsgálóbizottság megalakításától, az új OBT-ből több mint egy tucat tag és póttag lemondott még tavaly tavasszal. A lemondások mögött is minden bizonnyal Handó állt, az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie Handót, akiket éppen ő nevezett ki. Ugyanakkor a lemondások miatt Handó illegitimnek tartja a tanácsot, amelynek létszáma nem éri el a törvényben szereplő 15 főt. Ám Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, ezzel ellentétesen foglalt állást - javaslatára behívták az OBT póttagjait is -, s Trócsányi László igazságügyi miniszter is azt mondta lapunknak adott interjújában: "az OBT működését pedig mindaddig törvényesnek kell tartanom, amíg bírói fórum nem mondja ki az ellenkezőjét". A tavaly októberben megtartott országos bírói küldöttértekezlet sem tudott új OBT-tagokat választani, Handó emberei ugyanis meghekkelték a választást - a hivatalos jelöltek mind visszaléptek, a helyszínen jelöltek közül pedig senki nem kapta meg a szükséges szavazatot a jelöltséghez -, s a gyűlés végén elfogadtak egy javaslatot, amely a „bírói kar nevében” lemondásra szólította fel az OBT jelenlegi tagjait.
A jelentés szerint nem átlátható a vezetői pályázatok elbírálásának folyamata, részben az indokolási kötelezettség nem teljesítése, részben nem megalapozott indokokra való hivatkozás miatt. A bírósági vezetői álláshelyek csak pályázat útján tölthetők be. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartoznak az ítélőtáblák, törvényszékek elnökei és elnökhelyettesei, valamint kollégiumvezetői (a kúriai bírókról a Kúria elnöke dönt). Az OBT még tavaly május 2-án jelezte az OBH elnökének, hogy a pályázatokat eredménytelenné nyilvánító döntéseit a jövőben a véleményező szervek - így az OBT - számára is írásban indokolja. Handó ugyanis rendszeresen nyilvánít eredménytelenné bírói pályázatokat, érdemi indoklás nélkül. Ezután határozott időre kinevez egy - általában hozzá lojális - személyt az adott bírói helyre, majd a határozott idő után újabb pályázatot ír ki, amire már általában csak a korábbi megbízott jelentkezik és el is nyeri a posztot. Az OBH-elnök azonban a legtöbb esetben nem indokolja érdemben az eredeti pályázat elutasítását. A bizottság a nyilvánosan elérhető adatokból megállapította, hogy az OBH elnöke tavaly május 3-tól december 31-ig összesen 26 bírói és 21 bírósági vezetői pályázat esetében döntött az eredménytelenné nyilvánításról. A jelentés szerint 2019. január 1-jén 17, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői álláshely nem volt kinevezés útján betöltve. Ennek következtében olyan abszurd helyzet alakult ki, hogy jelenleg nincsenek például betöltve a Szegedi és a Pécsi Ítélőtábla elnöki és elnökhelyettesi tisztségei, továbbá a Fővárosi Törvényszék elnöki, valamint a Balassagyarmati Törvényszék elnöki posztjai.
Mivel az OBT nem tudta teljeskörűen ellenőrizni az OBH elnökének eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatát, így a jelentés szerint nem volt megállapítható, hogy az OBH elnöke minden esetben törvényesen gyakorolta jogkörét. Az OBT mindezekért felszólította Handót, tegyen érdemi észrevételeket, mert ha „érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket". Az OBT májusban már kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó „tisztségétől való megfosztását". Erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. Erre azonban Szájerné Handó Tünde esetében, kétharmados Fidesz-KDNP többségnél nem sok remény van.

Se költségvetés, se szolgálati bírák

Az OBH-elnöke és az OBT közötti közjogi vita az elmúlt egy évben fokozatosan eszkalálódott. Mára odáig fajult a helyzet, hogy az OBT-nek 2019-re, tehát az idei évre nincs költségvetése. Handónak 2018. december 31-ig kellett volna megállapodnia az OBT elnökével a tanács költségvetéséről, amely az OBH büdzséjén belül elkülönítetten szerepel, de az OBT működőképességének hiányára hivatkozással az OBH elnöke ezt megtagadta. Így jelenleg nem biztosít titkárt az OBH a tanácsnak, az OBH épületében a szerverszoba mellett kaptak egy kisebb helyiséget, ahol például a Velencei Bizottság delegációját is fogadták, utóbbi üléseiket a Kúrián tartották, s titkárt is a legfőbb bírói szerv biztosított számukra. Minderre a jelentésben is van utalás, de a legsürgősebb feladata az lenne az OBH elnökének, hogy az úgynevezett szolgálati bírák kinevezéséhez szükséges okiratokat eljuttassa az OBT-hez, mivel a bíróságok személyi javaslatait 2018. július 26-a óta visszatartja (az OBT törvény szerinti jogköre, hogy a szolgálati bírákat kinevezze). A szolgálati bíróságok döntenek a bírák fegyelmi és az ezzel összefüggő kártérítési és személyiségi jogsértés miatti ügyeiben, és a bíró munkájának szakmai értékeléséből és vezetői munkájának értékeléséből eredő jogvitákban. Mára annyira lecsökkent a szolgálati bírók száma, hogy a jelenés szerint az már "veszélyezteti a szolgálati bíróságok zavartalan működését". Ezzel kapcsolatban egy forrásunk úgy fogalmazott: "lehetséges, hogy márciustól mindenkinek lesz törvényes bírája Magyarországon, csak maguknak a bíróknak nem."

A MABIE-t okolja az OBH elnöke

A bírói kart és a közvéleményt megtévesztő állításokat tett Handó Tünde szerint a Magyar Bírói Egyesület (MABIE), a honlapján február 12-én megjelent közleményében. Az OBH-elnök szerint nem méltányos a MABIE székhelyének használatát érintő OBH döntést a „MABIE működésének ellehetetlenítéseként" beállítani. A bírósági központi intraneten közzétett - így elvileg minden bíró által hozzáférhető - február 19-i levélben, melyet az OBH elnöke Oltai Juditnak, az egyesület elnökének címzett, Handó gyakorlatilag elismeri, hogy azért mondták fel az egyesület Magyar Igazságügyi Akadémiára érvényes helyiséghasználati szerződését, mert a MABIE "egy tagja - aki az osztrák bírói egyesület egykori elnökének hozzátartozójaként vett részt az EACJ-nek a marokkói királyságban tartott közgyűlésén - a nemzetközi egyesület beavatkozását kérte. Történt mindez úgy, hogy a MABIE részéről e tárgyban hivatalos megkeresést vagy kérdést előzetesen, de utóbb sem kapott az OBH". - Ezen méltánytalan eljárásra figyelemmel valóban elutasító döntés született a tagdíj pályázat ügyében - tette hozzá Handó. Az OBH elnöke utalt arra, hogy az OBH évről évre nyilvános pályázaton nyújt pénzügyi támogatást a bírósági egyesületek részére, s a MABIE 2018-as pályázata nemzetközi tagdíj befizetésére kért támogatást, ám amikor a fenti hírek kiderültek, az OBH nem támogatta a MABIE pályázatát. Handó szerint a MABIE bejegyzett székhelyén az elmúlt hét évben semmiféle egyesületi tevékenységet nem folytatott, így nem igaz, hogy ellehetetlenül az egyesület működése.

Szerző
Témák
bíróságok

Így keresnek a képviselők - és így halmozhatják jogtalanul a juttatásokat

Publikálás dátuma
2019.02.20. 07:42
Illusztráció
Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Többen nem csak személyautót, de üzemanyagkártyát is kérnek az államtól, amire az Országgyűlésről szóló törvény szerint nem lenne módjuk. A Mentelmi Bizottság hallgat.
A parlamenti képviselők átlagot többszörösen is meghaladó fizetésük mellé többféle nagy összegű juttatásban is részesülhetnek. Ezeket összegezve az mfor.hu azt találta,
több országgyűlési képviselő látszólag jogszabályellenesen halmozza a juttatásokat.

A parlamenti képviselők fizetése egyébként bruttó 891 ezer és 1,7 millió forint között mozoghat attól függően, hogy képviselői pozíciójuk mellett vállalnak-e tisztséget frakciókon belül, illetve bizottságokban. A pénz mellé telefonok, laptopok és más elektronikai napi használatú cikkek is járnak, de ha igénylik, kaphatnak még bérelt lakást, bérelt irodát, benzinkártyát és egyes pozíciókhoz autóhasználati jog is jár.
A vagyonnyilatkozatban feltüntetett juttatások összegzése alapján a 199 képviselő körében
  • 122-en kértek üzemanyagkártyát;
  • 113-an bérelt irodát;
  • 72 képviselőnek biztosít az állam bérelt lakást;
  • 21 képviselő a betöltött tisztsége alapján személygépjármű használatára jogosult;
  • 8 képviselő kéri juttatásként a közösségi közlekedés költségtérítését;
  • 3-an pedig tömegközlekedési bérletet kértek az államtól.
Bérletet az MSZP-s Kunhalmi Ágnes és Varga László, valamint a fideszes Varga Mihály, pénzügyminiszter igényelt.
Üzemanyagkártyát 30 olyan képviselő is igényelt, akinek a tulajdonában nincs autó. Az ellentmondást az oldja fel, hogy ezt egy képviselő kérheti a hozzátartozója tulajdonában lévő autóhoz is, illetve helyi és helyközi bérletet is lehet finanszírozni belőle.
Szerző
Frissítve: 2019.02.20. 11:01

Óránként 700 forint lesz a parkolás az óbudai bevásárlóközpontnál

Publikálás dátuma
2019.02.20. 07:34
Illusztráció
Fotó: Shutterstock
Az EuroCenter tájékoztatása szerint március 5-től csak az első 3 óra lesz ingyenes.
2019. március 5-től fizetni kell a 3 órát meghaladó parkolásért az EuroCenter területén, ennek óránkénti díja 700 forint lesz. Az első 3 óra továbbra is ingyenes marad – közölte az EuroCenter. A parkolójegyet a mélygarázsban található fizetőautomatánál lehet majd érvényesíteni.   A tájékoztatás szerint február 26. és március 4. között a sorompók tesztüzemmódban működnek, ebben az időszakban a parkolás még díjmentes lesz.
Szerző