A Belügyminisztérium egyértelműen nem akarja, hogy kiderüljön, hány ügyben nyomoz vagy nyomozott a rendőrség az országgyűlési választásokkal összefüggésben – ez derül Kontrát Károly parlamenti államtitkár Oláh Lajos DK-képviselővel folytatott, meglehetősen egyhangú levelezéséből.
Mint a parlament.hu oldalán követhető, Oláh egy hónap alatt ( 2018. december 20-2019 február 15.) háromszor írt Pintér Sándor belügyminiszternek (itt, itt és itt), ezekben pedig pontos, félre nem érthető kérdéseket tett fel neki:
Hány olyan büntetőügyben nyomoz jelenleg a rendőrség, melyek a 2018. évi országgyűlési választással kapcsolatosak?
Hány olyan büntetőügy van, mely összefüggésbe hozható a 2018-as országgyűlési választásokkal, de már lezárult a nyomozás?
Tételesen és röviden összefoglalva, milyen indokkal kerültek ezek lezárásra?
Melyek a 2018-as országgyűlési választásokkal összefüggésbe hozható, még folyamatban lévő, nyomozási szakban lévő büntető eljárások, legalább tételesen felsorolva azok rövid tárgyát?
A befogott fül technikája
Pintér Sándor helyett minden alkalommal Kontrát Károly felelt: röviden összefoglalva annyit írt, hogy „a Rendőrség mindenkivel szemben fellép, aki megsértette a törvényt” - és általában véve is szabályosan, körültekintően végzi a dolgát.
Ez a frappáns, bár a feltett kérdéseket nem is érintő válasz annyira megtetszett neki, hogy később is ragaszkodott hozzá. „Korábbi, e tárgyban adott válaszomat fenntartom” - írta még kétszer Oláhnak, aki hiába méltatlankodott a semmitmondó feleleten, hiába jelezte, hogy a belügyminiszternek, mint az eredeti címzettnek kötelessége kiadnia a kért információkat.
Nem a mi dolgunk, vagy nem mondjuk meg
Nem járt sokkal jobban Kontráttal Mesterházy Attila (MSZP) sem, aki február elején küldte el kérdéseit: összesen négy levélben szintén a választási visszaélésekről és azok elkövetőiről próbált adatokat szerezni.
A szocialista politikus első két levelében arra volt kíváncsi, milyen vádemelési javaslatok és ítéletek születtek azon hivatalnokok és szállásadók ügyében, akik közrejátszottak állampolgári visszaélésekben – például úgy, hogy hamis lakcímbejelentő lapokat állítottak ki az Ukrajnából csak a választásokra érkező kettős állampolgároknak.
Kontrát Károly mindkét felvetésre ugyanazt írta:
Mit ad Isten, az sem a rendőrségre tartozik, hogy hány fiktív lakcímes ukrán állampolgár lépte át a magyar határt 2018 április 8-án. Hiszen – derül ki Kontrát Mesterházynak küldött harmadik leveléből – a határforgalmat felügyelő rendőrök a lakcímmel összefüggő adatokat nem rögzíthetik, a lakcím ellenőrzése pedig nem tartozik a feladatkörükbe.
Szabolcs megye, a lakcímkártya-nagyhatalom
Mesterházy utolsó felvetését – havi lebontásban hány új lakcímkártyát állítottak ki 2017. április 7-től 2018. április 7-ig Budapesten és a megyékben – az államtitkár azzal pattintotta vissza, hogy a kérdést Pintér Sándor korábban már megválaszolta neki. Ez valóban így történt; bár a belügyi összesítés csak a kért havi bontás helyett egy évre vonatkozik, már ebből is érdekes részletek bonthatóak ki.
Ekkor összesen 76138 kártya készült az 558 ezer fős lakosságú megyében, majdnem annyi mint a 90 ezer fővel nagyobb lélekszámú Borsod-Abaúj Zemplénben (79672 lakcímkártya) - pedig Borsod az országos lista harmadik helyén állt, Budapest és Pest megye után.
