ügyészség;vádalku;Czeglédy-ügy;

2019-02-20 15:05:33

Valami „ütőset” mondjon Czeglédyről – így javasolt vádalkut az ügyészség

Éveket engedtek volna el a Czeglédy-ügy egyik vádlottjának büntetéséből, ha valami extrát is előhúz a csalással vádolt volt szombathelyi politikusról.

 Minimális büntetéssel megúszhatja, ha mondd valami „extrát”, „nagyon ütőset” Czeglédy Csaba ellen – ilyen „vádalkut” ajánlott az ügy egyik gyanúsítottjának több körben is az ügyészség. Kecsegtető ajánlat volt, főleg, hogy szerinte azzal próbáltak nyomást gyakorolni rá, hogy ellenkező esetben hosszú évekre börtönbe kerülhet – erről maga az azóta már meg is vádolt férfi beszélt a hvg.hu-nak, aki végül nem fogadta el az egyezséget. Czeglédy szerint törvénytelen, hogy így kufárkodik az ügyészség, csak hogy rá nézve terhelő vallomásokat csikarjon ki.

„Több alkalommal kaptam üzenetet egy közvetítőn keresztül, soha nem írták le, minden esetben szóban jött az ajánlat. Nem egyszerűen beismerő vallomást akartak tőlem, hanem a lényeg az volt, hogy mondjak valami extrát, valami nagyon ütőset elsősorban Czeglédy Csaba ellen. Az alku pedig az lett volna, hogy ha szállítok ilyen információt, akkor 3 év 3 hónap letöltendő börtönnel megúszom” – mondta a Czeglédy Csaba és társai elleni költségvetési csalási ügy egyik vádlottja. Tisztára, mint amikor egy értékesítővel tárgyal valaki, volt, hogy azzal igyekeztek nyomást gyakorolni rám, ez az „utolsó lehetőség”, hogy elfogadjam – tette hozzá a forrás , aki Czeglédy Csaba alkalmazottja volt.

Mivel a büntetési tétel alsó határa 5 év, így kifejezetten enyhének tűnt a felajánlott időtartam, főleg, hogy a 3 év 3 hónapos szabadságvesztés egy részét elengedhetik jó magaviseletért, illetve lejön még belőle a reintegráció, az előzetesben eltöltött idő, így végül a vádlott végül egész kevéssel megúszhatta volna. Ezzel szembeállítva viszont azzal riogatták, mivel bűnszervezetben elkövetett költségvetési csalásról van szó, a büntetési tétel felső határa akár 20 év is lehet.

A megkörnyékezett vádlott mégsem fogadta el az ajánlatot, és nemcsak azért, mert nem volt tudomása semmi „extra” információról, ami felhasználható Czeglédy ellen. „Nem tettem semmi rosszat, végeztem a munkámat a munkaköri leírásom szerint, nem követtem el bűncselekményt. Mindvégig úgy tudtam, hogy egy munkaszervezetben, nem pedig bűnszervezetben dolgozok. Vagyis csak a saját munkámról tudnék részleteket mondani. Büntetlen előéletű vagyok, soha nem volt gondom a hatóságokkal, teljesen átlagos életet éltem, ahogy a vagyoni viszonyaim is azok” – sorolta. Miután visszautasította a megkeresést, már beérték volna beismerő vallomással is, de ezt sem fogadta el. Ahogy fogalmazott, „nem érzi méltányosnak”, hogy akár a felajánlott, jóval rövidebb ideig üljön olyan dolgokért, amit el sem követett.  

A Czeglédy-ügyről szóló cikkeinket ide kattintva érheti el. 

Ügyészség: ez így teljesen rendben van

A lap megkereste a Csongrád Megyei Főügyészséget, amelynek szóvivőjeként Szanka Ferenc csoportvezető ügyész reagált, de válaszának szó szerinti közlését kérte. A hírportál és mi is idézzük a levelet:

„A HVG informátora által közölt tények az eljárás törvényes menetét és jogszerűségét nem cáfolják, az egyezség megkötését az ügyész is kezdeményezheti, az egyezség folyamatában az informátor által megjelölt közvetítő lehet a védő és a nyomozó hatóság is. Az ügyészségnek törvényi kötelezettsége, hogy közölje az egyezségkötés alapjául szolgáló bűncselekményt, annak minősítését és az ehhez kapcsolódó várható jogkövetkezményeket, így a kiszabható büntetéssel összefüggő büntetési tételkeretet, vagyis azt, hogy a jogalkotó az egyezség alapjául szolgáló cselekményt minimálisan és maximálisan milyen büntetéssel rendeli szankcionálni. A jelen ügyben a bűnszervezetben történő elkövetésre is figyelemmel a büntetési tételkeret minimuma 5 év, maximuma 20 év, az egyezség keretében az alsó határ 1 év, amennyiben a terhelt az ügy vagy más ügy bizonyításához hozzájárulva az ügyészséggel jelentős mértékben együttműködik.

Az ügyészségnek ez tájékoztatás nem csak joga, hanem kötelezettsége is, az egyéb jogkövetkezmények ismertetésén túl.  Ezt követően az egyezség törvényi fogalmából adódóan egyeztetés zajlik az ügyész, a terhelt és a védő között arra nézve, hogy a törvényes keretek között az ügy jellegéből és az egyéb körülményekből adódóan milyen tartalmú büntetésben tudnak a felek megállapodni.

Mindezekből adódóan a megkeresésben érintett ügyben az ügyészség ahogy más ügyekben is, jogszerűen és törvényesen járt el. A HVG informátora által közölt adatok jogszabályi háttér nélküli, a teljes szövegből kiragadott közlése, hangulatkeltő, az ügyészség részéről el nem hangzó kifejezések használata az ügyészség álláspontja szerint kizárólagosan azt a célt szolgálja, hogy az egyezségkötéssel érintett terheltek vonatkozásában az eljárás törvényességét megkérdőjelezze és ezen bizonyítékok vádat alátámasztó bizonyító erejét csökkentse.

Az ismertetett jogszabályhelyek nemcsak törvényi lehetőséget, hanem kötelezettséget rónak az ügyészre, hogy a lehetséges jogkövetkezményekről a terheltet figyelmeztesse. A jogszabályból következik a terhelttel szemben folyó, vagy más bűnügyben történő együttműködés vállalása a gyanúsított részéről, így a vallomástétel kötelezettségként történő előírása. Az egyezség szükségszerű része a várható büntetés kiszabása során figyelembe veendő szempontok ismertetése, és ezek alapján a konkrét büntetés mértékben való megállapodás."