Bejelentette fia és unokája eltűnését Szkripal anyja a rendőrségen

Publikálás dátuma
2019.02.20. 11:21
Szergej Szkripal
Fotó: YURI SENATOROV / AFP
A volt hírszerző unokahúga több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, de a vízumkérelmét rendre elutasították.
Szergej Szkripal volt orosz-brit kettős ügynök anyja bejelentette a moszkvai rendőrségen, hogy a fia és az unokája eltűnt – közölte szerdán az Interfax hírügynökségét. Az MTI összefoglalója szerint Viktorija Szkripal, a volt hírszerző unokahúga közölte:
„kedden elküldtük a bejelentést a rendőrségre, azt kérve, hogy Szergej Szkripalt és a lányát minősítsék eltűntnek. Az iratokat postán a Julija moszkvai lakhelye szerinti illetékes rendőrséghez juttattuk el”

Szergej Szkripalt és lányát sikertelenül próbálták megmérgezni tavaly március 4-én az angliai Salisburyben. A brit hatóságok szerint a meghiúsult merényletet az orosz katonai hírszerzés követte el, a Novicsok idegméreg-családhoz tartozó hatóanyaggal. Moszkva bizonyítékokat követelt az általa megalapozatlannak minősített váddal kapcsolatban, és kifogásolta, hogy London nem engedélyezte a konzuli hozzáférést az orosz állampolgársággal is rendelkező két áldozathoz. Az incidens diplomaták kölcsönös kiutasításához és Oroszországgal szembeni büntetőintézkedésekhez vezetett.
Júliusban két brit állampolgár, Charlie Rowley és élettársa, Dawn Sturgess is megbetegedett pontosan ugyanattól az idegméreg-hatóanyagtól, amelyet Szkripalék megmérgezéséhez használtak, miután Salisburyben megtalálták a méreganyagot tartalmazó, az elkövetők által nyilvánvalóan elhajított parfümös fiolát. Rowley felépült, élettársa azonban a kórházban elhunyt. A brit rendőrség egyesítette a két ügyben folytatott nyomozást.   Az orosz fél többször nehezményezte, hogy Szkripalék tartózkodási helye a hosszú kórházi kezelés után ismeretlen. Kettőjük közül csak Julija Szkripal jelent meg a nyilvánosság előtt, egy tavaly május 23-án közreadott videofelvételen nyilatkozva. Szergej Szkripallal kapcsolatban, akiről a történtek óta egy fotót sem közöltek, a The Sunday Times legutóbbi számában azt írták, hogy állapota rosszabbra fordult. Viktorija Szkripal, aki a volt kettős ügynök anyjával együtt Jaroszlavlban lakik, több alkalommal is megpróbált Nagy-Britanniába utazni, hogy ott találkozzon rokonaival, de vízumkérelmét rendre elutasították.
Viktorija Szkripal
Fotó: VASILY MAXIMOV / AFP
Szerző

Akár múzeumba is elviszi a súlyos betegeket egy utolsó kívánságot teljesítő alapítvány

Publikálás dátuma
2019.02.20. 10:54
Ennek a hölgynek állatkerti látogatás volt az utolsó kívánsága
Fotó: Stichting Ambulance Wens
Több ágyhoz kötött vagy súlyos betegségben szenvedő ember utolsó kívánsága volt már Rembrandt valamelyik művének megtekintése. Egy holland jótékonysági szervezet segít, hogy a gyógyíthatatlan betegségben szenvedők utolsó kérése megvalósuljon.
Egy mentőautóval és képzett önkéntesek segítségével teszi lehetővé a gyógyíthatatlan beteg emberek kiállításlátogatását a Stichting Ambulance Wens (Kívánságmentő) nevű holland alapítvány. A jótékonysági szervezetet alapító Kees Veldboer elmondása szerint eddig már több mint 50 embert vittek el a Rijksmuseumba, de arra számítanak, hogy a németalföldi mester 400 művét bemutató All the Rembrandts vagyis Az összes Rembrandt kiállításra különösen nagy lesz az érdeklődés - írta a Fidelio
Az alapítványhoz egész évben érkeznek megkeresések: naponta öt-hat kívánságot teljesítenek - árulta el Veldboer. Azok, akiknek teljesítik a kívánságát, kapnak egy, az első betegükről elnevezett plüssmackót. A tengerész halála előtt a rotterdami öblöt szerette volna utoljára látni. Sok haldokló szeretné még látni az otthonát, a tengert, esetleg el akar menni az állatkertbe, de vittek már betegeket kaszinóba, vonatokat nézni vagy családi eseményekre is. 
A múzeumlátogatásokat általában a látogatási idő utánra időzítik, amikor üresek a termek. Az Kívánságmentő legutóbbi decemberben járt a Rijksmuseumban, nemrég pedig a közeli Van Gogh-gyűjteménybe is vittek egy beteget. 
"A Stichting Ambulance Wens küldetése, hogy minőségi életet élhessenek a páciensek az életük utolsó szakaszában is, és képesek legyenek egy kis időre elfelejteni a szenvedést"

- olvasható a szervezet honlapján.

Az utóbbi években már több országban, például Ausztriában, Belgiumban, Németországban, de Izraelben és Equadorban is működnek Kívánságmentők.   
Szerző
Témák
haldokló múzeum
Frissítve: 2019.02.20. 11:10

Rendkívüli bíróságot követelnek a kurdok

Publikálás dátuma
2019.02.20. 09:30
AZ UTOLSÓ ÜTKÖZET - A kurdok megindították a harcot az utolsó IS-kézen lévő település ellen
Fotó: SAFIN HAMED / AFP
A szíriai kurdok felszólították az ENSZ-t állítson fel rendkívüli bíróságot azon több száz személy számára, akik az Iszlám Állam (IS) oldalán harcoltak Szíriában, majd fogságba estek. A Szíriai Demokratikus Erők (SDF) szóvivője, Musztafa Bali közölte, azok az államok, ahonnan a dzsihadisták Szíriába mentek, egyelőre nem reagáltak a kurdok azon felszólítására, hogy fogadják vissza az IS-harcosokat. Észak-Szíriában azonban nem adottak a lehetőségek arra, hogy jogi eljárást indítsanak az IS volt milicistáival szemben – tette hozzá. Ugyanakkor mindenki számára kielégítő megoldás lenne, ha a velük szembeni pereket az ENSZ égisze alatt rendeznék. A szóvivő közölte, hogy a kurd SDF mintegy 1300 külföldi IS-harcost fogott el, úgy, hogy nem számolta hozzá az irakiakat. Néhányukat harcok során vették őrizetbe, mások megadták magukat. Jelenleg táborokban tartják őket fogva. A kurd erők közlése szerint a többségük szaúdi. Az SDF egységei jelenleg Szíria keleti részén ostromolják az Iszlám Állam utolsó bástyáit. Donald Trump amerikai elnök hétvégén felszólította az európai államokat, fogadják vissza a Szíriában foglyul ejtett dzsihadistákat és állítsák őket bíróság elé, ám az érintett államok nagy része nem mutatott lelkesedést a felvetés iránt. Szó volt a kérdésről az Európai Unió külügyminisztereinek hétfői brüsszeli tanácsülésén is, ám nem jutottak közös nevezőre a jelenlévő tárcavezetők, azaz nem született közös, uniós megoldás. Federica Mogherini, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője azt közölte, a harcosok visszafogadása „nemzeti kompetencia”. Összesen több mint 800 olyan személyt tarthatnak fogva Észak-Szíriában, akik Németországból, Franciaországból és Nagy-Britanniából utaztak a közel-keleti országba, hogy a dzsihadisták mellett harcoljanak. Több ország teljesen egyértelmű álláspontot fogalmazott meg. Franciaország már a külügyi tanácsülés előtt jelezte, nem hajlandó változtatni eddigi politikáján és nem kíván hazaengedni IS-harcosokat. Ezt Nicole Belloubet igazságügyi miniszter mondta a France 2 televízióban. Erre legfeljebb kiskorúak esetében hajlandó. Dánia még vasárnap egyértelművé tette, nem fogad vissza dzsihadistákat, de segédkezik abban, hogy Szíriában építsenek ki olyan igazságszolgáltatást, amely alkalmas a velük szembeni bírósági eljárás lebonyolítására.  Donald Trump európaiakhoz intézett felszólításának hangvétele több uniós politikusnál kiverte a biztosítékot. Jean Asselborn luxemburgi külügyminiszter óva intett attól, hogy összeomoljanak az Egyesült Államok és az EU közötti kapcsolatok.