Két napja van Handó Tündének, hogy érdemi észrevételeket tegyen az Országos Bírói Tanács (OBT) által létrehozott eseti bizottság jelentésére, amely az Országos Bírósági Hivatal (OBH) elnökének munkáját vizsgálta. A február 22-i határidő előtt még nem érkezett ugyanis észrevétel Handótól az OBT-hez - tudta meg a Népszava. Ezt megerősíti az is, hogy sem az OBT honlapján, sem az országos bírósági portálon nincs nyoma annak, hogy az OBH-elnök válaszolt volna a bírói tanácsnak.
Az OBT február 6-i ülésén fogadta el azt a jelentést, amely Handó Tünde vezetői pályázatok elbírálása során folytatott gyakorlatát, valamint az OBT felé fennálló kötelezettségeinek teljesítését vizsgálta. Az OBH elnöke korábban megkapta a jelentés tervezetét, és még az ülés előtt jelezte, érdemi észrevételeket kíván tenni. Az OBT ezek után február 22-ig "póthatáridőt" biztosított az OBH elnökének.
A történet tavaly év elejéig nyúlik vissza, akkor alakult meg az új személyi összetételű OBT, melynek tagjait a bírák maguk választják hatéves mandátumra (szemben az OBH elnökével, akit a parlament választ kétharmaddal). A 2017. decemberi választáson az OBH-elnök kritikusai is bekerültek a testületbe, s megtörtént, ami elképzelhetetlen lett volna a 2012-18 között működő OBT-vel, a tanács komolyan vette alkotmányos feladatát és ténylegesen is vizsgálni kezdte Handó gyakorlatát. A bírói tanács Alaptörvényben rögzített feladata ugyanis épp az OBH-elnök ellenőrzése.
Az új OBT egyik első dolga volt tehát, hogy vizsgálóbizottságot hozott létre - a Fővárosi Törvényszék és a Győri Ítélőtábla összbírói értekezlete által feltett kérdések alapján. A vizsgáló bizottság jelentését az OBT május 2-án elfogadta, és jelezte az OBH elnökének, hogy a "törvénnyel ellentétes gyakorlatot" folytatott a bírósági vezetői álláspályázatok eredménytelenné nyilvánítása és vezetői feladatra történő kirendelése kapcsán.
Nyilván nem függetlenül a vizsgálóbizottság megalakításától, az új OBT-ből több mint egy tucat tag és póttag lemondott még tavaly tavasszal. A lemondások mögött is minden bizonnyal Handó állt, az OBH-elnök ugyanis sok OBT-tag esetében a munkáltatói jogok gyakorlója, vagyis olyan személyeknek kellene/kellett volna ellenőriznie Handót, akiket éppen ő nevezett ki. Ugyanakkor a lemondások miatt Handó illegitimnek tartja a tanácsot, amelynek létszáma nem éri el a törvényben szereplő 15 főt. Ám Darák Péter, a Kúria elnöke, akit a törvény delegál az OBT-be, ezzel ellentétesen foglalt állást - javaslatára behívták az OBT póttagjait is -, s Trócsányi László igazságügyi miniszter is azt mondta lapunknak adott interjújában: "az OBT működését pedig mindaddig törvényesnek kell tartanom, amíg bírói fórum nem mondja ki az ellenkezőjét". A tavaly októberben megtartott országos bírói küldöttértekezlet sem tudott új OBT-tagokat választani, Handó emberei ugyanis meghekkelték a választást - a hivatalos jelöltek mind visszaléptek, a helyszínen jelöltek közül pedig senki nem kapta meg a szükséges szavazatot a jelöltséghez -, s a gyűlés végén elfogadtak egy javaslatot, amely a „bírói kar nevében” lemondásra szólította fel az OBT jelenlegi tagjait.
A jelentés szerint nem átlátható a vezetői pályázatok elbírálásának folyamata, részben az indokolási kötelezettség nem teljesítése, részben nem megalapozott indokokra való hivatkozás miatt. A bírósági vezetői álláshelyek csak pályázat útján tölthetők be. Az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartoznak az ítélőtáblák, törvényszékek elnökei és elnökhelyettesei, valamint kollégiumvezetői (a kúriai bírókról a Kúria elnöke dönt). Az OBT még tavaly május 2-án jelezte az OBH elnökének, hogy a pályázatokat eredménytelenné nyilvánító döntéseit a jövőben a véleményező szervek - így az OBT - számára is írásban indokolja. Handó ugyanis rendszeresen nyilvánít eredménytelenné bírói pályázatokat, érdemi indoklás nélkül. Ezután határozott időre kinevez egy - általában hozzá lojális - személyt az adott bírói helyre, majd a határozott idő után újabb pályázatot ír ki, amire már általában csak a korábbi megbízott jelentkezik és el is nyeri a posztot.
Az OBH-elnök azonban a legtöbb esetben nem indokolja érdemben az eredeti pályázat elutasítását. A bizottság a nyilvánosan elérhető adatokból megállapította, hogy az OBH elnöke tavaly május 3-tól december 31-ig összesen 26 bírói és 21 bírósági vezetői pályázat esetében döntött az eredménytelenné nyilvánításról. A jelentés szerint 2019. január 1-jén 17, az OBH elnökének kinevezési jogkörébe tartozó vezetői álláshely nem volt kinevezés útján betöltve. Ennek következtében olyan abszurd helyzet alakult ki, hogy jelenleg nincsenek például betöltve a Szegedi és a Pécsi Ítélőtábla elnöki és elnökhelyettesi tisztségei, továbbá a Fővárosi Törvényszék elnöki, valamint a Balassagyarmati Törvényszék elnöki posztjai.
Mivel az OBT nem tudta teljeskörűen ellenőrizni az OBH elnökének eredménytelenné nyilvánítási gyakorlatát, így a jelentés szerint nem volt megállapítható, hogy az OBH elnöke minden esetben törvényesen gyakorolta jogkörét. Az OBT mindezekért felszólította Handót, tegyen érdemi észrevételeket, mert ha „érdemi észrevételt nem tesz, az azonnal szükséges előterjesztéseket nem teszi meg, az OBT a rendelkezésére álló adatok alapján levonja a következtetéseket, és megteszi a szükséges intézkedéseket". Az OBT májusban már kilátásba helyezte, hogy kezdeményezi Handó „tisztségétől való megfosztását". Erre akkor van lehetőség, ha az OBH-elnök neki felróható okból 90 napon túlmenően nem tesz eleget megbízatásából eredő feladatainak, továbbá ha valamely cselekménye, magatartása vagy mulasztása miatt a tisztségére méltatlanná vált. Erre azonban Szájerné Handó Tünde esetében, kétharmados Fidesz-KDNP többségnél nem sok remény van.
