Készen állnak a sztrájkra a tanárok

Publikálás dátuma
2019.02.20. 06:45

Fotó: Molnár Ádám / Népszava
Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 támogatja a munkabeszüntetést.
Több ezer visszajelzés érkezett már a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezete (PDSZ) felmérésére, amellyel a tanárok sztrájkhajlandóságát szeretnék feltérképezni. Szűcs Tamás elnök lapunknak úgy nyilatkozott: az eddigi válaszadók mintegy 80 százaléka támogatja a munkabeszüntetést. A sztrájkhajlandóság a városi, nagyvárosi iskolákban a legmagasabb, az érintett tantestületek többségében meghaladja az 50 százalékot. Van olyan iskola, ahol 45 tanárból 43 sztrájkolna. A PDSZ-elnök szerint jelentős azok aránya is, akik akár egy több napos sztrájkot is bevállalnának. - Tapasztalataink szerint az aktivitás azon múlik, van-e az adott iskolában olyan vezéregyéniség, aki hiteles a többiek előtt és meg meri fogalmazni a gondokat, panaszokat – mondta Szűcs. Ugyanakkor – hangsúlyozta – a PDSZ számára a sztrájk nem „számkérdés”, hanem elvi kérdés; mindenképp szeretnék megadni a lehetőséget a sztrájkra hajlandó tanároknak, bármennyien is vannak. A munkáltatókkal (tankerületekkel, szakképzési centrumokkal) a héten kezdhetik meg az egyeztetéseket. A sztrájkhajlandóság felmérését viszont február végéig-március elejéig folytatják. A PDSZ megkezdte az egyeztetéseket a Magyar Köztisztviselők, Közalkalmazottak és Közszolgálati Dolgozók Szakszervezete (MKKSZ) sztrájkbizottságához és a Szakszervezetek Együttműködési Fórumán (SZEF) belül megalakult közszolgálati sztrájkbizottsághoz való csatlakozásról is. Szűcs Tamás szerint nagyobb a valószínűsége, hogy az előbbihez csatlakoznak, az MKKSZ és a PDSZ sztrájkkövetelései könnyebben „összefésülhetők”. Az MKKSZ által március 14-re szervezett országos közszolgálati sztrájkhoz szolidaritási sztrájkkal csatlakoznak majd. Mindemellett a PDSZ által létrehozott sztrájkbizottság továbbra is ragaszkodik a sztrájktörvényben meghatározott egyeztetéshez a kormány által kijelölt képviselőkkel. A kormány erre hetek óta nem hajlandó, az egyértelmű törvénysértés ellenére sem.
Szerző
Frissítve: 2019.02.20. 11:51

Lehűlés kezdődik szerdától, a hétvégére visszatér a télies idő

Publikálás dátuma
2019.02.20. 06:20
Illusztráció/AFP fotó
A szerdai időjárás még mindig a tavaszt idézi, de szombaton és vasárnap hideg lesz.
Az előrejelzés szerint szerdán a ködfoltok feloszlását követően általában változóan felhős idő valószínű több-kevesebb napsütéssel. Az északkeleti határvidéken és az Alpokalja térségében néhol futó zápor előfordulhat. Az északnyugati szél megélénkül, helyenként meg is erősödik. A legmagasabb nappali hőmérséklet jobbára 9 és 14 fok között alakul. Késő estére -1 és +6 fok közé hűl le a levegő. A következő napokban még enyhe marad az idő, viszont szombaton és vasárnap hideg lesz, téliesre fordul időjárásunk. A napközbeni hőmérséklet akár 10-11 fokkal is visszaeshet, éjszakánként pedig helyenként kemény fagyokra kell számítani a jelenlegi prognózis alapján. 
Szerző
Témák
időjárás

Magukra hagyták a közszolgákat: csaknem 70 ezer ember nem tudja, mit hoz az új besorolás

Publikálás dátuma
2019.02.20. 06:00
A márciusi bérpapírok tömeges felmondást hozhatnak
Fotó: Kovács Tamás / MTI
Nem dolgozta ki időre a kabinet a kormánytisztviselők kinevezésének és új bérének szabályait. Az érintettek türelme a következő fizetésig tart.
Egyelőre sűrű köd borítja a kormányzati igazgatásról szóló, tavaly decemberben elfogadott törvény végrehajtását – ezt jelezték lapunknak több minisztériumból, háttérintézményből és kormányhivatalból is. Majdnem 70 ezer ember sorsa vált bizonytalanná. A jogszabály szerint ugyanis múlt péntekig a fenti kör minden munkahelyén el kellett volna készülni a listáknak, hogy az egyes dolgozók milyen besorolású álláshelyre kerülnek és ennek alapján mekkora lesz a bérük, de informátoraink szerint óriási a csend a hivatalokban. Ha készült is ilyen terv, azt egyelőre nem merik megmutatni a munkatársaknak, így azt sem lehet tudni, mindenki kap-e új kinevezést és a kormány ígéretének megfelelően 30 százalékos béremelést januártól visszamenőleg. A közszféra szakszervezetei szerint a megemelt munkaterhek miatt rengetegen várják a márciusi bérpapírjukat azzal a gondolattal, hogy ha nem kapnak annyi pénzt, amit tisztességesnek tartanak, tömegesen mondanak majd fel. Korábbi köztisztviselőkből és állami tisztviselőkből egységesen kormánytisztviselők lesznek a az állami a hivatalok munkatársai, amihez új kinevezési papírt kellene aláírniuk. A törvény szó szerint azt írja, 2019. február 15-ig a „jövedelem számításának módját a Kormány rendeletben állapítja meg”, de ilyen rendelet eddig nem jelent meg a Magyar Közlönyben.    Egyes forrásaink állítják, létezik ilyen jogszabály, de azt a kormány 2000-esnek minősítette, vagyis titkosította, ami ebben az esetben azt jelenti, hogy mindenhol csak a munkáltatók kapták meg, más nem férhet hozzá. Kormányzati tisztviselő ugyanis csak az lesz, akit írásban kineveznek és aláírásával igazolja, hogy elfogadta a felajánlott munkát és fizetést. Mivel a személyhez kötött béreket nem ismerik az érintettek, a törvény mellékletében olvasható bértáblákat bogarásszák. Ez alapján a legalacsonyabb besorolású minisztériumi kormánytanácsos bruttó 250 ezer forintot kereshet, de az ebbe a körbe sorolt közigazgatási államtitkár pénze akár 1 millió 900 ezer forintra is emelkedhet. A kormányhivatalokban kevesebbet lehet keresni. A kormánytisztviselők helyzete és munkavégzése az eddigi stabilitással szemben teljesen bizonytalanná és kiszámíthatatlanná vált, a terület munkavállalói számára „kardinális változásokat” hozott a kormányzati igazgatásról szóló törvény – fogalmazott lapunknak Kerekes Edit munkajogász. A szakember szerint ezzel kiüresednek a kormánytisztviselők korábbi kedvezményei, most például sorra kap olyan jelzéseket, hogy a hivatali dolgozók szabadsága és pótszabadsága együtt nem éri el a munka törvénykönyve alá esők szabadságának mértékét, de az érintettek közül sokan nehezményezik azt is, hogy az életkor alapján mostantól nem lehet feljebb lépni, megszűnik az automatikus átsorolás rendszere, a tapasztalat sem számít. A Baranya Megyei Liga Szakszervezet (BMLSZ) elnökeként is tevékenykedő jogász versenyszférában szerzett tapasztalatai azt mutatják, ha egy cég átalakítja a belső szabályait, az mindig hoz egy természetes lemorzsolódást, tehát nem kizárt, hogy a kormány is ilyen formában akar további létszámcsökkenést elérni. Csakhogy egy vállalat vezetése többnyire akkor nyúl ehhez az eszközhöz – tette hozzá a munkajogász -, ha minőségi cseréket akar elérni egyes posztokon, míg a kormánytisztviselők körében ezzel a törvénnyel megszűnt minden garancia, hogy a több tudás illetményemelést hoz a magukat továbbképző alkalmazottak számára. Kerekes Edit úgy látja, hogy az új jogszabály csökkenti a hivatalokban dolgozók motivációját a minőségi munkavégzésre. Az is hozzátartozik az értékeléshez, hogy az új jogszabály tele van ellentmondásokkal, ilyen például a márciusi bérkifizetést követően aláírandó kinevezési okmány kérdése is – tette hozzá. A törvény végrehajtási rendeletei közül egyedül a szabadságmegváltást szabályozó rendeletet jelentette meg eddig a kormány a múlt hét szerdáján. A korábbi jogviszony alapján járó napokat ugyanis a dolgozók nem hozhatták át erre az évre, a ki nem vett tavalyi szabadságok megváltásának összegét március 15-ig ki kell fizetni az érintetteknek. A kinevezések és a béremelések szempontjairól megkérdeztük a Miniszterelnökséget is, amelynek feladata lenne a szabályok kidolgozása, de kérdéseinkre nem kaptunk választ.  

Sokkold magad, pedagógus!

A Pedagógusok Szakszervezete (PSZ) úgynevezett bérnyomásmérőt helyezett el internetes oldalán. A szerkesztőségünknek küldött tájékoztatás szerint ennek segítségével minden tanár kiszámolhatja, mekkora összegtől fosztotta meg az Orbán-kormány azzal, hogy 2015-ben az akkori minimálbér szintjén befagyasztotta a béremelések alapját, így fizetésük nem követte a minimálbér és a szakképzettek garantált bérminimumának évenként változását.  

Frissítve: 2019.02.25. 09:57