Egyre rövidebb a képviselői póráz

Publikálás dátuma
2019.02.21. 08:00

Fotó: Népszava
Egyre szélesebb jogköröket biztosít a retorziók, büntetések alkalmazásához a házszabály az Országgyűlés elnökének.
- Nem gondolom, hogy egy levezető elnöknek folyamatosan büntetésekkel kellene sújtania a képviselőket, nálam nem is volt erre szükség. Még akkor sem, ha úgy gondolom, a házelnök kötelessége, hogy rendet tartson az ülésteremben - mondta a Népszavának Katona Béla, aki 2009-2010-ben volt az Országgyűlés elnöke. A szocialista politikust azt követően kérdeztük, hogy kiderült: Kövér László súlyos büntetésekkel, egyhavi fizetés megvonásával szankcionálta az ellenzéki képviselők decemberi tiltakozó akcióit. Az Országgyűlés Sajtószolgálata lapunkkal azt közölte, a házelnök a törvény alapján járt el, ez ugyanis lehetővé teszi a fizetéselvonást, a döntést semmissé tételét pedig a mentelmi bizottságnál, majd – annak kedvezőtlen döntése esetén – az Országgyűlésnél lehet kezdeményezni. A házszabály egyébként a Fidesz 2010-es hatalomra kerülése óta számos büntetési eszközt adott a házelnök kezébe, ráadásul Kövér László hvg.hu-nak azt mondta: a tavaszi ülésszakban tovább szigorítják majd az országgyűlési törvényt. A házelnök ezt egyebek mellett azzal magyarázta, hogy nem tartja kizártnak: fizikai erőszak éri a kormánypárti képviselőket a parlamentben, méghozzá "a józan eszüket elvesztett ellenzékiek miatt”.  Jelenleg egyébként abban az esetben lehet alkalmazni pénzbírságot, ha a képviselő „magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási időre vonatkozó szabályait megszegi”, vagy pedig, ha a képviselő az ülésen „fizikai erőszakot alkalmazott, illetve közvetlen fizikai erőszakkal fenyegetett vagy arra hívott fel. Nem véletlen, hogy a Fidesz politikusai azonnal „fizikai erőszaknak” nevezték, amikor december 12-én az ellenzéki képviselők elfoglalták a házelnöki pulpitust és nem engedték fel a székébe Kövér Lászlót. Pedig az 1994-es házszabályban még a szómegvonás volt a legsúlyosabb szankció, de ezt is korlátozottan alkalmazhatta az elnök. Ha egy képviselő például eltért felszólalása tárgyától, akkor a levezető elnök felszólíthatta, hogy térjen a tárgyra. Ha valaki „az Országgyűlés tekintélyét, vagy valamelyik képviselőt sértő kifejezést használt”, vagy megszegte a tanácskozási rendre vonatkozó szabályokat, az elnök rendreutasíthatta és egyben figyelmeztethette, hogy egy második felszólítás után megvonhatja tőle a szót. Felszólítás és figyelmeztetés nélkül elnémították viszont azt a képviselőt, aki az elnök döntéseit, az ülésvezetését kritizálta. A honatya ugyanakkor kérhette a házszabály értelmezését és a házbizottság állásfoglalását az ügyben. Ehhez képest az új - 2012-ben elfogadott - szabályozás szerint aki egyszeri rendreutasítást követően „ismételten az Országgyűlés tekintélyét, vagy valamely személyt, csoportot sértő illetlen kifejezést használ”, ugyanazon az ülésnapon, ugyanabban a tárgyban már nem szólalhat fel. Az új házszabályban megjelenik tehát az ülésnapról való kizárás és a pénzbírság lehetősége is. Az előbbi szankciót két esetben lehet alkalmazni: az első, ha a képviselő kirívóan sértő kifejezést használ vagy, ha az általa használt sértő kifejezés súlyos rendzavaráshoz vezet. A második gumiszabály: azt lehet kizárni, aki „magatartásával a házszabályi rendelkezések tanácskozási rendre és szavazásra vonatkozó szabályait megszegi”. Könnyű belátni, hogy a házelnök mérlegelési lehetősége elég széles ilyen esetben. A kizárt képviselő a szavazásokon részt vehet, de tiszteletdíjat a kizárás idejére nem kap.

Kérdőjelekkel alakítják át a Corvinust

Publikálás dátuma
2019.02.21. 06:35
Évszázadok magyar tudományos és szellemi fejlődése válik füstté Palkovics László keze között – üzenték diákok és kutatók
Fotó: TÓTH GERGŐ / Népszava
Ha bekövetkezik egy újabb gazdasági válság, az a jövőben a MOL-Richter részvények hozamaiból működő Corvinus Egyetemet is bedöntheti.
Miközben a kormány előre borítékolt sikerként propagálja a Budapesti Corvinus Egyetem (BCE) fenntartóváltását, számos fontos kérdésre továbbra sincs válasz: például arra, milyen garancia van az egyetem megmaradására, ha a BCE fenntartására létrehozott Maecenas Universitatis Corvini Alapítványnak átadott MOL-Richter részvényei egy esetleges, a 2008-ashoz hasonló gazdasági válság hatására zuhanásnak indulnak. Palkovics László innovációs miniszter múlt héten jelentette be: a kormány meghozta azokat a döntéseket, amelyekkel a Corvinus kikerülhet a közvetlen állami fenntartásból és alapítványi egyetemmé válhat. Ehhez megteremtették egy teljesen új alapítványi forma, a vagyonkezelő alapítvány jogi kereteit. A BCE-t idén nyártól fenntartó Maecenas Universitatis Corvini Alapítvány alapító vagyona a MOL Nyrt. és a Richter Nyrt. 10-10 százalékos részvénypakettje, ezek összértéke mintegy 380 milliárd forint. A tervek szerint a részvények osztalékhozama fordítható majd az egyetem céljainak megvalósítására. A legfőbb célok, hogy a Corvinus Európa 100 és a világ 200 legjobb egyeteme közé kerüljön. Noha a dolgozóknak és az egyetemi érdekvédelmi szervezeteknek több tájékoztatást is tartottak az elmúlt hónapokban, sem a Corvinus, sem pedig az Innovációs és Technológiai Minisztérium nem tudott megnyugtató választ adni a felmerülő aggályokra. – Egyelőre nem lehet kiszámíthatóan tervezni. A két vállalat mondhatja, hogy rossz évet zártak, nem adnak osztalékot. Ha egy gazdasági válság következtében bedőlnek a részvények, nagy valószínűséggel borul a BCE is – nyilatkozta egy corvinusos forrásunk. Hozzátette: közgazdász professzorok kiszámolták, hogy az említett 380 milliárd hozama arra elég, hogy a fenntartóváltást követő első három év zökkenőmentes legyen, és az eddigi színvonalon működhessen az egyetem. Ám közben igény van a fejlesztésekre. – Ha fejlesztésekre külön nincs pénz, két út lehetséges: az egyik, hogy tandíjat emelnek, a másik, hogy leépítik az oktatói-hallgatói létszámot. Vagy mindkettő egyszerre – mondta forrásunk. Szerinte a vagyonkezelő alapítványi forma nem alkalmas befektetők bevonására, mert nem tudnák ellenőrizni, pontosan mire megy el a pénzük. – Az egyik dolgozói fórumon elhangzott a kérdés, kik lesznek az alapítvány kuratóriumának tagjai. Azt a választ kaptuk, a tagok kinevezése az állam politikai felelőssége. Azzal vádolnak minket, hogy nem vagyunk elég „konstruktívak”. Hatalmas a bizonytalanság, ilyen légkörben hogyan lehetne konstruktívnak lenni? – fogalmazott forrásunk. Az egyetem Közalkalmazotti Tanácsának elnöke, Deák Dániel bizakodóbb. Lapunknak úgy nyilatkozott: az eddigi egyeztetések hangulata köztük és az egyetemi vezetés között barátságos volt. – Noha úgy érzem, az egyetem vezetése sem ismer minden részletet, próbálnak proaktívak lenni, rugalmasak a dolgozókkal szemben, és ez dicséretes – mondta. Azt ugyanakkor ő is megerősítette, továbbra is nagy a bizonytalanság a dolgozói állományban. Egyre többen lépnek be az egyetemi szakszervezetbe is. Az elmúlt hónapokban mintegy 15-20 százalékkal emelkedett a taglétszám. Elismerte azt is, vannak nézeteltéréseik a vezetőséggel, idén például átmeneti szabályozásokat kellett bevezetni az éves tervek, a szabadságok, dolgozói juttatások kérdésében, tekintettel a nyári fenntartóváltásra. A szakszervezet ezekkel nem értett egyet (a 25 napos pótszabadság lehetősége például 0 napra csökken), az egyetem mégis kihirdette azokat.

Több lesz a fizetős hallgató

– Az alapítvány létrejötte és a kuratórium felállása a következő lépés, amelyet követően a stratégiaalkotáshoz szükséges tényezők ismeretében a hosszú távú célok a fenntartó döntése alapján véglegesíthetőek – reagált az egyetem arra a kérdésünkre, továbbra is tervben van-e, hogy 2030-ig fordítanak az ösztöndíjas és az önköltséges hallgatók arányán. Megírtuk: Pavlik Lívia, a BCE kancellárja egy tavaly év végi dolgozói fórumon beszélt arról, a tervek között szerepel, hogy az ösztöndíjas és a fizetős hallgatók jelenlegi, 60-40 százalékos arányát megfordítanák. Ezt azóta sem cáfolták. Arra a kérdésünkre, hosszabb távon várható-e tandíjemelés, azt a választ kaptuk: ez a fenntartóváltásnak nem lehet „közvetlen következménye”. – Az Egyetem nincs olyan pénzügyi helyzetben, amely kikényszerítené azt a döntést, hogy a fenntartóváltással - minden egyéb tényező változatlansága mellett - a képzések térítési díjait növelni lenne kénytelen. Természetesen törekszünk a képzések színvonalát emelni, ez az átalakulás elsődleges célja, és valljuk, hogy a minőség mindig párosul a "termék" piaci elismertségével – írták.

Szerző

Rendkívüli frakcióülést akarnak az Európai Néppártban a magyar kormány plakátkampánya miatt

Publikálás dátuma
2019.02.21. 06:00
Manfred Weber
Fotó: Emmanuel DUNAND / AFP
Rendkívüli frakcióülést kezdeményezett Gunnar Hökmark, a svéd Mérsékelt Párt politikusa Európai Néppártban (EPP) a magyar kormány Jean-Claude Junckert és Soros Györgyöt gyalázó plakátkampánya miatt – értesült a Népszava.
Igaz, ezt a kezdeményezést várhatóan nem támogatják majd, a Fideszt is a soraiban tudó pártcsalád ugyanis nagyon ritkán tart rendkívüli ülést. Az viszont biztos, hogy a következő rendes frakcióülésen téma lesz az Orbán-kormány új „tájékoztatási kampánya”, ezt valószínűleg március 6-án tartják majd Brüsszelben.
Lapunk plakátokkal kapcsolatos kérdéseire a néppárt sajtóosztályánál csak annyit válaszoltak, hogy a témában Joseph Daul pártelnök Twitter-közlésein túl nem akarnak semmit kommentálni. Daul azt írta, elítéli Juncker megrágalmazását, egyben „emlékeztette” Orbán Viktort, hogy „hogy a brüsszeli döntéseket, a bevándorlásról szólóakat is, közösen hozza az uniós tagországokat tömörítő Tanács és az Európai Parlament, s mindkettőben ott vannak Magyarország képviselői is". Viszont nem szólalt meg egyelőre Manfred Weber, a néppárt bizottsági elnökjelöltje.
Az Európai Bizottság pedig egy nappal azt követően, hogy ellenplakátokat jelentett meg saját Facebook-oldalán, szerdán már arról beszélt: bár hazugnak tartja a plakátkampányt, nem akarnak nyílt konfliktust a magyar kormánnyal. Jean-Claude Juncker bizottsági elnök kedden  megkérdőjelezte a Fidesz helyét az EPP-ben.
- Kampány van, meccs közben nem szokta a klubelnök kritizálni a csapat edzőjét, vagy a középcsatárt - mondta kérdésünkre egy magyar néppárti képviselő, nem kizárva ugyanakkor, hogy az EP-választások után napirendre kerülhet a Fidesz kizárása a pártcsaládból. Azt pedig még az egyik fideszes forrásunk is elismerte, hogy az új plakátokkal 
az új plakátokkal "valószínűleg túltolta a kampányt a Fidesz”.

Azt is megjegyezte, hogy az EP-kampányt teljes mértékben Budapestről szervezik, így a Fidesz európai parlamenti frakciójának nincs beleszólása a döntésekbe és csak utólag értesül a plakátkampányhoz hasonló kezdeményezésekről.