Ízekre szedik a kormány terveit világhírű magyar professzorok MTA-ügyben

Publikálás dátuma
2019.02.20. 19:10

Fotó: Máthé Zoltán / MTI
A neves nyugati egyetemeken dolgozó magyar kutatók többek között a Palkovics László által "lefitymált" alapkutatások fontossága mellett érvelnek. A döntés pedig mindig a tudósoké kell legyen, nem a politikáé.
"Alulírottak aggodalommal figyeljük az MTA jövője körüli fejleményeket és tárgyalásokat." Így kezdődik az a levél, amelyet Amerikában és Nyugat-Európában dolgozó magyar professzorok küldtek ma Lovász Lászlónak, a Magyar Tudományos Akadémia elnökének, és amelyben azt írják,
néhány tény közreadásával szeretnének konstruktívan hozzájárulni az ezzel kapcsolatos párbeszédhez.

A nyolc, egyaránt valamely neves nyugati egyetemen kutató aláíró között, mint írják, akadnak, akik vállalkozóként tíz- és százmillió dolláros startup-vállalatok létrehozásában játszottak és játszanak számottevő szerepet. Ezt a feladók minden bizonnyal azért is igyekeztek hangsúlyozni, mert a magyar kormány egyik gyakran hangoztatott elvárása, hogy a tudományos kutatások hajtsanak "piaci forintra" lefordítható értéket, vagyis talán a politika is jobban odafigyel mostani érveikre, ha látja, ilyen szempontból is sikeres személyek üzennek neki.
Az aláírók között van többek közt a Prima Primissima-díjas Barabási Albert-László világhírű hálózatkutató, illetve a Széchenyi-díjas Szalay Sándor asztrofizikus is.

Leszögezik, mindannyian egyetértenek abban, hogy fontos erősíteni az innovációs törekvéseket Magyarországon. "Az innováció fejlesztése viszont egy komplex feladat, amelynek az érdekeltek közötti olyan konstruktív egyeztetésre kell épülnie, ahol a javaslatok tanulmányokkal és tényekkel vannak alátámasztva. Mi a nyugati tudományos támogatási rendszerekben és a vállalkozói szférában szerzett saját tapasztalataink alapján szeretnénk ehhez hozzájárulni" - fogalmaznak.
A dokumentum először is rögzíti, az alapkutatás és az innováció állami költségvetése a legtöbb nyugati országban világosan el van különítve. Mindez azért is lehet fontos, mert Palkovics László korábban úgy próbálta bemutatni e két területet, hogy az egyiknél "mindenki azt csinál, amit akar" (ez lenne az alapkutatás...), ezért "inkább központilag kell meghatározni alapcélokat és kutatási területeket, ahová pénzt irányítanak, segítve ezzel az innovációt az előre meghatározott területen." A levélírók hozzáteszik, Nyugaton "az állam az alapkutatást meghatározóan fontosnak tartja, és ezért a tudományos kutatásra költött alapok döntő részét erre fordítja," hiszen
"A sikeres alapkutatás előfeltétele a sikeres alkalmazott kutatásnak."

Németország példájára utalva megemlítik, ott az összes állami tudományos támogatás évi 10,2 milliárd eurójából mindössze 7% van alkalmazott kutatásra előirányozva, míg 93% az alapkutatásé.

A nagy hírű egyetemeken dolgozó magyar professzorok ezen kívül érvelnek amellett is,
hogy az alapkutatások döntéshozóinak a tudósoknak kell lenniük, ahogy az a jelentősebb nyugati országokban is van,

továbbá, hogy fel lehet ugyan vetni, hogy alapkutatási intézmények forduljanak az innováció felé annak reményében, hogy vállalatok jelentős összegeket fognak fizetni innovációs eredményeikért, ahogy azt itthon a kormány teszi, csakhogy a releváns példák azt mutatják, hogy még a legfejlettebb országok intézményei is működési költségeiknek csak nagyjából 1%-át tudják innovációs eredményeik értékesítéséből fedezni.

Az alapos elemzés után az aláírók úgy zárják levelüket:
"azt reméljük, hogy az itt megosztottakkal segíteni tudunk abban, hogy az otthoni párbeszéd és döntések szélesebb alapokra és tényekre legyenek építve."

Szerző
Frissítve: 2019.02.20. 19:16

Megvan, hogy mikor és honnan vonszolták helyükre a Stonehenge köveit

Publikálás dátuma
2019.02.20. 13:10
Illusztráció
Fotó: CHARLES BOWMAN / ROBERT HARDING PREMIUM / ROBERTHARDING / AFP
A friss eredmények alapján megkérdőjeleződik az a korábbi feltételezés, hogy a köveket hajón szállították Walesből az angliai síkságra.
A szakemberek régóta tudják, hogy a Stonehenge 42 kisebb köve, az úgynevezett kék kövek a nyugat-walesi Preseli-hegységből származnak. Az Antiquity című tudományos folyóiratban közzétett új tanulmányukban a University College of London szakembereinek vezetésével brit kutatók bemutatták a két kőbánya pontos helyszínét, és azt, hogy mikor és hogyan bányászták ezeket a köveket a térségben. A szakemberek nyolc éven át tanulmányozták a térséget.
"Felfedezésünk azért izgalmas, mert egy lépéssel közelebb visz annak a nagy rejtélynek a megfejtéséhez, hogy miért érkeztek olyan távolról a Stonehenge kövei. Minden más európai neolitikus megalit olyan kövekből készült, amelyeket kevesebb mint 16 kilométerről szállítottak oda. Azt akarjuk megtudni, miért voltak olyan különlegesek ötezer éve a Preseli-hegység kövei, építettek-e ott ilyen kőből készült köröket még az előtt, hogy a kék köveket elszállították Stonehenge megépítéséhez" - idézte a UCL honlapja Mike Parker Pearsont, az egyetem régészeti tanszékének professzorát, a kutatócsoport vezetőjét.
A legnagyobb kőbányát mintegy 270 kilométerre találták Stonehenge-től a Preseli-hegység észak lejtőin Carn Geodognál. "Ez Stonehenge köveinek, a foltos biabáznak az elsődleges forrása, amelyet azért neveznek így, mert a kék kövekben kicsiny fehér foltok vannak. A Stonehenge legalább öt kék köve, de még több is Carn Geodogból származik" - magyarázta Richard Bevins, a Walesi Nemzeti Múzeum geológusa. A Carn Geodog alatti völgyben egy másik bányát is azonosítottak Craig Rhos-y-felinnél, amely a Stonehenge egy másik kövének, a riolitnak a forrása.
A szakemberek szerint az ókori Egyiptom kőbányáitól eltérően a walesi kőbányákat könnyebb volt kiaknázni, mivel a kék kő külszíni bányái természetes, függőleges oszlopokból álltak, és az akkori bányászoknak, csak éket kellett verni két oszlop közé, hogy kinyerjék a köveket. A mindkét kőbányánál folyó régészeti feltárásokban emberek készítette kőeszközöket, illetve kövek maradványait és padozatokat is találtak. A kőbányák korát a helyszínen talált faszénmaradványok kora alapján ötezer évben határozták meg a szakemberek.
A kutatócsoport úgy véli, hogy a Stonehenge eredetileg kidolgozatlan, érdes kékkő-oszlopokból készült kör volt és homokkőtömbjeit mintegy 500 évvel később kapta.
A szakemberek eredményei alapján megkérdőjeleződik az a népszerű korábbi feltevés, hogy a kövek a tengeren keresztül hajón érkeztek a mai Anglia területére. Vannak, akik úgy vélik, hogy a kék köveket délre a mai Milford Haven-i kikötő felé vitték, tutajokra erősítették és a Bristoli-csatornán vitték végig a Salisbury síkság irányába. Ám ezek a bányák a Preseli-hegység északi részén vannak, ezért a megalitokat egyszerűbb volt végig szárazföldön szállítani - mondta Kate Welham, a Bournemouthi Egyetem professzora.

Génterápiával kezeltek időskori szembetegséget

Publikálás dátuma
2019.02.20. 12:12
Illusztráció
Fotó: Andrew Brookes / Cultura Creative / AFP
Először kezelték génterápiával a leggyakrabban látásromlást és vakságot okozó szembetegséget, az időskori makuladegenerációt - számolt be róla a BBC News.
Az Oxfordi Egyetem tudósai a szintetikus gént egy idős helyi lakos szemfenekébe fecskendezték, hogy megakadályozzák a további retinasejtek elhalását. Ez az első eljárás, amely az életkorral összefüggő makuladegeneráció (AMD) genetikai okát gyógyítja. Ez a betegség nagyjából 600 ezer embert sújt az Egyesült Királyságban, többségüknek erősen károsodott a látása. A műtétet helyi érzéstelenítésben hajtotta végre Robert MacLaren szemész az Oxfordi Egyetem szemklinikáján.
"Hatalmas áttörést jelentene a szemészet tudományában, ha az időben adott genetikai terápiával megóvhatnánk azoknak a látását, akik másképp megvakulhatnának"

- mondta MacLaren.

 Janet Osbourne az első a 10 AMD-s páciens közül, aki részt vesz a génterápiás klinikai tesztben vesz. A makula vagy sárgafolt a retina éleslátásért felelős része, időskori sorvadása a retinasejtek elhalását jelenti. Az öregedéssel növekszik az AMD kialakulásának kockázata. A legtöbb betegnek - a klinikai tesztben részt vevő 10 páciensnek is - úgynevezett száraz AMD-je van, ilyenkor fokozatos a látásromlás, évekig is eltarthat. A "nedves" AMD gyorsan alakul ki, de ha időben észlelik, meg lehet gyógyítani. Egyes emberek öregedésekor a gének számlájára írható, hogy a szem természetes védekező mechanizmusai tévedésből elkezdik elpusztítani a retina sejtjeit, ez vezet a látásromláshoz.
 A terápia során a szintetikus gént tartalmazó ártalmatlan vírust fecskendeztek a szemfenékbe. A vírus "megfertőzte" a retinasejteket és bejuttatta a jó gént. Ez lehetővé tette a sejtpusztulást megállító fehérje termelését, a makula nem sorvadt tovább. Az oxfordi klinikai tesztek során először az eljárás biztonságáról bizonyosodnak meg olyan résztvevőkkel, akiknek már romlott valamennyit a látása.
Ha a tesztek sikerrel járnak, olyan betegeket is kezelnek, akiknek még jó a látása, de már diagnosztizálták az AMD-t. Tavaly a londoni Moorfields Szemkórház orvosai két AMD-s beteg látását állították helyre úgy, hogy a szemfenék károsodott területére őssejteket ültettek be. Azt remélik, az őssejt-terápia sok embernek visszaadhatja a látását. Az oxfordi kutatók más megközelítést használnak, az ő terápiájuk az AMD-t okozó génműködést állítja helyre.
Szerző