Munkácsy;Szolnok;tárlat;

2019-02-21 13:00:00

A pásztorlány és a cukortolvaj, avagy Munkácsy-tárlat Szolnokon

A százhetvenöt éve született Munkácsy Mihály festményeiből rendezett szolnoki kiállítás betekintést ad a festő életébe és művészetének teljességébe.

Hazánkban még sosem látott Munkácsy festmény is látható Szolnokon a százhetvenöt éve született festő tiszteletére rendezett kiállításon. A február 20-án kiállított, Az énekes című alaktanulmány – amelyet a Mozart halála című festményhez készített az alkotó – huszonhat millió forintért cserélt gazdát a Kieselbach Galéria decemberi árverésén. A Pákh Imre műgyűjtő képeiből és a békéscsabai Munkácsy Mihály Múzeumból származó alkotások ilyen összeállításban még nem voltak korábban láthatóak, és számos képpel a korábbi, tizenkét évvel ezelőtti szolnoki kiállításon sem találkozhatott a hazai közönség. Fontos szempont volt az intézmény számára, hogy megismertessék a műveket a legutóbbi tárlat óta felnőtt, új generációval is, akik számára Munkácsy neve, az általa képviselt nemzeti és történeti festészet egyre inkább kezd háttérbe szorulni – mondta lapunknak Csiszár Róbert, a szolnoki Damjanich János Múzeum kiállításszervezője és művészeti írója. „Az a tapasztalatunk, hogy a fiatalok közül egyre kevesebben tudják, ki volt a festő, és hogy hány olyan neves nagy XIX. századi magyar festő volt, aki az európai szintű festészetben is megállta a helyét. Az nyilvánvaló, hogy az idősebb generációknál Munkácsy az egyik legkedveltebb, legismertebb festő. Élete és munkássága az egyik legszélesebben feldolgozott, a művészetirodalomban és a szépirodalomban egyaránt.”

Bár gyakran felmerülnek kételyek a festő nemzetközi jelentőségét illetően, a hazai közönséget ez nem befolyásolja a Munkácsy iránti rajongásban. A január 12-én megnyílt kiállítás már túl van a tízezredik látogatón: kisgyermekes családok, nagyobb csoportok és kíváncsi fiatalok mind megfordulnak a Szolnoki Galériában. “A festő iránt mutatott nagy érdeklődés rendkívül széles spektrumú témaválasztásaiból, és sokfajta történeti eseményt feldolgozó, mindenki számára érthető, látványos és szerethető munkáiból is ered; – hangsúlyozta Csiszár Róbert – megkerülhetetlen, hogy ne kerüljön szóba a neve.”

A kiállítás képei betekintést engednek abba, hogy az alkotó nagyobb műveit milyen gondolkodásmódon keresztül állította össze – vélekedik a szakíró. Bár több ismert, nagyméretű képe nem látható Szolnokon – ezek a Magyar Nemzeti Galéria tulajdonában vannak –, a kisebb képek között is vannak jelentősek. “A Franciaországban festett tájképei között vannak nagyon friss, üde képek, amelyek nem viselik magukon a műtermi festés hatásait, és nagyságuktól függetlenül kiemelkedő részét képviselik az életműnek. S bár számos mű – ahogy az újonnan kiállított Az énekes – címében a tanulmány olvasható, nagyon kevés az, ami kimondottan tanulmány lenne. A vallásos kompozíciókhoz, vagy a népi zsánerekhez készült alkotások mind kész, önálló művek” – részletezte Csiszár Róbert.

A kiállításon jól megfér egymás mellett a Pásztorlány az erdő szélén, a Kompozíció-tanulmány a Krisztus Pilátus előtt című képhez, valamint a Pálmaházban és A kis cukortolvaj szalonok-beli világa is. A szakíró kiemelte, a bemutatott válogatás felöleli Munkácsy életművét a témák tekintetében: a kezdeti női zsánerekkel, a tájképfestészet remekeivel, a portrékkal, a vallásos kompozíciókhoz készült tanulmányokkal és a francia nagypolgári életvitelt tükröző alkotásokkal egyaránt találkozhat a látogató. „A kiállított fotóanyagon keresztül a festő lakhelyeinek egyes részleteibe és a szalonok hétköznapi világába is bepillantást nyerhetünk, ezáltal nem csupán az alkotó világához, de műveinek megértéséhez is közelebb kerülve – vélekedik Csiszár Róbert. Úgy gondolja, fontos szem előtt tartani, hogy a festő és a magánember egy és ugyanaz: „Nem két külön ember ment be a műterembe. Munkácsy éjjel-nappal ezeket a témákat érlelte a lelkében.” 

Infó

Munkácsy Szolnokon

Látogatható április 7-ig a Szolnoki Galériában.