Egyre rövidebb a képviselői póráz

Egyre szélesebb jogköröket biztosít a retorziók, büntetések alkalmazásához a házszabály az Országgyűlés elnökének.

- Nem gondolom, hogy egy levezető elnöknek folyamatosan büntetésekkel kellene sújtania a képviselőket, nálam nem is volt erre szükség. Még akkor sem, ha úgy gondolom, a házelnök kötelessége, hogy rendet tartson az ülésteremben - mondta a Népszavának Katona Béla, aki 2009-2010-ben volt az Országgyűlés elnöke. A szocialista politikust azt követően kérdeztük, hogy kiderült: Kövér László súlyos büntetésekkel, egyhavi fizetés megvonásával szankcionálta az ellenzéki képviselők decemberi tiltakozó akcióit.

Az Országgyűlés Sajtószolgálata lapunkkal azt közölte, a házelnök a törvény alapján járt el, ez ugyanis lehetővé teszi a fizetéselvonást, a döntést semmissé tételét pedig a mentelmi bizottságnál, majd – annak kedvezőtlen döntése esetén – az Országgyűlésnél lehet kezdeményezni.

A házszabály egyébként a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta számos büntetési eszközt adott a házelnök kezébe, ráadásul Kövér László hvg.hu-nak azt mondta: a tavaszi ülésszakban tovább szigorítják majd az országgyűlési törvényt. A házelnök ezt egyebek mellett azzal magyarázta, hogy nem tartja kizártnak: fizikai erőszak éri a kormánypárti képviselőket a parlamentben, méghozzá "a józan eszüket elvesztett ellenzékiek miatt”.

Jelenleg egyébként abban az esetben lehet alkalmazni pénzbírságot, ha a képviselő „magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási időre vonatkozó szabályait megszegi”, vagy pedig, ha a képviselő az ülésen „fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel. Nem véletlen, hogy a Fidesz politikusai azonnal „fizikai erőszaknak” nevezték, amikor december 12-én az ellenzéki képviselők elfoglalták a házelnöki pulpitust és nem engedték fel a székébe Kövér Lászlót.

Pedig az 1994-es házszabályban még a szómegvonás volt a legsúlyosabb szankció, de ezt is korlátozottan alkalmazhatta az elnök. Ha egy képviselő például eltért felszólalása tárgyától, akkor a levezető elnök felszólíthatta, hogy térjen a tárgyra. Ha valaki „az Országgyűlés tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használt”, vagy megszegte a tanácskozási rendre vonatkozó szabályokat, az elnök rendreutasíthatta és egyben figyelmeztethette, hogy egy második felszólítás után megvonhatja tőle a szót.

Felszólítás és figyelmeztetés nélkül elnémították viszont azt a képviselőt, aki az elnök döntéseit, az ülésvezetését kritizálta. A honatya ugyanakkor kérhette a házszabály értelmezését és a házbizottság állásfoglalását az ügyben. Ehhez képest az új - 2012-ben elfogadott - szabályozás szerint aki egyszeri rendreutasítást követően „ismételten az Országgyűlés tekintélyét, vagy valamely személyt, csoportot sértő illetlen kifejezést használ”, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban a tárgyban már nem szólalhat fel.

Az új házszabályban megjelenik tehát az ülésnapról való kizárás és a pénzbírság lehetősége is. Az előbbi szankciót két esetben lehet alkalmazni: az első, ha a képviselő kirívóan sértő kifejezést használ vagy, ha az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet. A második gumiszabály: azt lehet kizárni, aki „magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait megszegi”. Könnyű belátni, hogy a házelnök mérlegelési lehetősége elég széles ilyen esetben. A kizárt képviselő a szavazásokon részt vehet, de tiszteletdíjat a kizárás idejére nem kap.